A héber húsvét kezdete vs. az Őrtorony kiadóinak véleménye

 

A héber húsvét kezdete vs. az Őrtorony kiadóinak véleménye a w11 2/1 21-24.

 

A fenti „Készen állsz az év legfontosabb napjára?” című cikkében a kiadvány szerkesztői kijelentik, hogy:

„Ez a dátum nem esik egybe a héberek által ma megtartott húsvéttal. Miért, mert a legtöbb héber a 2. Mózes 12:6-ban írt parancsot, niszán 15-én tarja, hogy erre a dátumra hivatkozzon (Lásd a Tanulmányi cikkek 1. részét, 34. oldal).

 

Szerintem az illetékes szerkesztők megfeledkeznek egy lényeges dologról, mivel hogy pontosan tudják: a héber nap este kezdődik, tehát először 1. niszán éjszakája jön, majd 1. niszán napja és így tovább, egészen 14. niszán éjszakájáig és napjáig. Tehát Jézus nem ehette volna meg a húsvéti ünnep bárányát niszán 14-én éjszaka, ha ez az éjszaka eltelt, és niszán 14-én este valóban elkezdődött niszán 15.

 

Hadd magyarázza el egy rabbi, hogy állnak a dolgok.

 

Sorin Rosen volt romániai főrabbi (Shlomo Sorin Rosen, főrabbi 2007-2011 között) így jellemezte a húsvét kezdetét a zsidók körében:

 

"Ami a kronológiát illeti, a pészachot ... Niszán 15-én ünnepelték..." (éjszaka, jegyzetem)

(2009. október 5.)

 

"Pesach (zsidó húsvét) hétnapos ünnep Izraelben... az Egyiptomból való kivonulást és a héber népnek az egyiptomi rabszolgaságból való felszabadulását ünneplik." (2009. október 14.)

 

"A húsvét ünnepe a héber naptár szerint mindig niszán 15-én kezdődik." (éjjel, jegyzetem).

 

A válasz 2009. október 5-től és 14-től származik, amikor Románia főrabbijaként szolgált.

Tehát nem úgy van, ahogy a brooklyni székhelyű Jehova Tanúi mondják, hogy a húsvét Niszán 14-én van. A főrabbi azt mondja, hogy peszách Niszán 14. napjának végén kezdődik, este, amikor kezdődik Niszán 15. éjszakája. Mikor van Niszán 14-e este? Amikor Niszán 14-e sugarai teljesen a látható horizont alá érnek, és megjelennek a csillagok, jelezve, hogy Niszán 15-e elkezdődött.

 

"Egy nap a zsidó naptárban a csillagok megjelenésével kezdődik az égen (héberül: צאת הכוכבים – tzet ha’kohavim) és a következő estével ér véget. Ez a lehatárolás összhangban van a Tórával, amely az 1Mózes 1:5-ben kijelenti: „És volt este és volt reggel – egy nap " A napnyugta (héberül: שעיקת החמה – şekiat ha'hama) és a csillagok megjelenése közötti időszak kérdéses, hogy ez valóban a "nappal" vagy az "éjszaka" része-e. (Minden információ a rabbi  dvartora weboldaláról származik)

 

Hogyan volt helyesen dátumozva (bibliailag) az az éjszaka, amelyen Jézus húsvétot fogyasztott, niszán 14 vagy 15, ha Isten először az 1. niszán éjjelt, majd a 1. niszán nappalt teremtette?