Mit jelent Krisztus áldozata?

 Krisztus áldozata nem csak egy külső üdvösség, hanem alapkő a belső újjászületésre (újjáalakulásra).

Jézus nem csak azért halt meg, hogy tétlen megbocsátást adjon, hanem hogy új élethez vezető utat nyisson. De ahhoz, hogy ez az áldozat hatással legyen ránk, először fel kell ismernünk állapotunkat:
 1. Elfogadva, hogy kudarcot vallottunk. Nem igazolhatjuk vagy összehasonlíthatjuk magunkat másokkal a hibáink kicsinyítése érdekében.
 2. Őszinte bűnbánat. Nem csak a bűntudat, hanem a változás valódi vágya is.
 3. Bűneinket a keresztre szegezve. Vagyis hátrahagyva, ami elválaszt minket Istentől és Krisztus szerint élni.
 4. Istentől kegyelméből függ a változás. Nem a mi hatalmunk, hanem a Szent Szellem révén, amit Jézus hagyott ránk.
 Sokan akarják Krisztus Megmentőként, de nem Úrként. Az átalakulás nélküli megbocsátást. De az igazi tanítvány az, aki nem csak hisz, hanem átadja és lehetővé teszi Istennek, hogy változtasson rajta. 

János 1 és 3 fejezetei alapján

(Átvett, spanyolból)

AZ EGYIPTOMI TÍZ CSAPÁS

AZ EGYIPTOMI TÍZ CSAPÁS

 

Ezt olvasva sokan megbotránkoznak, hogy mit tett Isten, de abban már nem, hogy mit tett Sátán. Tehát Sátánnak elnézzik, Istennek kikérik, a szemére verve: Mit tettél? Milyen Isten vagy? De kérdezzék csak meg Sátántól is ugyanazt.

Isten igazságos. A világ nem állhat meg igazságszolgáltatás nélkül. Ez tény, ezért vannak törvények, bíróságok és börtönök. Sátán is igazságos?

 

A TÍZ CSAPÁS

 

Egyiptom tíz csapása az Exodus (2Mózes) könyve szerint

 

A Kivonulás (Exodus) könyve egyfajta útinapló, amely leírja a héberek Mózes vezette kivonulását Egyiptomból. Ebben az egyiptomiakra és képzeletbeli (hamis) isteneikre amelyek mögött démonok és Sátán álltak, sújtott tíz csapással találkozunk.

Az utolsó csapás volt a legszörnyűbb:

 „Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött - én, Jehova.

 – 2Mózes 12:12

 

A csapások tényleges időtartama nem ismert, de két jelünk van arra, hogy az első csapás 7 napig, a kilencedik pestis 3 napig tartott. Egy másik jel arra utal, hogy a 7-dik csapáskor „az árpa a kalászban volt, és a len virágzott”.

2Móz. 9:31

A lent és az árpát elverte a jég, mert az árpa kalászban volt, a len pedig virágzott.

2Móz. 9:32

De a búzát és a tönkölyt nem verte el, mert azok később érnek.

 

Ez az időszak a bibliai naptár 12. hónapjának felelhetne meg, vagyis a tél utolsó hónapjának, amely a legközelebb áll az év 1. hónapjához, amelyben a végső nagy csapás bekövetkezett. Egyiptomban a tél enyhe, így az itt említett növények a 12. hónapban érhették el ezt a szakaszt.

 

1. Csapás. A víz vérré alakítása – 2Mózes 7:14-25

A csapás 7 napig tart, ezalatt a vízben lévő összes hal elpusztul.

2. Csapás. Békák – 2 Mózes 8:1-15

3. Csapás. Szúnyogok – 2 Mózes 8:16-19

4. Csapás. Nagy legyek – 2 Mózes 8:20-32

5. Csapás. Szarvasmarha pestis – Exodus 9:1-7

6. Csapás. Fekete pestis – 2Mózes 9:8-12

7. Csapás. Jégeső és tűz – 2Mózes 9:13-35

Hurrikán jégesővel és villámlásokkal (tűz).

8. Csapás. Sáskák – 2 Mózes 10:1-20

9. Csapás. 3 nap sötétség – 2 Mózes 10:21-29

A csapás három napig tart.

10. Csapás. Az emberek és állatok elsőszülötteinek halála – 2Móz 11:4-7; 12:1-13

Miután örültek, hogy megszabadultak a háromnapos sötétségtől, a fáraó továbbra sem engedte el az izraelitákat. Isten azt mondta Mózesnek, hogy jön az utolsó szörnyű csapás, amely éjszaka meghozza a szabadulást, miután a hébereknek fel kell áldozniuk egy bárányt, akinek vérével meg kell kenniük az ajtófélfákat és a felső küszöböt, jelezve az angyalnak, hogy héberek laknak ott, akiket meg kell kímélni. Ennek az epizódnak az emlékére Isten évente hét napig tartó örömünnepet szervezett. Éjfélkor Isten angyala lesújtotta az egyiptomiak összes elsőszülöttjét.

2Mózes 12:29. Éjfélkor levágta Jehova minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a fáraó elsőszülöttétől, aki a trónján ült, a fogoly elsőszülöttjéig, aki a börtönben volt, és a jószágnak minden elsőszülöttjét.

 

Jelentése

Minden, amit régen megírtak, a mi tanításunkra íródott, hogy türelem és az Írások vigasztalása által reménykedjünk.

Róma 15:4

A bárány előrevetítette Jézust, Isten Fiát, aki elveszi a világ bűneit. Az Egyiptomból való megszabadulás a világ nagy felszabadulása az Ördög, a világ láthatatlan fáraója uralma alól. A Sátán és démonai zsarnoksága alóli megszabadulással a bűntől és a haláltól is megszabadulunk.

Nem mindenki fogja megkapni a szabadulás áldásait. Bár kijöttek, sokan morogva haltak meg elégedetlenül a homokos sivatagban. Hasonlóképpen most is sok ember megbotlik és méltatlanná teszi magát a jelenlegi és a jövőbeli áldásokra...

Az üldözők hátramaradtak, a Vörös-tengerben haltak meg, ami minden olyan lény sorsát mutatja, akik vakon követik az Ördögöt, zsarnoki és üldözői képét öltve magukra jogosulatlan előnyökért.

 

AZ EGYIPTOMI TÍZ CSAPÁS

 

A TÍZ CSAPÁS

 

Egyiptom tíz csapása az Exodus (2Mózes) könyve szerint

 

A Kivonulás (Exodus) könyve egyfajta útinapló, amely leírja a héberek Mózes vezette kivonulását Egyiptomból. Ebben az egyiptomiakra és képzeletbeli (hamis) isteneikre amelyek mögött démonok és Sátán álltak, sújtott tíz csapással találkozunk.

Az utolsó csapás volt a legszörnyűbb:

 „Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött - én, Jehova.

 – 2Mózes 12:12

 

A csapások tényleges időtartama nem ismert, de két jelünk van arra, hogy az első csapás 7 napig, a kilencedik pestis 3 napig tartott. Egy másik jel arra utal, hogy a 7-dik csapáskor „az árpa a kalászban volt, és a len virágzott”.

2Móz. 9:31

A lent és az árpát elverte a jég, mert az árpa kalászban volt, a len pedig virágzott.

2Móz. 9:32

De a búzát és a tönkölyt nem verte el, mert azok később érnek.

 

Ez az időszak a bibliai naptár 12. hónapjának felelhetne meg, vagyis a tél utolsó hónapjának, amely a legközelebb áll az év 1. hónapjához, amelyben a végső nagy csapás bekövetkezett. Egyiptomban a tél enyhe, így az itt említett növények a 12. hónapban érhették el ezt a szakaszt.

 

1. Csapás. A víz vérré alakítása – 2Mózes 7:14-25

A csapás 7 napig tart, ezalatt a vízben lévő összes hal elpusztul.

2. Csapás. Békák – 2 Mózes 8:1-15

3. Csapás. Szúnyogok – 2 Mózes 8:16-19

4. Csapás. Nagy legyek – 2 Mózes 8:20-32

5. Csapás. Szarvasmarha pestis – Exodus 9:1-7

6. Csapás. Fekete pestis – 2Mózes 9:8-12

7. Csapás. Jégeső és tűz – 2Mózes 9:13-35

Hurrikán jégesővel és villámlásokkal (tűz).

8. Csapás. Sáskák – 2 Mózes 10:1-20

9. Csapás. 3 nap sötétség – 2 Mózes 10:21-29

A csapás három napig tart.

10. Csapás. Az emberek és állatok elsőszülötteinek halála – 2Móz 11:4-7; 12:1-13

Miután örültek, hogy megszabadultak a háromnapos sötétségtől, a fáraó továbbra sem engedte el az izraelitákat. Isten azt mondta Mózesnek, hogy jön az utolsó szörnyű csapás, amely éjszaka meghozza a szabadulást, miután a hébereknek fel kell áldozniuk egy bárányt, akinek vérével meg kell kenniük az ajtófélfákat és a felső küszöböt, jelezve az angyalnak, hogy héberek laknak ott, akiket meg kell kímélni. Ennek az epizódnak az emlékére Isten évente hét napig tartó örömünnepet szervezett. Éjfélkor Isten angyala lesújtotta az egyiptomiak összes elsőszülöttjét.

2Mózes 12:29. Éjfélkor levágta Jehova minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a fáraó elsőszülöttétől, aki a trónján ült, a fogoly elsőszülöttjéig, aki a börtönben volt, és a jószágnak minden elsőszülöttjét.

 

Jelentése

Minden, amit régen megírtak, a mi tanításunkra íródott, hogy türelem és az Írások vigasztalása által reménykedjünk.

Róma 15:4

A bárány előrevetítette Jézust, Isten Fiát, aki elveszi a világ bűneit. Az Egyiptomból való megszabadulás a világ nagy felszabadulása az Ördög, a világ láthatatlan fáraója uralma alól. A Sátán és démonai zsarnoksága alóli megszabadulással a bűntől és a haláltól is megszabadulunk.

Nem mindenki fogja megkapni a szabadulás áldásait. Bár kijöttek, sokan morogva haltak meg elégedetlenül a homokos sivatagban. Hasonlóképpen most is sok ember megbotlik és méltatlanná teszi magát a jelenlegi és a jövőbeli áldásokra...

Az üldözők hátramaradtak, a Vörös-tengerben haltak meg, ami minden olyan lény sorsát mutatja, akik vakon követik az Ördögöt, zsarnoki és üldözői képét öltve magukra jogosulatlan előnyökért.

A héber húsvét kezdete vs. az Őrtorony kiadóinak véleménye

 

A héber húsvét kezdete vs. az Őrtorony kiadóinak véleménye a w11 2/1 21-24.

 

A fenti „Készen állsz az év legfontosabb napjára?” című cikkében a kiadvány szerkesztői kijelentik, hogy:

„Ez a dátum nem esik egybe a héberek által ma megtartott húsvéttal. Miért, mert a legtöbb héber a 2. Mózes 12:6-ban írt parancsot, niszán 15-én tarja, hogy erre a dátumra hivatkozzon (Lásd a Tanulmányi cikkek 1. részét, 34. oldal).

 

Szerintem az illetékes szerkesztők megfeledkeznek egy lényeges dologról, mivel hogy pontosan tudják: a héber nap este kezdődik, tehát először 1. niszán éjszakája jön, majd 1. niszán napja és így tovább, egészen 14. niszán éjszakájáig és napjáig. Tehát Jézus nem ehette volna meg a húsvéti ünnep bárányát niszán 14-én éjszaka, ha ez az éjszaka eltelt, és niszán 14-én este valóban elkezdődött niszán 15.

 

Hadd magyarázza el egy rabbi, hogy állnak a dolgok.

 

Sorin Rosen volt romániai főrabbi (Shlomo Sorin Rosen, főrabbi 2007-2011 között) így jellemezte a húsvét kezdetét a zsidók körében:

 

"Ami a kronológiát illeti, a pészachot ... Niszán 15-én ünnepelték..." (éjszaka, jegyzetem)

(2009. október 5.)

 

"Pesach (zsidó húsvét) hétnapos ünnep Izraelben... az Egyiptomból való kivonulást és a héber népnek az egyiptomi rabszolgaságból való felszabadulását ünneplik." (2009. október 14.)

 

"A húsvét ünnepe a héber naptár szerint mindig niszán 15-én kezdődik." (éjjel, jegyzetem).

 

A válasz 2009. október 5-től és 14-től származik, amikor Románia főrabbijaként szolgált.

Tehát nem úgy van, ahogy a brooklyni székhelyű Jehova Tanúi mondják, hogy a húsvét Niszán 14-én van. A főrabbi azt mondja, hogy peszách Niszán 14. napjának végén kezdődik, este, amikor kezdődik Niszán 15. éjszakája. Mikor van Niszán 14-e este? Amikor Niszán 14-e sugarai teljesen a látható horizont alá érnek, és megjelennek a csillagok, jelezve, hogy Niszán 15-e elkezdődött.

 

"Egy nap a zsidó naptárban a csillagok megjelenésével kezdődik az égen (héberül: צאת הכוכבים – tzet ha’kohavim) és a következő estével ér véget. Ez a lehatárolás összhangban van a Tórával, amely az 1Mózes 1:5-ben kijelenti: „És volt este és volt reggel – egy nap " A napnyugta (héberül: שעיקת החמה – şekiat ha'hama) és a csillagok megjelenése közötti időszak kérdéses, hogy ez valóban a "nappal" vagy az "éjszaka" része-e. (Minden információ a rabbi  dvartora weboldaláról származik)

 

Hogyan volt helyesen dátumozva (bibliailag) az az éjszaka, amelyen Jézus húsvétot fogyasztott, niszán 14 vagy 15, ha Isten először az 1. niszán éjjelt, majd a 1. niszán nappalt teremtette?

 

 

 

A NISZÁN 14 NAPJÁRÓL, AZ EXODUSBÓL (A HÉBEREK KIVONULÁSA, EXODUSA, EGYIPTOMBÓL)

 

A NISZÁN 14 NAPJÁRÓL, AZ EXODUSBÓL (A HÉBEREK KIVONULÁSA, EXODUSA, EGYIPTOMBÓL)

 

Mikor kezdődik a nap a hébereknél? Mikor kezdődött Niszán 14. az Egyiptomból való kivonuláskor, és mikor ért véget?

 

Románia egykori főrabbija, Sorin Rosen (Shlomo Sorin Rosen, főrabbi 2007-2011 között) így jellemezte a héberek napjának kezdetét: „A héber naptárban egy nap a csillagok megjelenésével kezdődik az égen (héberül: צאת הבצו a végét este Ez a határvonal összhangban van a Tórával, amely kimondja az 1Móz 1:5-ben: "És llett este és lett reggel – egy nap." A napnyugta (héberül: שעיקת החמה – şekiat ha'hama) és a csillagok megjelenése közötti időszak kérdéses, hogy ez valóban a "nappal" vagy az "éjszaka" része-e. (forrás: dvartora honlapja, az övé)

 

A Sorin Rosen rabbi által bemutatott „kétségben lévő” (bizonytalan) időszakot Isten Igéje „haarbayim”-nak (kettős többes szám) nevezi, ez a „két este” közötti időszak (napnyugta és sötétség között), más néven „szürkület”. A szürkületi időszak első szakaszában a nap még látható az égen, a horizonton a szürkület második szakaszában a nap a látóhorizont alatt van, már nem látható, mégis van napfény a sötétedésig. Ezért a nappal estéje a napnyugtától a nap lenyugvásáig tart (addig a 14. niszán napja), az éjszaka estéje pedig a nap látóhatáron való lenyugvásától a teljes sötétedésig tart (itt már Niszán 15. éjszakája van).

Leviticus 23:5 VDC

Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján, a két este között van az Úr húsvétja.

Leviticus 23:5 NTR

Az első hónap tizennegyedik napján, szürkület és sötétség között van az ÚR húsvétja.

 

Ebből láthatjuk, hogy a 14. Niszán sötét része (azaz éjszaka) az első csillagok megjelenésével kezdődött, majd a 14. niszán (azaz nappal) fényes része következett, amely napnyugtával ért véget a vizuális horizont alatt, amikor elkezdődött a következő nap éjszakai „estje”, azaz Niszán 15. estéje.

 

Mi történt ebben az időszakban Isten Igéje szerint?

 

Alkonyat elejétől a nap elvonulásáig a látóhorizont alatt fel kellett áldozni egy hibátlan, egyéves bárányt vagy gidót, vérével az ajtófélfákat és a felső küszöböt megkenni, majd megsütni, idáig a „előkészülés napja” volt:

„Vegyenek a véréből, és verjék meg az ajtófélfákat és azoknak a házaknak a szemöldökét, ahol megeszik.” 2Móz 12:7.

A nap lenyugvásától a vizuális horizont alatt egészen a teljes sötétségig Niszán 15-én este volt, ez tulajdonképpen magában foglalta a feláldozott állat megevését:

Exodus 12:8 Megeszik a bárányt azon az éjszakán (héb. ballaylah); Tűz fölött sülve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűszernövényekkel egyék meg.

Közvetlenül azután fogyaszthatták el, hogy a nap lenyugodott a horizont alatt, mert az esti étkezés a niszán 15-e éjszakájának része volt.

Ezért az „ÚR Pészahának” nevezett időszak magában foglalta a niszán 14. és 15. közötti teljes alkonyatot, amely két részre oszlott: az első részben (amely Niszán 14-hez tartozott) volt az állat feláldozása, a ház ajtajának oldalsó és felső oszlopainak megkenése, az állat megsütése a tűz fölött, a második részben pedin ezt meg kellett enni (amely Niszán 15-höz tartozott).

 

Ez az oka annak, hogy szinkronizálás hiány van: mivel nem ismert, hogy a teljes nap felosztása az éjszaka-nap ciklusban történt a héberek között (és nem fordítva, mint az európaiaknál), sokan az európai mentalitással gondolják a Héber Szentírást olvasva, másfelől, hogy nem értik helyesen a niszán 14 és 15 közötti alkonyati időszakot és a két nap eseményeinek kereteit. Ezért Niszán 14-e a húsvéti ünnepre való felkészülés napja; más szóval, Niszán 14. a húsvét előestéje. A húsvét ünnepe pedig Niszán 15-én van, ez az az éjszaka, amikor a hébereket kiszabadították az egyiptomi rabszolgaságból.

AZ ÉV A BIBLIÁBAN - Mikor kezdődik a bibliai újév első napja?

 

AZ ÉV A BIBLIÁBAN

 

Mikor kezdődik a bibliai újév első napja?

 

Történelmi bizonyítékok

 

A bibliai naptárt Isten készítette. Kiválasztotta, hogy egy napnak hány órája legyen, hány napja legyen egy hétnek, hány napja legyen egy hónapnak, és hány hónapja legyen egy évnek. Az égbolt 12 különleges csillagképét is elkészítette az év hónapjainak lefolyásának jelzésére, és azt is Ő választotta, hogy melyik legyen az év első hónapja.

A történelemben egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a bibliai újév az ókori héberek körében tavasszal, a tavaszi napéjegyenlőségkor kezdődött.

Az újév meghatározásához az ókori héberek a nap mozgását követték az égen, az égbolt különleges csillagképeihez viszonyítva – mivel a Biblia 1Mózes 1:14-ben említi, a negyedik nappal való egyezést követően, a tavaszi napéjegyenlőség környékén, Mózes kora óta:

"Mózes azt is megparancsolta, hogy minden évben Xanthikosz hónapjában, amelyet Niszánnak nevezünk, és amellyel az évünk kezdődik, a hónap elejétől számított tizennegyedik napon, amikor a nap a Kos csillagképben van - mert ebben a hónapban megszabadultunk az egyiptomiak rabszolgaságától, ugyanazt az áldozatot áldozzuk be, amelyet az Egyiptomból való távozáskor mondtunk."

Josephus Flavius ​​(héber papi származású, aki az i.sz. 1. században élt), Zsidó régiségek, 3. könyv, 10. fejezet.

Az ősi könyvekből fontos részleteket tanulunk meg, mint pl.

"Mózes a tavaszi napéjegyenlőség kezdetétől számította az első hónapot", Mózes élete, II. könyv XLI, 222, Alexandriai Philón, zsidó filozófus, valódi nevén Yedidia Ha'alexandroni.

A tavaszi napéjegyenlőség eseményét az ókor legnagyobb keresztény történésze is megemlítette:

"a zsidóknál az első hónap a (tavaszi) napéjegyenlőség után volt", Eusebius, Ecclesiastical History, VII, 32

Mindhárom ember, két zsidó és egy görög, nagyszerű, világhírű történészek voltak, vagyis olyan emberek, akik kifejezetten a történelemmel foglalkoztak. Nem mondhatjuk, hogy a gyomrukból vagy a zsebükből jött, amit írtak.

A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (márciusban és szeptemberben). Ez az a jelenség, ill. időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és napnyugta közt 12 óra van.

Tavaly (2024) március 20-án volt a tavaszi napéjegyenlőség, idén szintén március 20-án lesz.

Egy régi keleti hagyomány szerint (a református perzsa vallásból, a "zoroasztriánus"-ból) az újév első napjának mindig a hét negyedik napjára, a hónap első hetére kell esnie - azaz szerdára (a héber naptár szerint), ők "vörös szerdának" is nevezik.

 

A Bibliai Év évszakai és ezek hónapjai

 

Hány évszaka volt egy évnek, és melyik volt az első évszak, amelyet Isten teremtett?

 

A bibliai évnek négy évszaka van a Bibliában, és logikus azt hinni, hogy Isten először a tavaszt teremtette, mert azt mondta Mózesnek, hogy az év első hónapja Abib (Nisan), ami a bibliai tavasz első hónapja volt.

Exodus (1Mózes) 12

1. És szóla Jehova Mózeshez és Áronhoz Egyiptom földjén, mondván:

2. „Ez a hónap legyen számodra az első hónap; ez legyen számodra az év első hónapja.

Ha egy év hónapjainak száma összesen 12 hónap, és négy évszak van, akkor minden évszaknak három hónapja van, mivel minden hónapot megemlít a Biblia, ezek 1-től 12-ig vannak számozva.

Az évszakok kezdete a bibliai minta szerint:

A tavasz a tavaszi napéjegyenlőség körül kezdődik.

A nyár a nyári napforduló környékén kezdődik.

Az ősz az őszi napéjegyenlőség körül kezdődik.

A tél a téli napforduló környékén kezdődik.

 

A tavaszi évszak hónapjai

Első hónap - Abib (más néven Niszán), márciusban kezdődik

Második hónap - Zif (más néven Ijár), áprilisban kezdődik

Harmadik hónap - Sivan, májusban kezdődik

A nyári évszak hónapjai

Negyedik hónap - Tammuz, júniusban kezdődik

Ötödik hónap - Áv, júliusban kezdődik

Hatodik hónap - Elul, augusztusban kezdődik

Az őszi évszak hónapjai

Hetedik hónap - Ethanim (más néven Tishrei), szeptemberben kezdődik

Nyolcadik hónap - Bul (más néven Heshvan vagy Marcheshvan), októberben kezdődik

Kilencedik hónap - Kislev (Chasleu néven Josephus Flavius), novemberben kezdődik

A téli évszak hónapjai

Tizedik hónap - Tevet, decemberben kezdődik

Tizenegyedik hónap – Shevat, januárban kezdődik

Tizenkettedik hónap – Adar, februárban kezdődik

 

Hány napos egy évszak?

Egy hónap 30 napból áll, plusz az évszak utolsó hónapjában egy átmenet napja egyik évszakról a másikra, tehát mind a négy évszaknak pontosan 91 napja van.

 

Az év hónapjainak napjai

 

Ha ismerjük az első hónap számításának kiindulópontját (az első hét negyedik napját), felállíthatjuk az év hónapjainak sémáját úgy, hogy minden évszak és év egyenlő legyen... Így a bibliai évszakok mindegyike 91 napos, minden évszak első két hónapja 30 napos, az utolsó 30+1. Ha az év hónapjainak végére (év végére) teszünk egy 0 értékű napot, és mindig a hét negyedik napjával kezdjük az új évet, akkor ez kiegyenlíti a keletkező rést és ekképpen minden év egyenlő lesz 364 nappal.

 

A tavaszi évszak hónapjainak napjai

 

1. hónap = Niszán

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25             

 

2. hónap = Ijár

 

        3  10  17  24

        4  11  18  25

        5  12  19  26

        6  13  20  27

        7  14  21  28

 1     8  15  22  29

 2     9  16  23  30        

 

3. hónap = Siván

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

A nyári évszak hónapjainak napjai

 

4. hónap = Tammuz

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

5. hónap = Av

 

       3  10  17  24

       4  11  18  25

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 

6. hónap = Elul

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

Az őszi évszak hónapjainak napjai

 

7. hónap = Tishri

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

8. hónap = Cheshvan

 

      3  10  17  24

      4  11  18  25

      5  12  19  26

      6  13  20  27

      7  14  21  28

 1   8  15  22  29

 2   9  16  23  30

 

9. hónap = Kislev

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

A téli évszak hónapjainak napjai

 

10. hónap = Teves

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

11. hónap = Shevat

 

       3  10  17  24

       4  11  18  25

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 

12. hónap = Adar

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

+ 0. nap (0 értékű kalendáriumi nap, minden évben)

 

A BIBLIKAI HÉBER NAPTÁR Rómában jól ismert volt. A rómaiak nagyon jól tudták, hogy a héber naptárban vannak olyan hónapok, amelyekben a szombat a hónap harmincadik napjára esett. Horatius római költő „Szatíráiban” (I.9. 67-70) utalt a „tricesima sabbatára”, a „harmincadik napi szombatra”:

 "Horatius: Nem kétlem, miért akarsz velem titokban beszélni, mondtad"

 "Fuscuc: "Jól emlékszem, de jobbkor hadd szóljak: ma van a 30-din napi szombat: akarod, hogy megbántsuk a körülmetélt zsidókat?"

Négy ilyen szombat volt, így a holt-tengeri tekercsekben szereplő naptárt Horatius mondása megerősíti.

Quintus Horatius Flaccus, (született: Kr.e. 65. december 8., Venosa; meghalt: Kr.e. 8. november 27., Róma) a római irodalom "aranykorszakának" ("Augusztus százada") vagy az "Augusztus-korszaknak" egyik legfontosabb római költője, Cicero halála és Augusztus császár halála közötti időből.

 

A holdszombati naptár téves volta megerősíti a holt-tengeri tekercsekben talált bibliai héber BIBLIA NAPTÁRT

 

A Lunar Sabbath (Hold Szombat) egy téves elképzelés, amely szerint a sabbat napja a holdfázisokon alapul, és hogy a hónap 8., 15., 22. és 29. napja szombatnap.

A Szentírás nem támasztja alá ezt a tanítást, ellenkezőleg, egyértelmű bizonyítékok mutatják, hogy ez nem igaz.

A 2Mózes 16:1 világosan elmondja nekünk, hogy „a második hónap tizenötödik napján” megérkeztek a Sínai pusztába. Így a második hónap 15. napján utaztak. A bibliaverset követő magyarázat után, a hébereknek ez lett mondva: "Holnap a pihenés napja van, a szombat, amelyet Jehovának szenteltek." (2Mózes 16:23). Ezért a második hónap egyik szombatja a hónap 16-ára esik (lásd a második hónap ábráját). Itt van tehát a pontos bizonyítékunk a Bibliából a holt-tengeri tekercsekben található naptár pontosságára vonatkozóan.

 

A Bibliának itt is igaza van.