Népszerű bejegyzések

2013. január 8., kedd

Békés Dalos fordítás lábjegyzete a Zsidó Húsvétról, mikorra esett




413, 414 oldal

"13,1-17. Húsvét ünnepe előtt, Jézus, aki tudta, hogy eljött az óra, melyben neki meg kell halnia, megüli még tanítványaival a mózesi törvényben előírt húsvéti vacsorát (vö. Mt 26,17 kk). Mózes törvénye szerint a húsvét Niszan hónap 15-én kezdődött (ez a mi számításunk szerint április első felébe esik), s előző este, tehát 14-én kellett elkölteni, a törvényben pontosan meghatározott szertartások szerint, a húsvéti bárányt. Ennek a húsvéti vagy ahogy mi szoktuk nevezni: utolsó vacsorának idejét kétféleképpen adják meg az evangélisták. Mind a négy evangélium egységesen péntekre teszi Jézus halálának napját. De Máté, Márk és Lukács szerint Jézus Niszan hónap 14. napjának estéjén fogyasztotta el tanítványaival a húsvéti bárányt és következő nap, tehát 15-én, húsvét ünnepének első napján  halt meg a keresztfán. Szent János szerint azonban Jézus Niszan hónap  13. napjának estélyén ette meg a húsvéti bárányt, s 14-én szenvedett kereszthalált. A látszólagos ellentmondás megoldására több lehetőség van. Sokáig azt tartották legvalószínűbb megoldásnak, hogy Jézus a zsidók egy részével együtt egy nappal hamarabb ünnepelte meg a húsvétot, mint a hivatalos zsidóság jeruzsálemi képviselői. Ennek oka pedig a zsidó naptár-számításban található. Ők ugyanis a hónapot az újhold napjának estélyétől számították. Így könnyen előfordulhatott, hogy a Galileából jövő Jézus, a többi odavaló emberrel együtt, egy nappal hamarabb kezdte meg a Niszan hónapot, mert ők hamarabb észlelték az újholdat az égen, mint a jeruzsálemi zsidók. Így tehát galileai számítás szerint az a nap, melyen az utolsó vacsora lefolyt, Niszan hónap 14 volt, míg Jeruzsálemben csak 13-ának számították. Az újabb kutatások , a Szentírás szövegeinek tüzetesebb vizsgálata és a Holt-tengeri tekercsek alapján a tudósok rámutatnak arra, hogy a Qumránban élő esszénusok egy régibb naptárt használtak (Nicolae Iorga logikájával kérdezve: De vajon csak ők?), amely különbözött a Jézus korabeli zsidó hivatalos naptártól. Ez a naptár a napévhez igazodott, s eszerint Jézus szenvedésének húsvétja, nem szombatra, mint ahogy Szent János evangéliuma szerint a zsidók hivatalos húsvétja, hanem már szerdára esett. A három első evangélista szerint a húsvét előkészületi napja, a húsvéti bárány elköltésének ideje kedden este volt. Azaz Máté, Márk és Lukács az esszénus naptár szerint számítják a húsvétot, s szerintük - az új magyarázat alapján - az utolsó vacsora nem csütörtökön, hanem már kedden megtörtént, s Jézust nem csütörtökön éjszaka, hanem már szerdára virradólag fogták el a zsidók." 

Köszönjük, uraim, a felvilágosítást, köszönjük. De miért nem a mindentudó isteni szócsőből, Az Őrtoronyból szolgálják ezt fel nekünk? Hát nem onnan kellene jöjjön a kiigazítás?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése