ISTEN NAPTÁRA AZ IDŐ MENETÉBEN ÉS MÉRÉSÉBEN

 Mondja-e a Zsoltárok 81:4 szövege, hogy valamelyik újhold az év kezdetét is jelzi?

''Fújjatok kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!''

Egyáltalán nem. Csak az újhold ünnepét jelzi.

Nem is jelezheti, mert egy év 365 napból áll, egy teljes holdpálya (lunáció), vagyis a hold egy egész körpályája kb. 29,5 nap. Tehát hianyzik kb. 12 óra. Ez nagy késéshez vezet. Hogyan hozható be egy évben?

12 hónap x 29,5 nap = 254 nap, 11 nappal kevesebb egy év leforrgása alatt. Mivel egy lunáció 29,5 nap, mindig, ezért kellenek a 31 napos hónapok is. Csakhogy nem minden 30 napos hónap utan, hanem minden második 30 napos hónap utan: 30, 30, 31.

A hébereknél az ünnepek mindig ugyanarra a hét napjára estek. Pl. a pészah vagyis a húsvet mindig kedden volt és az újév mindig szerdán (az első év naptárának mintájára). Minden évben. Hogy ezt meg lehessen oldani, szükséges hogy minden hetedik évben további 7 napot hozzáadni a naptárhoz.

A Békés Dalos fordítás lábjegyzete a Zsidó Húsvétról, mikorra esett

A Zsidó Húsvétról (idejéről) 413, 414 oldal

''A három első evangélista szerint a húsvét előkészületi napja, a húsvéti bárány elköltésének ideje kedden este volt. Azaz Máté, Márk és Lukács az esszénus naptár szerint számítják a húsvétot, s szerintük - az új magyarázat alapján - az utolsó vacsora nem csütörtökön, hanem már kedden megtörtént, s Jézust nem csütörtökön éjszaka, hanem már szerdára virradólag fogták el a zsidók."

Békés József Gellért O. S. B. (Bruzer József, Gerardus Békés) (Budapest, 1915. január 3. – Sankt Lambrecht (Ausztria), 1999. július 29.) bencés szerzetes, Széchenyi-díjas teológus, Biblia-fordító, költő, egyetemi tanár, a Pannonhalmi Területi Apátság általános helynöke volt.

A naptárat "Isten találta fel" (Teremtés (1Mózes) könyve 1. fejezet).
Egy hét hét napból áll. Egy év 12 hónapból áll.
Az így összeállított év 52 hétből áll.
Minden hetedik év a Szombatév, amelyben a naptár hét plusz nappal módosul, az év végén hozzáadva. Minden 50 év után van az Öröm Éve (Jubileum, Adósságelengedés).
A bibliai hét
A bibliai hét hét napból áll. A hét utolsó napját Szombatnak (pihenőnapnak) is nevezik.
A hét utolsó napját kivéve héberül a hét napjait a heti ciklusban követett sorrendjük szerint nevezik el. Ezek a következők: jom rishon (első nap – vasárnap), jom sheni (második nap – hétfő), jom shlishi (harmadik nap – kedd), jom revii (negyedik nap – szerda), jom hamishi (ötödik nap – csütörtök), jom shishi (hatodik nap – péntek) és jom shabat (pihenőnap – szombat).

BIBLIAI NAPTÁR RENDSZERE

Fontos megjegyzés: Minden bibliai év tavasszal kezdődik, a hét negyedik napján (szerdán), a tavaszi napéjegyenlőség hetében. 2026-ban niszán 1. március 18-án volt. A jelenlegi év a „Teremtés Éve” (Anno Mundi, David Rice, USA szerint) óta eltelt 5983. év.

A hét napjai bibliai sorrendben, a teremtéstől számítva

1. Első nap (vasárnap)
2. Második nap (hétfő)
3. Harmadik nap (kedd)
4. Negyedik nap (szerda)
5. Ötödik nap (csütörtök)
6. Hatodik nap (péntek)
7. Hetedik nap (szombat)

A bibliai év hónapjai, a teremtéstől számítva

Isten tavasszal teremtette a világot.

A bibliai naptár tavasszal kezdődik. Az év első hónapja Abib, amelyet a babiloni száműzetés után niszánnak neveznek.

Tavasz
1. Első hónap
2. Második hónap
3. Harmadik hónap
Nyár
4. Negyedik hónap
5. Ötödik hónap
6. Hatodik hónap
Ősz
7. Hetedik hónap
8. Nyolcadik hónap
9. Kilencedik hónap
Tél
10. Tizedik hónap
11. Tizenegyedik hónap
12. Tizenkettedik hónap

ELSŐ HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

MÁSODIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

HARMADIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

NEGYEDIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

ÖTÖDIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

HATODIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

HETEDIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

NYOLCADIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

KILENCEDIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

TIZEDIK HÓNAP
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

TIZENEGYEDIK HÓ.
V H K SZ CS P SZ

01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

TIZENKETTEDIK HÓ.
V H K SZ CS P SZ

01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

A hétévente esedékes szombatévben a naptári év utolsó napja után további 7 napot adunk hozzá.

A naptárváltás nem változtatta meg a hét napjainak sorrendjét.
Mivel 1582-ben XIII. Gergely pápa elrendelte a régi naptár részleges módosítását, egyesek – félretájékoztatva – úgy vélik, hogy a naptárváltásokkal a napok ciklusa, azaz a hét napjainak sorrendje is megváltozott, ami nem így történt.
A mai naptárat ezt a változást követően „Gergely-naptárnak” nevezik. A változás azonban nem befolyásolta a hét napjainak sorrendjét (ciklusát).
Milyen változások történtek a naptárban?
1582 előtt a Julián-naptár volt érvényben, amelyet Julius Caesar hozott létre Kr. e. 46 körül. A Julián-naptár szerint a napév 365 és egy negyed nap hosszú volt, holott valójában tizenegy perccel rövidebb volt. Ez a tizenegy perc összeadódott, és 1582-re a naptár tíz nappal lemaradt a naprendszerhez képest. XIII. Gergely parancsára ezt a tíz napot levonták a naptárból, és így a helyzet kiegyenlítődött. 1582. október 4., csütörtök volt, és a következő nap, péntek, október 5. lett volna. De Gergely pápa úgy döntött, hogy október 15-e lesz, pontosan 10 napot hozzáadva, hogy a naptár összhangba kerüljön az égitestekkel.

Vajon Gergely pápa naptárváltozása valahogyan felborította a hét napjait? Nem. A csütörtök után péntek, a péntek után pedig szombat következett. Ugyanaz a hetedik nap maradt, és a napok heti ciklusa egyáltalán nem zavarodott meg.

A helyzet Romániában
A Gergely-naptár (vagy új stílusú) Romániában is felváltotta a Julián-naptárt (más néven régi stílusú) állami döntés alapján. Hivatalosan, ahogy a római új naptárrendszerben is, az 1582. október 5-i péntekből 1582. október 15. lett – mivel az 1582. október 4-i csütörtököt 1582. október 15., péntek, és nem október 5. követte –, az 1919-es új román naptárban március 31-i vasárnapot április 14., hétfő követte, mivel április 1-jéből április 14. lett, a hét napjainak sorrendje (hétfő, kedd, szerda, csütörtök stb.) mindkét esetben változatlan maradt.

Legalább tudomásul vehetitek

Sziasztok mindenkinek!

Egy nemrég beküldött cikkemben az Ézsaiás 9:6-ról volt szó. Ézsaiás 9:6 mai szövege így szól: „Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, és az uralom az ő vállán lesz. Őt Csodálatos Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévaló Atyának, Béke Fejedelmének fogják hívni.”

Jegyezzük meg, hogy ma már nincs meg az eredeti példány.

Az Ézsaiás 9:6 ezen fordítása a maszoréta szövegen alapul, a Kr. u. 7. és 10. század közötti időből, és alátámasztható a Holt Tengeri Ézsaiás Tekercsel, a Kr. e III századból. De más téren a MT és a HTT között is van pár eltérés. A Septuaginta (LXX) a Héber Szentírások legkorábbi fennmaradt görög fordítása. Zsidó tudósok fordították Alexandriában, Egyiptomban, Krisztus előtt a 3. és 2. században. A „Septuaginta” név a latin „hetven” szóból ered, és a fordítást befejező hetven tudósra utal. A Septuagintát széles körben használták a görögül beszélő zsidók és a korai keresztények. De ebben a szövegben az Ézsaiás 9:6 másképpen van, feltehetően amolyan megmagyarázos stilusban visszaadva, amit targumnak is neveznek. A legrégebbi Septuaginta, nem nevezi Jézust sem „Örök Atyának”, sem „Erős Istennek”.

„Mert egy gyermek születik nekünk, és fiú adatik nekünk, és az uralom az ő vállán lesz, és nevezik nagy tanácsú Angyalnak; mert (általa) békét hozok a fejedelmeknek, és épséget (egészséget, gyógyulást) nekik.” (Görög Septuaginta)

Ezt miért nem kell (kelleme) figyelembe venni? Legalább is tudomásul venni....

Kik képezik az igazi keresztény gyülekezetet?

 

• Azok képezik az igazi keresztény gyülekezetet, akik a Bibliában hisznek, de feltétel nélkül (2Timótheus 3:15,16), úgy ahogyan az első századi keresztény gyülekezet tette (Cselekedetek 37:41-47).
• Jézus Krisztus Urunk és Megváltónk feltétel nélkül hitt Jehova Istenben, és mint Istent imádó személy, szigorúan az Atya Isten akaratát tartotta szem előtt, nem a magáét (Efézus 5:1,2).
• Azok, akik példaképül veszik az ő nagy szeretetét (János 13:34), tulajdonképpen az Atya Isten szeretetét követik, hiszen ő azt tükrözte vissza (János 3:16).
• Jézus Krisztus az Istenhez vezető egyetlen út (János 14:6), és maga az Úr Jézus Krisztus, az Isten egyszülött Fia is azon járt.
• Ez az út nem mindig békés (Máté 10:18), de aki mindvégig kitart azon, az üdvözül.
• Az Isten szava világosan figyelmeztet mindenkit, hogy ha élete folyamán valaki, Isten akaratát félretéve, mint istentelen bűnös hal meg, tudatosan vétkezve és meg nem bánva bűneit, nincs mentsége, hanem Isten haragja marad rajta örökké (Róma 2:12, János 3:36).
• A gonoszokként meghaltak is fel lesznek támasztva, azért, hogy kimondják felettük az ítéletet, azután szégyenletesen és gyászosan örökre megsemmisülnek a második halálban (Dániel 12:2, Jelenések 20:11-15).
• A Biblia nagy figyelmeztetése számunkra az, hogy nincs más kiút a bűnből és a halálból csak ha elfogadjuk azt, amit Isten kínál: engedelmességet és életet (5Mózes 30:15-20; Jelenések 22:12,16,17).
• A Biblia figyelmeztetése világos: az örök boldogság nem lehetséges Isten akarata nélkül.
• Csak Isten tud adni örök és boldog életet.
• Örök élet nélkül, nincs örök boldogság.
• A boldogság az engedelmességhez van kötve, Isten szava iránt.
• Mindazok, akik Istennek engedelmeskedve haltak meg, de nem részesei az első feltámadásnak (Máté 11:11, Zsidókhoz 11:39,40), fel fognak támadni az örök életre, Krisztus ezeréves uralma kezdetén (Jelenések 20:11-15), és csodálatos körülmények között fognak élni a paradicsomban (1Korintus 2:9) az Istennel, Krisztussal és társörököseivel (Jelenések 21:3; Lukács 23:43), és mindazokkal együtt, akik élve mentek be Armaggedon után Krisztus ezeréves földi királyságába.
• Azok, akik a földön lesznek, az ezer év alatt és az azt követő Sátáni lázadáskor is hűek kell legyenek Istenhez, ha örök életet akarnak (Jelenések 20:7-9).
• Mindenki megmentésben részesülhet, mint az Atya Isten örökké szeretett és áldott gyermekei, függetlenül attól ha az égi vagy a földi honba vágyunk, ha kitart a szeretetben, mely a parancsolatok nemes célja (1Korinthus 13:4,5, Róma 13:8).
• Isten nem kíván lehetetlen dolgot, csak azt, hogy őt szeressük és embertársainkat (1János 5:3; Máté 22:36-40), így készülvén fel e nagy és nemes feladatra, hogy örökké tisztán és szentül, bűn nélkül éljünk.
• Ennél magasztosabb cél nincs és nem is lesz soha (Prédikátor 12:15,16).