Népszerű bejegyzések

2013. szeptember 23., hétfő

Mit tudunk az ősi heber naptárról?

Magyar Katolikus Lexikon > N > naptár

naptár: időszámítási rendszer; az év beosztása valamely elv alapján, adott művelődési fokon. Nyomtatott változata a kalendárium. - 1. Izr-ben a ~ a hold keringési idejéhez igazodott. Az év 12 (29 v. 30 napos) hónapból és 1 (bizonyos időközönként beiktatott) szökőhónapból állt. Ezen a holdéven kívül a napév sem lehetett Izr-ben ismeretlen (hónap). Hénoch 72-82 és a Jub kifejezetten követeli a 12 hónapból álló ~t, ill. azt, hogy minden hónap 30 napból álljon, minden 3. hónapban egy szökőnappal megtoldva. Ennek az lett volna az előnye, hogy az év mindig ugyanazon a hétköznapon kezdődött volna (minden valószínűség szerint szerdán), s az ünnepek nemcsak egyazon ~i napra, hanem mindig a hét ugyanazon napjára estek volna. De a valóságban ez a ~ (mivel csak 364 napból állt, nem 365-ből) - idővel nem kis eltolódást okozott volna a természetes évszakokhoz képest. - Az esszénusok ~a nem a Holdhoz igazodott, mint a jeruzsálemi tp-é, hanem a Nap járásához. Az volt az előnye, hogy a nagy ünnepek minden évben a hét azonos napjára estek. Ezzel is a szerintük törvénytelen papságtól különültek el. Az év kezdetének v. a tavaszi, v. az őszi napéjegyenlőséget tekintették, így az újév mindig Niszán ill. Tisri hónap első napjára esett. Tisri akkád megfelelője (a. m. 'kezdet') alapján, valamint abból az adott tényből, hogy a földművelők számára az ősz új szakaszt, új kezdetet jelentett, kézenfekvőnek látszik, hogy eredetileg az őszi napéjegyenlőségtől számították az új évet, legalábbis a földművelők; a tavaszi napéjegyenlőségtől vsz. a pásztorkodók kezdték el az új évet számítani. - A hold- ill. napév beosztása: hónap. - Kappadókiában vsz. használtak olyan ~t is, mely az évet hét 50 napos részre osztotta, amihez még csatlakozott 2x 7 v. 8 nap. Ez a ~ a húsvét és pünkösd közötti 50 nap és a palesztinai fellahok ~ában található néhány emléknap alapján feltehetően Palesztinában sem lehetett ismeretlen. - A hónap kezdetét tapasztalati úton állapították meg, ezért attól függött, hogy látták-e az újhold sarlóját. A hírközlési lehetőségek nem voltak mindig megfelelők, így a későbbi időben előfordult, hogy a Jeruzsálemtől távol eső vidékeken óvatosságból újra megülték az újhold napját. Vsz., hogy eredetileg az újhold napjait mind ünnepnek tekintették, melyen tilos volt bármiféle munkát végezni (vö. Ám 8,5, továbbá: 2Kir 4,23; Iz 1,13; Ez 46,3: az újhold napja és a szombat együtt szerepel), mégis a Lev 23,23 és a Szám 29,1-6 csak a 7. hónapban kívánja meg újhold napján a teljes nyugalmat. Ez kapcsolatba hozható azzal, hogy ez az újhold napja sokáig az új év kezdetét is jelentette, és különleges jellegét még azután is megőrizte, hogy a hónapokat Niszántól kezdték számolni (évkezdet). Az újhold napjain a szokásos napi áldozatokon kívül Izr. fiai még külön áldozatokat is bemutattak (28,11-15; vö. 1Krón 23,30; 2Krón 2,3; 8,13; 31,3; Ezd 3,5; Neh 10,34) és az ezüstkürtöket fújták meg (Szám 10,2.10). Ezeket a napokat ünnepi öröm (Oz 2,13), ünnepi lakoma (1Sám 20,5.24) és vallási összejövetelek (Iz 1,13; 66,23; Ez 46,1.3) jellemezték. - Nem lehetetlen, hogy a hétnapos hét eredetét a holdszakok váltakozásában kell keresnünk: újhold napja után minden 7. nap (a szabbat, 'szombat' és a sibat, 'hét' között nem lehetetlen az etimológiai összefüggés!) megfelelt a hold egy bizonyos alakjának, és ezért megszentelt jelleget ölthetett. Mivel egy holdciklus nem 28, hanem 29 és 1/2 napot tesz ki, minden hétnek hosszabbnak kellett lennie 7 napnál. Kimutatható, hogy Izr-ben már nagyon korán szigorúan 7 napból álltak a hetek, így a szombat független volt az újhold napjától. Ennek következtében - azzal párhuzamosan, hogy a szombat jelentősége fokozódott - az újhold napjai vesztettek fontosságukból. A 7. napon (szombat) kívül a hét többi napjának nem volt külön neve. Az újhold napjain és a szombatokon kívül még más ünnepek is szerepeltek az izr. ~ban, és számuk a tört. folyamán jelentősen nőtt. - Az időszámítás segédeszközeként csak korlátozott mértékben volt ismeretes a ~ Izr-ben. A hónap napjainak számlálására olykor külön e célra szolgáló eszközt használtak (amint ezt az el Faréban és ed Auverben felszínre került leletek tanúsítják): egy 30 lyukkal ellátott táblát. Ezekbe a lyukakba beleszúrtak egy botocskát és ezt minden nap továbbvitték a következőbe (Kr. e. 10-7. sz.). Az ún. gézeri naptár egy 11 x 7 cm nagyságú mészkő táblácska, melyen 7 sor régies írás látható, vsz. a Kr. e. 10. sz-ból (W. F. Albright, S. Moscati); R. A. Macalister találta Gézerben (1908). 12 hónapot sorol fel, közülük 8-at párosával, és arra utal, hogy ezekben a mezőkön milyen munkákat kell elvégezni (vetés, aratás). Egy négyszögletű lyukacskából, mely alapján feltehető, hogy fel lehetett akasztani, arra következtettek, hogy ~ volt. Mivel az év hónapjait nem sorakoztatja fel pontos sorrendben, hanem csak azokat a palesztinai parasztság körében ismert paraszti teendőket veszi sorra, melyeket az év folyamán el kellett végezni, nem tekinthető a szó szoros értelmében véve ~nak. Annak alapján, hogy a rajta található írás gyakorlatlan kézre vall, sok szakember isk. gyakorló táblának véli, melyen a tanuló a betűvetésen kívül az év folyamán esedékes mezőgazd. munkák menetét is gyakorolta ill. elsajátította. mezopotámiai naptár -

2. Az Egyház ~a. Már az ókorban tudták, hogy 235 holdhónap kevéssel több, mint 19 napév, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. Ezt a 19 éves összefüggést, bár már a régi Babilonban is ismerték, a görög Meton csillagász (Kr. e. 5. sz.) nevéhez fűzik, és Meton-ciklusnak nevezik. A ciklus lényeges elemei: az aranyszám megmutatja, hogy egy adott év a 19 éves ciklusnak hányadik éve; az epakta (hozzáadott nap): megmutatja, hogy hány nap hiányzik még a 12 holdhónaphoz a napév végéig, másképpen a Hold „kora” egy adott év első napján. Értéke legfeljebb 30 lehet. - A vasárnapi betű: január elsejével kezdve megbetűzhetjük a hét napjait ciklikusan az abc sorrendjében, A-tól G-ig. Ilyen módon a hét azonos napjai egy adott évben mindig ugyanazt a betűjelet kapják. A vasárnap jele a vasárnapi betű. A közönséges év (nem szökőév) 52 hét + 1 napból áll, tehát az év első és utolsó napja ugyanazt a betűjelet viseli. Vagyis a következő évben a vasárnapi betű eggyel ugrik, „hátrál”. Szökőévekben ez a változás 2 betűnyi lenne. Ennek elkerülésére a szökőévek 2 vasárnapi betűt kapnak, az egyik betű február 23. előtt, a másik 24. után érvényes, 23. és 24. ugyanazt a betűjelet kapja. A vasárnapi betűk sorrendje 4 ´ 7 = 28 évenként pontosan ismétlődik. Ez a ciklus a napkör. Egy Meton-ciklus első évében jan. 1-jén éppen újhold van, tehát az aranyszám és az epakta értéke egyaránt 1. Időszámításunkban (akár a julianusi, akár a Gergely-naptár szerint) Kr. e. 1: január elsején újholddal kezdődött az év, ez tehát egy Meton-ciklus első éve.   **-P.B.K.

Knauz Nándor: Kortan. Bp., 1876. - BL:1308. - Kirschbaum II:482. - Kroll 1993:220.
----------------------------------------------------------
A korlátozottan rendelkezésre álló adatok szerint a Holt-tenger melléki esszénus
közösségek kb. i.e. I-II. században – a környező népek Hold-naptáraitól eltérően - önálló
Nap-naptárt alakított ki. A naptár szerint az év 364 rendes napból és egy pótnapból
(illetve 4 évenként még egy újabb szökőnapból) állt. Az év 12 hónapot foglalt magába.
A hónapok többsége 30 napos volt, de minden évszak második hónapja 31 napot
számlált. A szökőnapok beillesztésénél feltehetően a 4 éves periódust alkalmazták. Mivel
a pótnapot és a szökőnapot nem számították az év napjai közé, ezért a 7 napjai évente
megismétlődtek (Minden év és minden hét szerdával kezdődik és azonos dátummal.az első hónap első napja mindig Vasárnappal kezdődött, és az év utolsó
napja mindig Sabbat-ra esett). Ez a naptárt egy – az akkori kor színvonalát meghaladó -
öröknaptárnak is tekinthetjük. Kár, hogy hatása nem érvényesülhetett a környezetében.
Naptárkészítésük elve viszont igen hasonlatos a Kelta-naptárnál tapasztaltakra.
 --------------------------------------
A keresztre feszítés időpontját érintő viták sem lesznek valószínűleg soha eldöntve. A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus (egybehangzó) evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az Utolsó Vacsora egyértelműen a zsidó Húsvéti Bárány elfogyasztását jelentette (2Móz12 emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az arimátiai József – Pilátus engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli új sírba (Ján19:42), ami azt jelenti, hogy az Utolsó Vacsorát legkésőbb a zsidó Húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt. Egyfajta magyarázatnak az tűnik, hogy (Ján13:1 alapján) Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája és emiatt az Utolsó Vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is.). Másfajta magyarázatot nyújthat, ha figyelembe vesszük, hogy az esszénusok nem a hagyományos zsidó holdnaptár szerinti időszámítást alkalmazták, hanem egy attól eltérő, szolikus naptárt. A Vatikán jóváhagyásával, Jean Danielou bíboros úgy nyilatkozott, hogy Jézus utolsó vacsorája valójában esszénus naptár szerint tartott húsvéti lakoma.Jézus az esszénus naptárat használt (Egyiptomig, Mózesig megy vissza), eszerint húsvét szerdára esett.
 ----------------------------------
Természetesen létezik más magyarázat is. Egy újabb keletű elmélet szerint Jézus nem csütörtökön tartotta az ünnepi vacsorát, hanem kedden. Ennek alapja az a tény, hogy a kumráni közösség nem a hivatalos naptár szerint élt, hanem saját naptáruk volt, amely a nap-évhez igazodott, s ezért néha jelentős eltérést mutatott a korabeli hold-naptárhoz képest. Ebben a naptárban az ünnepek mindig azonos napra estek, így a Páska ünnepe náluk mindig kedden volt. (Ha az esszénusok naptárát meg tudnánk fejteni, talán egészen pontosan meg tudnánk határozni Jézus halálának évét és napját.)
------------------------------------------------
Bizonyos számítás alapján, Jézus halálának éve feltehetően - az Esszénus naptárt figyelembe véve - i. sz. 30.
A halálának dátuma Niszán 14 - ha az Esszénus naptár Niszán 1-je a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, akkor jelen évben (2011) Niszán 14 Április 3-ra esik. Az Esszénus naptár szerint Niszán 1 mindig szerdára esett, ezek szerint Niszán 14 egy keddi napra esett, kedd estéjére, mivel a zsidóknál a napok este kezdődtek. Tehát a halála napja valójában szerda, de még mindig Niszán 14. Vasárnapig bőven van három nap és három éjjel, úgy ahogy Urunk is megjövendőlte.
---------------------------------------
A Jubileumok könyve
Nevezik még Kis Genezisnek, vagy Mózes apokalipszisének is. Szövege és keletkezési ideje tekintetében ismét bizonytalanság uralkodik. Eredetileg héberül íródott, amely szö­veg elveszett, ugyan egyes töredékek fennmaradtak a Qumranban. Görög fordításban élt tovább a szöveg, amelyből csak töredékek maradtak. Körülbelül a mű negyede latin fordí­tásban maradt fenn. A mű teljes anyaga etióp nyelven maradt ránk. Ezen etióp fordítás a görögből készült, hasonlatosan a latin fordításhoz.

Eredetét tekintve valószínűleg farizeus-körökből származik Kr.e. 135-105-ből; mások szerint korábbról, Kr.e. 175 tájára teszik. A Qumranban Kr.e. 150-125 közötti időből szár­mazó töredékei léteznek.
Alaptémái: egy karakterisztikus kalendáriumot tartalmaz. S világ történeteiét tekinti át e kalendárium a teremtéstől a Sínai szövetségkötésig. Ezen időszakot 49 x 49 éves perió­dusban rögzíti. A 49 = 7 x 7 év, a jubileumi évforduló. Erről a rendszerből kiindulva ne­vezik Jubileumok könyvének.
Tartalmában a Teremtés könyvének elbeszéléseit veszi alapul, azokat foglalja össze, il­letve bővíti e kalendárium formájában. A kalendáriumában a 364 napos nap-évet követi, amelyet 12 hónapra oszt, amelyek 30 naposak, és 4 közbeeső nap beiktatásával. Minden év és minden hét szerdával kezdődik és azonos dátummal.
A mű az Egyiptomból eredő ősi kalendáriumot őrzi a Pentateuchus, Ezekiel, Krónikák könyve adatai alapján. A kalendárium a száműzetés előtti időszakra vonatkozik.
A hellenizmus korában a babiloni kalendárium terjed el a civil életben, amely a hold mozgása alapján
szabja meg az idő beosztását. A makkabeusi korban a nap-kalendáriumot felcserélik a babiloni kalendáriummal a templomi használatban. A Dán 7,25 utal arra, hogy Antiochosz Epiphanes idejében megváltoztatták az időt és a törvényt. A Qumrani kö­zösség elszakad az új kalendáriumtól, és megőrzi a nap-kalendáriumot.
Talán ezen polémiák ütközésében található a Jubileumok könyvének kihangsúlyozása, az ősi kalendáriumhoz való visszatérés, a hellenista újításokkal való ellenkezés. Ehhez a szembenálláshoz tartozik a szombat megtartása, az étkezési törvény, a körülmetélés meg­tartása, illetve a bálványimádás bevezetése ellen, a hellenista gymnazeionok szokásával szemben megnyilvánuló titlatkozás .

--------------------------------------------------------------------

30. A parancsolatok teljes ideje ötven és kettő hetet tesz ki, és ezek alkotnak egy teljes évet. Ez pedig felíratott és elrendeltetett a mennyi táblákon.

31. És nem lehet mellőzve (ez a parancsolat) egyetlen évre sem, vagyis évről évre.

32. És parancsold meg Izrael fiainak, hogy tartsák az évet ezen számítás szerint – háromszázhatvannégy naposnak, és (ez) tegyen ki egy teljes évet, és ne térítsék el az időket a (parancsolat) napjaitól és ünnepeitől; mert minden e bizonyság szerint fog megtörténni bennük, és nem marad ki egyetlen nap sem, és az ünnepek sem térnek el attól.

33. De hogyha mégis mellőzik és nem tartják meg azokat az Ő parancsának megfelelően, akkor összezavarodnak az összes évszakaik és az évek eltávolodnak ettől (a rendtől), [és összezavarják az évszakokat és az évek kimozdulnak helyükről] és szem elől tévesztik a rendeltetésüket.

34. És Izrael összes fiai el fogják felejteni és nem találják az évek menetrendjét, és elfelejtik az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat és az évek minden rendszerét illetően hibáznak majd.

35. Mert tudom, és mostantól fogva kijelentem neked, és ez nem a saját elgondolásom; mert írva van az előttem levő könyben, és a mennyei táblákon el van rendelve a napok beosztása, nehogy elfelejtsék a szövetség ünnepeit

36. és Idegen népek (Pogányok) ünnepei szerint járjanak eltévelyedésük és tudatlanságuk következtében. Mivel kétségtelenül lesznek olyanok, akik megfigyelik majd hold járását – hogy (az) hogyan befolyásolja az évszakokat és hogy évről évre mindig tíz nappal hamarabb érkezik.

37. Ennekokáért elkövetkeznek rájuk azok az évek amikor megzavarják (a rendet), és egy gyalázatos napot jelölnek ki a bizonyság napjául, és egy tisztátalan napot tesznek meg ünnepnapnak, és összekeverik a napokat, a szentet a közönségessel, és a tisztátalant a szenttel; mivel tévedésben lesznek a hónapokkal, a szombatokkal, az ünnepekkel és a jubileumokkal kapcsolatban.

38. Ezért parancsolatot szólok és bizonyságot teszek neked, hogy te is tanúskodhass őelőttük; mert halálod után a te gyermekeid összezavarják (azokat), és így az év nem csak 364 napos lesz, ezért tévedni fognak az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat és az ünnepeket illetően, és mindenféle vért mindenféle hússal együtt megesznek majd.


----------------------------------------------------------------------------------------

The Jewish Calendar. For our author's peculiar views see Charles's edition 18 and the notes on vi. 29-30, 32, xv. I.


29 And they placed them on the heavenly tablets, each had thirteen weeks; from one to another (passed) their memorial, from the first to the second, and from the second to the third, and from the 30 third to the fourth. And all the days of the commandment will be two and fifty weeks of days, and (these will make) the entire year complete. Thus it is engraven and ordained on the heavenly 31 tablets. And there is no neglecting (this commandment) for a single year or from year to year. 32 And command thou the children of Israel that they observe the years according to this reckoning- three hundred and sixty-four days, and (these) will constitute a complete year, and they will not disturb its time from its days and from its feasts; for everything will fall out in them according to 33 their testim

--------------------------
Essene Passover Dates

The point of the analysis below is to illustrate that only in A.D. 30 did the Essene Passover Eve fall 1 day before the Jewish Passover Eve. In all other years the Essene Passover Eve fell in a different week or fell after (not before) the Jewish Passover.

Consequently, A.D. 30 is the only year in which Jesus and His disciples could observe the Essene Passover exactly one day before the Jews and Pharisees etc. observe the Jewish Passover, and hence A.D. 30 is the only year in which Jesus could both observe Passover in the upper room and then Himself be the sacrificial Passover Lamb of God the following day on Jewish Passover.
No other year satisfies all the criteria to harmonize the gospel Passion Week accounts, and hence A.D. 30 stands alone as the only "fit" for the year of crucifixion.


Date and day

Julian  March 22, 12 PM , Wed
Essene  Nisan 1, Wed
Essene** April 4             
Jewish April 5  
Essene** April 2, Tues
Jewish April 3, Wed

--------------------

While several documents discovered at Qumran give schedules of events according to their calendar, the best descriptions of the workings of the calendar itself are probably found in the Book of Jubilees and the Book of Enoch.[3] Although those books are not included in our Bible today, both were held in high regard at Qumran, equal to others we now include in the Old Testament.
The calendar had 364 days each year, beginning on a Wednesday every spring. It had four quarters of exactly 13 weeks each, so that every quarter-year began on a Wednesday. Each quarter had three months, the first two having 30 days, and the third having 31 days. The months were numbered from 1 to 12, beginning in the spring. Thus, it had a feature desired by many modern businessmen: it was so tightly tied to the week that every day occurred on the same day of the week every year. In particular, their sacred feast days always occurred on the fixed days listed in Table 1.[4]

New Year's Day                Wed, 1st day, 1st month               1 Nisan (1st month
Passover             Wed, 15th day, 1st month            15 Nisan

Table 1. Holy Days on the Qumran Calendar occurred on the same day every year.


-----------------------------------------

Solar Calendar based upon Calendrical Documents 4Q320 and 4Q321

God's Appointed Times (as interpreted in 4Q320 and 4Q321) [Leviticus 23]:
Sabbath (Shabbat ) on the seventh day of every week [Leviticus 23:3].
14th of Abib = Passover (Pasach ) [Leviticus 23:5].
15th through 21st of Abib = Unleavened Bread (Hag HaMatzah ); the first and seventh days are holy convocations [Leviticus 23:6-8].
26th of Abib = Waving of the (Barley) Sheaf/Early Firstfruits (Bikkurim ) [Leviticus 23:10-14].
14th of the Second Month = Second Passover [Numbers 9:10-14].
15th of the Third Month = Feast of Weeks/Pentecost/Latter Firstfruits (Shavuot /Yom HaBikkurim ) [Leviticus 23:15-22].
1st of the Seventh Month = Day of Memorial/Feast of the Blowing (of Shofar) [Leviticus 23:24-25].  Rosh Hashanah is a misnomer!
10th of the Seventh Month = Day of Atonement (Yom Kippur ) [Leviticus 23:27-32].
15th through 22nd of the Seventh Month = Feast of Tabernacles/Booths (Sukkot ); the first and eighth days are holy convocations [Leviticus 23:34-43].
Other Feasts:
1.  Feast of New Wine on the third day of the fifth month.
2.  Feast of New Oil on the 22nd day of the sixth month.
3.  Feast of Offering of Wood on the 29th day of the sixth month.
Notes:
1.  The first month is Abib as is prescribed in Torah [Exodus 13:4]; this is corroborated by 4QpaleoExod.
2.  Each month consists of 30 days except for the months culminating with equinoxes and solstices (that is, the 3rd, 6th, 9th, and 12th months).
3.  An intercalary day added to the end of the third month accounts for the summer solstice; denoted as SS on the calendar.
4.  An intercalary day added to the end of the sixth month accounts for the autumnal equinox; denoted as AE on the calendar.
5.  An intercalary day added to the end of the ninth month accounts for the winter solstice; denoted as WS on the calendar.
6.  An intercalary day added to the end of the twelfth month accounts for the vernal equinox; denoted as VE on the calendar.
7.  Each quarter consists of thirteen complete weeks (52 weeks in a year) for a total of 364 days.
8.  All appointed times fall on the same day of the week every year; in fact, each quarter represents a repetitive pattern.
9.  A day commences when the sun's orb sets just on top of the horizon; aka "twilight" (see illustration).


-------------------------------

                Last Supper was a day earlier, scientist claims

LONDON (AFP) – Christians have long celebrated Jesus Christ's Last Supper on Maundy Thursday but new research released Monday claims to show it took place on the Wednesday before the crucifixion.
Professor Colin Humphreys, a scientist at the University of Cambridge, believes it is all due to a calendar mix-up -- and asserts his findings strengthen the case for finally introducing a fixed date for Easter.
Humphreys uses a combination of biblical, historical and astronomical research to try to pinpoint the precise nature and timing of Jesus's final meal with his disciples before his death.
Researchers have long been puzzled by an apparent inconsistency in the Bible.
While Matthew, Mark and Luke all say the Last Supper coincided with the start of the Jewish festival of Passover, John claims it took place before Passover.
Humphreys has concluded in a new book, "The Mystery Of The Last Supper", that Jesus -- along with Matthew, Mark and Luke -- may have been using a different calendar to John.
"Whatever you think about the Bible, the fact is that Jewish people would never mistake the Passover meal for another meal, so for the Gospels to contradict themselves in this regard is really hard to understand," Humphreys said.
"Many biblical scholars say that, for this reason, you can't trust the Gospels at all. But if we use science and the Gospels hand in hand, we can actually prove that there was no contradiction."
In Humphreys' theory, Jesus went by an old-fashioned Jewish calendar rather than the official lunar calendar which was in widespread use at the time of his death and is still in use today.
This would put the Passover meal -- and the Last Supper -- on the Wednesday, explaining how such a large number of events took place between the meal and the crucifixion.
It would follow that Jesus' arrest, interrogation and separate trials did not all take place in the space of one night but in fact occurred over a longer period.
Humphreys believes a date could therefore be ascribed to Easter in our modern solar calendar, and working on the basis that the crucifixion took place on April 3, Easter Day would be on April 5.

               


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése