Népszerű bejegyzések

2013. január 9., szerda

A megvetett ifjú asszony



Ézs 54,6
Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened:

Ma elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy pár kölcsönös szerelem hiányában keljen egybe. De az antik világban nem így volt. Szerelem ide vagy oda, akkor nem így volt. Még a gyerekeiket is eladták szükség esetén, éspedig életfogytiglan, rabszolgáknak. A szívek keménységének ideje dúlt, mint az Úr Jézus is mondta. 

A zsidó vallásban volt egy olyan törvénycikk amely szerint egy férfi elhagyhatta a feleségét ha valami szégyenletes dolgot fedezett fel benne. Abban az időben a nőket általában hozomány fejében (cserébe) adták férjhez. Tehát a férfi fizetett a nőért. És ez komoly összeg is lehetett, ha az "árú" kiváló volt. Lásd Jákob pátriárka esetét, aki hét évet dolgozott egy menyasszonyért. Te dolgoznál ennyit? Nem hinném. Nos, érthető hogy az aki fizet, bizonyos elvárások fejében teszi, elöször is érdeklődik az "árú" minősége felett. És gondoljátok, hogy az apák és anyák siettek elmondani a vőlegénynek a menyasszony hibáit? És itt ismét Jákob esetét ajánlom, aki egy "meghibásodott árúcikket" kapott. Tehát, a visszaélések elkerülése miatt, igen is nem meglepő, hogy az antik világban kértek egy olyan törvénycikket amely védje a vőlegény jogait. Nos, de mit gondoltok, vajon a vőlegények nem élhettek vissza ezzel az őket védő törvénycikkel? Dehogy nem. És vajon hányan visszaéltek

Milyen iszonyatos lehetett egy fiatal zsidó asszonynak válólevelet kapnia a férjétől. A fájdalom, a szégyen, a felmerűlt kérdések a bizonytalan jövőről, hogy ki még fogja elvenni, stb. ... Bizonyára nem távozott lelki fájdalmak nélkül és ki tudja meddig viselte ezt a terhet, talán a sírig. Egy idős asszonynak mégis csak könnyebb volt elviselni a dolgot, de egy fiatalnak kétszerte nehezebb és fájdalmasabb lehetett. Megértem, mivel magam is hasonló helyzetben voltam. 

De az élet megy tovább. Bizonyára csak került valaki a megvetetteknek is. És addig? Vajon milyen érzésekkel vártak?

Érzések

Félelmeim és vágyaim hullámhosszán,
Reménytelenül, de mindig reménykedve,
Rád várok - bután és bambán -
Hogy rámsüssön Istennek jókedve.

TUDOM miért hiányzol oly nagyon!
De félek... mert lehetsz egy átok!
És tudom... hogy lehetsz egy megáldott vagyon
Amire régóta sohajtozom és régóta vágyok.

Igy hát jobbra fordúló sorsom nem tudván,
És azt sem, hogy ki voltál és ki vagy
Várok... nagy árván... és naponként többször imádkozván,
Hogy mégis az vagy akire vágyom oly határtalanúl nagy:

Akit csak álmomban álmodtam
Akire sosem számítottam
Akiért naponta többször meghalnék
Akiért... mindent megtennék.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése