Sok kérdés merült fel Isten nevével kapcsolatban, különösképpen az Újszövetségre hivatkozva ezek igen feszültek néhány vallásos körben.
Például, van-e bármilyen korai adat az isteni név használatáról az i.sz. 1. században (azaz létezett az isteni név az Újszövetségben)?
Vajon az Úr (Kyrios) az Újszövetségben használt isteni név?
Isten neve körülbelül 7000-szer szerepel az Ószövetségben. De mi a helyzet az Újszövetségben? A vélemények megoszlanak, egyesek pedig határozottan ellenzik. Például egy baptista fordító készített egy Újszövetséget, amelybe - néhol - beleírta az isteni nevet. Ez a tény annyira feldühítette feletteseit, hogy kiközösítéssel fenyegették meg, ha nem készít újabb kiadást, amelyben eltávolítja ezt a nevet az Újszövetség lapjairól.
Azt mondták: „Nem mutattál Jézusnak egyetlen olyan kijelentését sem, amelybe az YHWH szó illik! Jézus nem úgy van feljegyezve, mintha valaha is a YHWH szót használta volna. Úgy tűnik, ennek nincs értelme az Ön számára. Miért nem követi Jézust? Miért olyan nehéz ez?"
Így hát a baptista testvér visszament, és kivette az isteni nevet a fordításából.
Miért próbálják egyesek olyan kétségbeesetten megállítani az isteni név visszaállítását az Újszövetségben? Azt mondják, nincs bizonyíték.
Tényleg nincs bizonyíték? Vagy nem tudnak róla?
Kinek a hangja van a Jelenések 19:5-ben a Jelenések 3:21-hez képest? Az Atya vagy a Fiú hangja? És vajon az a személy - akinek ez a hangja van - beleegyezik-e az isteni név használatába az imádat során? Vö. Jelenések 19:6.
"Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön az én trónusomban, ahogyan én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az Ő trónusán." Jelenések 3:21
„És hang hallatszott a trón felől: Dicsérjétek a mi Istenünket, minden szolgája és az őt félők, kicsinyek és nagyok. Jelenések 19:5
„És hallottam, mint a nagy sokaság szavát, és mint a sok vizek szavát, és mint a hatalmas mennydörgés szavát, ezt mondva: Alleluja! Mert az Úr, a mindenható Isten uralkodik.” Jelenések 19:6
Itt látjuk, hogy az Alleluja - Halleluyah héberül azt jelenti: "Dicsérjétek Jaht" - a Yehowah név rövidített formája, és ennek a hálaadásnak kiemelkedő része.
Nos, miért nem állítja meg őket ez a személy a trónon – aki Jézus Krisztus király, a mi Urunk és Megváltónk?
Azt mondhatta: „Álljatok meg, álljatok meg, emberek! Ne használjátok az isteni nevet! Csak mondjátok Uram, Isten, Atya, Mindenható stb...! Csak az isteni név nem illik! Túl szent! Tilos!"
Mindezek miatt bizonytalan az az érv, hogy az Úr Jézus soha nem használta az isteni nevet, hiszen az eredeti kéziratok nem állnak rendelkezésünkre. Szóval ez csak hipotetikus.
Mivel az Újszövetség görög szövegeinek korai példányai nem állnak rendelkezésünkre Isten nevével, ez biztos bizonyíték lehet arra, hogy az Úr Jézus idejében az isteni név feledésbe merült - ahogy egyesek mondják? Nem. Ez csak érv lehet egy hipotézis mellett, de nem bizonyíték.
A második világháború után az Egyesült Államokban egy keresztény csoport vezetése arra kéri fő munkatársait, hogy keressenek bizonyítékot, van-e olyan kézirat, amely tartalmazza az isteni nevet. Így találták meg a héber Shem Tov féle Máté evanghéliumának változatát, amely valaki a "Hashem" szóval helyettesítette Isten nevét. Ez érdekes mivel a héberek "az isteni nevet" általában Adonay - azaz Úr - szóval helyettesítették. Aztán jött a DuTillet, Munster és az egykori katolikus pap, Nestor héber változata, valamint egy tárgyalt "Maryah" forma az arámi változatban. Mindezek nyomokként hozhatók.
Máté evangéliumának héber változatában az Úr Jézus áldást ad, amikor női támogatóival találkozik: Máté 28:9 És íme, Jézus üdvözölte őket, mondván: "Hashem (Yehowah) mentsen meg benneteket." ... Shem Tob verzió.
George Howard professzor – aki ezt a változatot fordította – azt állítja, hogy ez tartalmazza az evangélium legkorábbi formáját, bár idővel két tudós irnok helyenként megváltoztatta az eredeti szöveget. Az egyik tudós eretnekségeket vezetett be a szövegbe, a másik pedig európaisította a szöveget.
Például, van-e bármilyen korai adat az isteni név használatáról az i.sz. 1. században (azaz létezett az isteni név az Újszövetségben)?
Vajon az Úr (Kyrios) az Újszövetségben használt isteni név?
Isten neve körülbelül 7000-szer szerepel az Ószövetségben. De mi a helyzet az Újszövetségben? A vélemények megoszlanak, egyesek pedig határozottan ellenzik. Például egy baptista fordító készített egy Újszövetséget, amelybe - néhol - beleírta az isteni nevet. Ez a tény annyira feldühítette feletteseit, hogy kiközösítéssel fenyegették meg, ha nem készít újabb kiadást, amelyben eltávolítja ezt a nevet az Újszövetség lapjairól.
Azt mondták: „Nem mutattál Jézusnak egyetlen olyan kijelentését sem, amelybe az YHWH szó illik! Jézus nem úgy van feljegyezve, mintha valaha is a YHWH szót használta volna. Úgy tűnik, ennek nincs értelme az Ön számára. Miért nem követi Jézust? Miért olyan nehéz ez?"
Így hát a baptista testvér visszament, és kivette az isteni nevet a fordításából.
Miért próbálják egyesek olyan kétségbeesetten megállítani az isteni név visszaállítását az Újszövetségben? Azt mondják, nincs bizonyíték.
Tényleg nincs bizonyíték? Vagy nem tudnak róla?
Kinek a hangja van a Jelenések 19:5-ben a Jelenések 3:21-hez képest? Az Atya vagy a Fiú hangja? És vajon az a személy - akinek ez a hangja van - beleegyezik-e az isteni név használatába az imádat során? Vö. Jelenések 19:6.
"Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön az én trónusomban, ahogyan én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az Ő trónusán." Jelenések 3:21
„És hang hallatszott a trón felől: Dicsérjétek a mi Istenünket, minden szolgája és az őt félők, kicsinyek és nagyok. Jelenések 19:5
„És hallottam, mint a nagy sokaság szavát, és mint a sok vizek szavát, és mint a hatalmas mennydörgés szavát, ezt mondva: Alleluja! Mert az Úr, a mindenható Isten uralkodik.” Jelenések 19:6
Itt látjuk, hogy az Alleluja - Halleluyah héberül azt jelenti: "Dicsérjétek Jaht" - a Yehowah név rövidített formája, és ennek a hálaadásnak kiemelkedő része.
Nos, miért nem állítja meg őket ez a személy a trónon – aki Jézus Krisztus király, a mi Urunk és Megváltónk?
Azt mondhatta: „Álljatok meg, álljatok meg, emberek! Ne használjátok az isteni nevet! Csak mondjátok Uram, Isten, Atya, Mindenható stb...! Csak az isteni név nem illik! Túl szent! Tilos!"
Mindezek miatt bizonytalan az az érv, hogy az Úr Jézus soha nem használta az isteni nevet, hiszen az eredeti kéziratok nem állnak rendelkezésünkre. Szóval ez csak hipotetikus.
Mivel az Újszövetség görög szövegeinek korai példányai nem állnak rendelkezésünkre Isten nevével, ez biztos bizonyíték lehet arra, hogy az Úr Jézus idejében az isteni név feledésbe merült - ahogy egyesek mondják? Nem. Ez csak érv lehet egy hipotézis mellett, de nem bizonyíték.
A második világháború után az Egyesült Államokban egy keresztény csoport vezetése arra kéri fő munkatársait, hogy keressenek bizonyítékot, van-e olyan kézirat, amely tartalmazza az isteni nevet. Így találták meg a héber Shem Tov féle Máté evanghéliumának változatát, amely valaki a "Hashem" szóval helyettesítette Isten nevét. Ez érdekes mivel a héberek "az isteni nevet" általában Adonay - azaz Úr - szóval helyettesítették. Aztán jött a DuTillet, Munster és az egykori katolikus pap, Nestor héber változata, valamint egy tárgyalt "Maryah" forma az arámi változatban. Mindezek nyomokként hozhatók.
Máté evangéliumának héber változatában az Úr Jézus áldást ad, amikor női támogatóival találkozik: Máté 28:9 És íme, Jézus üdvözölte őket, mondván: "Hashem (Yehowah) mentsen meg benneteket." ... Shem Tob verzió.
George Howard professzor – aki ezt a változatot fordította – azt állítja, hogy ez tartalmazza az evangélium legkorábbi formáját, bár idővel két tudós irnok helyenként megváltoztatta az eredeti szöveget. Az egyik tudós eretnekségeket vezetett be a szövegbe, a másik pedig európaisította a szöveget.
Érdekes az Isten nevének használat magyar körökben.
Károli Gáspár 16 alkalommal tette be az általa kiadott Ó Testamentumi szövegben. Innen aztán átterjedt a magyar kulturában.
Ennek egyik kiemelkedő jele "Az esztendőt megáldjad", "Jehova, csak néked éneklek" vagy a "Kegyes Jehova" nevezetű énekek.
Az "Az esztendőt megáldjad" ének szövege
Ez esztendőt megáldjad, / Ez esztendőt megáldjad / Kegyelmedből, Úr Isten! / Bőséggel ékesítsed, / Bőséggel ékesítsed, / Te szent Jehova Isten! / Tégedet áldnak, / Kik lakoznak e földnek színén; / És a puszta helyek is bőséggel, / Halmok áhítozódnak víg kedvvel; / Boldog, kit magadnak választál, / Sionnak királya!
szöveg: Batthyány-graduál, 17. század eleje | dallam: Debrecen, 1774
A „Kegyes Jehova” dalt vagy Sylvester Jánosnak vagy Rimay Jánosnak tulajdonították. Az Ószövetség ihlette, átültetve a magyarság életébe.
Rimay János (Alsósztregova, 1570 körül - Divény, 1631. december 9.) politikus, költő, a késő magyar reneszánsz legjelentősebb írója.Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.
Foglalkozása
- nyelvész
- író
- fordító
- filológus
Iskolái: Jagelló Egyetem
1526–1527-ben Krakkóban tanult és a magyar burzában élt, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.
Ez esztendőt megáldjad, / Ez esztendőt megáldjad / Kegyelmedből, Úr Isten! / Bőséggel ékesítsed, / Bőséggel ékesítsed, / Te szent Jehova Isten! / Tégedet áldnak, / Kik lakoznak e földnek színén; / És a puszta helyek is bőséggel, / Halmok áhítozódnak víg kedvvel; / Boldog, kit magadnak választál, / Sionnak királya!
szöveg: Batthyány-graduál, 17. század eleje | dallam: Debrecen, 1774
A „Kegyes Jehova” dalt vagy Sylvester Jánosnak vagy Rimay Jánosnak tulajdonították. Az Ószövetség ihlette, átültetve a magyarság életébe.
Rimay János (Alsósztregova, 1570 körül - Divény, 1631. december 9.) politikus, költő, a késő magyar reneszánsz legjelentősebb írója.Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.
Foglalkozása
- nyelvész
- író
- fordító
- filológus
Iskolái: Jagelló Egyetem
1526–1527-ben Krakkóban tanult és a magyar burzában élt, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése