Fontos, megválaszolatlan kérdéseid vannak a Bibliai kéziratokkal kapcsolatban?
Hagyd itt az üzeneted.
Nos, nekem is volt.
A Magyar Zsidó Lexikon: Biblia-kéziratok cikképen egy nagyon régi kéziratra bukkantam. A lexikon szerint i.e 604-ből való Daghesztáni Pentateuchus. Miután jobban utánanéztünk kiderült, hogy i.sz. 604-ből való szöveget másoltak jóval később. Látjuk, hogy egyetlen betű, milyen különbséget tesz.
János 5:39,40.
Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
2Péter 3:15,16.
És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.
Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.
És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.
Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.
Nos, a bibliai írásokat nem csak böngészni kell, mint a Jézus Urunk korában tették sokan, hanem meg is kell érteni.
És mivel a bibliai írásokban nehezen érthető dolgok is vannak, feltételezhető, hogy az aki nem érti őket és netalán azokat másolja, beleviszi gondolatait is a szövegbe. Már egy vessző is, ha nincs a helyére téve, vagy akár egy betű hozzá van adva vagy kivéve egy szóból, gondot okozhat a szöveg helyes megértésében. Ezért vannak szövegeltérések a bibliai kéziratokban és ezért fontos azok öszevetése és helyes értelmezése.
Biblia-kéziratok
SZÓCIKK: Biblia-kéziratok. Számos kódex maradhatott fenn az ó-korból, mert már a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején foglalkoztak a B. másolásával, amely megengedett volt (l. Szoferim). A középkori kiváló exegeták több ilyet említenek. A ma meglevő legrégibb Biblia kódexek a következők: A szentpétervári volt császári könyvtár Biblia-kézirata, mely a legrégibb s amelynek Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai időszámítás előtti 604-ből való. Az ugyancsak szentpétervári könyvalakú Biblia-kézirat 916-ból való s a későbbi prófétákat tartalmazza maszoretikus margóval. A British Museum nem kevesebb mint 165 Biblia-kéziratot tartalmaz, amelyek közül a legrégibb maszoretikus szöveg a IX. sz. első feléből való. Az oxfordi Bodleianában 146 a B. száma s ezek legtöbbje 1104-ből való. Elkan Adler (London) gyűjteménye, jelenleg a new yorki Zsidó Teológiai Szeminárium tulajdonában 100 kéziratot tartalmaz. A párisi Bibliothéque Nationale 132 Biblia-kéziratot őriz s ezek közül a legrégibb 1286-ból való. A berlini porosz állami könyvtárban 14, a híres Pármaiban 848, a vatikáni könyvtárban 39 biblia-kézirat van. Érdekes Biblia-tekercsek régiségük miatt is a kínai és a malabár-parti (India) Pentateuchok, amelyek ma Londonban vannak (A szamaritánus B.-at l. Szamaritánusok). V. ö. Isaac Broydé (Jew. Encyclop.); Ch. D. Ginsburg, «Introduction to the Masoretico-Critical Edition of the Hebrew Bible»; H. Strack, «Prolegomena» ."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 594. címszó a lexikon => 119. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése