----------
"A harmadik lépés"Motto> "mondd meg a gyülekezetnek" Máté 18:15-17
A szektákról és az evangéliumi gyülekezetről
Mi is egy szekta?Vallástörténelmi szempontból, a "szekta" nevet általában egy nagyobb vallásból kivált kissebb csoport kapja. Minden nagy vallásnak vannak "szektái". A Lutheránus, Kálvinista és Református felekezeteket a Római Katolikus felekezet "szektáinak" lehet nézni. A Heted Napot Ünneplő Adventista Egyházból kivált független adventista kisegyházakat a HNÜAE "szektáinak" lehet nézni. A Jehova Tanúi Egyházából kivált független csoportokat Jehova Tanúi Egyháza "szektáinak" lehet nézni és sorolhatnánk.
A kivált csoport általában egy kialakult kényszerhelyzet miatt válik ki. Az okok külömbözők.
Államhatalmi szempontból nézve a "szekta" nevet azok a kis vagy nagy csoportok kapják, akik hitük miatt veszélyeztetik az állam és az állampolgárok biztonságát, illetve az államhatalom valláspolitikája nem eggyezik a "szektának" nézett csoportosulás nézeteivel. Ebből a szempontból nézve vannak teljesen ártalmas, veszélyes "szekták", melyeket az állam fel akar számolni és tagjait megbüntetni, és vannak félig-ártalmas szekták, amelyek részben korlátozva vannak és az állampolgárok figyelmeztetve vannak tevékenységükkel kapcsolatban. Pl. a keresztyénség első századában, Judeában, nagyon veszélyes "szektának" voltak tekintve a keresztyének, de amikor a keresztyének kerültek hatalomra, ők tekintették a júdaizmust nagyon veszélyesnek. Hasonlóan, a keresztyénség első századaiban a pogány római birodalom nagyon veszélyes "szektának" tekintette a keresztyénséget, de amikor a keresztyénség hatalomra került a pogányságot tekintette veszélyesnek. Iránban és más muzulmán országokban az állam megtűri a keresztyéneket, de az államszempontjából félig veszélyeseknek tekinti őket.
Látjuk tehát, hogy sem a vallástörténelem, sem az államhatalom nem lehet 100%-ig mérvadó abban, hogy mi is valójában egy "szekta". Nem lehet mondani, hogy ezek egyáltalán nem mondanak igazat a "szektákkal" kapcsolatban, sok esetben igazat mondanak és véleményüket jó figyelembe venni. De mint látjuk, értékelésükben tévedhetnek.
Mérvadó csakis Isten Igéje lehet. Isten mérvadó Igéje a mi napjainkra, az Isten egyszülött (monogenes) égi Fia, az Úr Jézus Krisztus. A "Krisztus", "Messiás" (Christos) szó szerint "Felkentet" jelent. Aki tanulmányozza mit mondott ő és alkalmazza tanítását a mindennapi életében, az semmiképpen sem lehet egy "szektás", bármit mondanak az egyházak szektaszakértői vagy az államhatalmi illetékesek, hiszen Isten saját maga jelentette ki az égből: "Ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok!" Márk 9:7
Urunk Jézus mondta:
"Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága." János 8:12
Azért van annyi párt, felekezet és csoport mert az emberek nem hajlandók 100%-os mértékben követni az Úr Jézust, Isten Felkentjét. Az emberek általában teljesítik azt, ami népszerű vagy nekik tetszik, vagyis azt, ami könnyebbnek tűnik, és ezt sozzák, fűszerezik kényük, kedvük szerint, de ami nehezebb, vagy nem népszerű azt kerülik. A hatalmas Mindenható és boldog Isten, az Atyánk elvárja, hogy teljesen vessük alá magunkat szeretett Fia által közölt tanításainak és ne sozzuk, ne fűszerezzük kényünk kedvünk szerint tanításait a mi véleményünkel.
Erre hívta fel a halgatósága figyelmét az Úr Jézus:
"Ha ti megmaradtok az én beszédeimben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok: és megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." János 8:31,32
Ha a keresztyének mind elfogadnák Urunk Jézus tanítását, hogy az Atya Isten (héber nevén Yhwh, magyarosan Jehova) nagyobb, mint ő (János 14:28), és Pál apostol tanítását, hogy Krisztus alárendeltje marad az Atyának (1Korintus 15:27,28) máris megoldódna egy viszály a trinitáriusok és a nem trinitáriusok között. Ha a keresztyének elfogadnák, hogy az Atyát lélekben és igazságban kell imádni, nem kitalált képek és szobrok elött, máris megoldódna egy viszály az ortodoxok, a katolikusok és a protestánsok között (János 4:24), ha az adventisták és a szombatisták elfogadnák az Úr Jézus apostolainak tanítását, hogy nem vagyunk a Mózes által közvetített törvény alatt akkor megoldódna egy viszály közöttük és az Isten kegyelmét elismerők között (Efézus 2:8,9, Galata 5:1-18), ha Jehova Tanúi és mások elismernék, hogy az Isten Krisztusában való hit az ami üdvözít és nem egy emberi szervezetben való hit, akkor máris kinyílnának a szemeik a többi hibájukra és sokkal több eredményt érnének el, mint egy emberi szervezetben való hit hangoztatásával és bálványoztatásával. Ha minden felekezet, csoport és egyén bölcsen alávetné Urunk tanácsának magát: hogy mielőtt kivenné a szálkát a másik szeméből vegye ki a gerendát a saját szeméből, sokkal de sokkal másképp oldódnának meg a mindennapunk vallási és civil gondjai (Máté 7:1-5). Tehát, mielőtt másra mondanánk azt, hogy "szektás", nézzük meg jól, ha nem vagyunk-e pontosan mi azok… de mivel az öröklött tökéletlen hajlamunk miatt mi mindannyian tökéletlenek és ebből eredendően bűnösök vagyunk, azt is lehet mondani, hogy bizonyos mértékig mindenki "szektás" és szüksége van Isten kegyelmére. Óh Istenünk, mikor mentesz meg minket a "szektás" hajlamainkból? Kérlünk, adj erőt, hogy tudjunk harcolni "szektás" hajlamaink ellen!
Az igazi mérce, a mi Urunk Jézus. Isten Krisztusának tanításához mérve és viszonyítva, minden vallásrendszer, amely eltér az ő tanításának valamelyikétől az egy "szektás" úton van. Itt nincs különbség. Krisztusnak minden szava szent és minden szavának törvény ereje van. Nem lehet mondani, na, ez tetszik, ezt megteszem, na, ez nem tetszik, ezt elhagyom. Isten, Krisztusa által teljes engedelmességet kér, de elsősorban nem egy rendszer iránt, hanem iránta. Nem lehet kivételt tenni, hogy az az egyház, amely csak egy-két tanításban tér el az Úr Jézus tanításától az nem "szektás" úton jár, és amely már háromnál több tanításban tér el, az már "szektás" úton jár. Ebből a szempontból a képek által imádó egyházak épp olyan "szektás" úton járnak mint az óprotestáns, kálvinista, lutheránus, református, anglikán, unitárius, szombatista, mennonita, preszbiteriánus, kongregacionista, kvéker, amish, baptista, HN baptista, mormon, adventista, nazarénus, üdvhadsereg, metodista, scientológus, pünkösdista, fundamentalista, HN pünkösdista, karizmatikus, independens adventista, bibliakutató, szabad bibliakutató, szabad keresztyén, Jehova tanúi és sorolhatnánk. Ebből is látszik, hogy nem az ember alkotta rendszer ment meg, hanem a Jézus Krisztusban való hit. Ha az egyházi rendszerben való hit ment meg, akkor hiába halt meg Krisztus.
---
Ez a szomorú helyzet előre meg volt jövendölve (Máté 7:13-27; 13:24-30; Cselekedetek 20:29-31).
Nem marad más hátra, minthogy őszintén vizsgáljuk meg magunkat, ha igazán a Krisztusi hitben vagyunk és benne bízunk, és nem egy rendszerben vagyunk és abban a rendszerben bízunk mint a megmentés és igazulás eszközében (2Korintus 13:5).
Akkor nincs szükségünk gyülekezetre? Szó sincs róla! A gyülekezet és a gyülekezetbe járás Krisztus és tanítványai hagyatéka! Aki elszigeteli magát ok nélkül, az nem féli és nem dicsőíti igazán Istent és az ő Fiát, a gyülekezet fejét, aki a Krisztus. A fő dolog olyan evangéliumi gyülekezetet találni, létrehozni (ott ahol nincs) vagy megreformálni ott ahol lehetséges (ha ez lehetséges, ha ez nem lehetséges v.ö Jelenések 18:4), amely ne vegye el Isten megmentői szerepét, sem Krisztus közbenjárói szerepét és amely ne célozzon még burkoltan sem arra, hogy ha valaki ide jön akkor a puszta valahová tartozás vallásrendszere, az menti meg őt és nem Krisztus.
Ha gyülekezetbe járunk, ne feledkezzünk meg nagyonnagyon szeretni és tűrni, sokatsokat tűrni (hosszan tűrni). Ne keressünk tökéletességet a tökéletlen emberek között! Ne szakadjunk el minden semmiségért!
Ne szégyelljük, ha csupán ketten hárman vagyunk, ha lehetséges a gyülekezetek egyesüljenek szellemben, de előre beszéljék meg a dolgokat, hogy ne legyen újbeli szakadás. Még ha csupán ketten is vagyunk, ha igazán az Urunk nevében jöttünk össze, az már gyülekezet és az Úr ott van, szelleme által. Egy értesülés szerint Londonban körülbelül 2000 house church - vagyis újtestamentumi mintára házban tartott gyülekezet volt (2005-ben) … akkor mennyi lehet a világban? És vajon miért van ennyi gyülekezetdarabocska, miért nincsenek megelégedve a hívők a nagy templomokkal, gyülekezetekkel és imaházakkal (Dániel 12:3,4,10)?
A gyülekezet nem csak házakban jöhet össze, ez nem egy követelmény, de ez a legegyszerübb. A gyülekezet az legyen gyülekezet, és Krisztus legyen a feje, nem az államfő, nem a püspök, nem egy bizonyos csoport, nem a pap, nem a pásztor, nem a vén. A gyülekezet az nem klub, ahól összeülnek pletykálni, és miután kimerültek a sok beszédben, kínosan megemlékeznek (ha egyáltalán), hogy imádkozni is kellene és gyorsan valaki elmond egy betanult imát, és futás mindenki amerre tud. Nem azért járunk oda, hogy kibeszéljük magunkat, vagy hogy találkákat rendezzünk. Ezeket tegyük meg más alkalmakkor, esetleg a gyülekezeti összejövetel elött vagy útán.
Az újtestamentumi gyülekezet nem egy mindentszabad, mindentlehet közösség, csak azt szabad, amit az Úr mond és csak azt lehet, amit az Úr enged. Mégis, Pál apostol szerint a gyülekezetbeliek homályosan látnak bizonyos dolgokat, ameddig eljön a teljesség, vagyis Krisztus, tehát Urunk eljöveteléig nem vagyunk mindentudók sem tévedhetetlenek. A Krisztus gyülekezeteiben az alámerítetlenek, a csecsemőkeresztségben részesültek és a kik nem élnek Krisztusi szent életet, nem vehetnek az Úr Vacsorájából. Bemeríteni csupán a Jézus Krisztus nevében kell (("az Atya, a Fiu, a Szent Lélek nevében" egy betoldás: eredetileg, a történelmi források fényében (1. lásd "A bemerítés kinek a nevében történt? - Referenciák") "az én nevemben" mondta az Urunk, tehát a "Jézus" nevében volt)), vesd össze a következő verssel: Kolossé 3,17 "És mindent, amit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében [cselekedjetek], hálát adván az Istennek és Atyának Őáltala."
A bemerítés elött a sorrend az Isten Felkentjében (Krisztusában) való hit és az Istenhez való megtérés megvallása, a bűnök bocsánatára. A csecsemők és azok, akik ezt nem tudják bizonyítani, várni fognak a megfelelő időig. A hívő szülők vagy szülő csecsemője szent, ha szentségre neveli. A gyülekezet áldását adhassa a csecsemőre a keresztsége előtt is, a hívő szülők vagy szülő pedig megígéri, hogy szent életre fogja nevelni.
A testvérnők nem taníthatnak a gyülekezetben, és nem lehetnek a gyülekezet elöljárói (1Korintus 14:34-37 - 1Timotheus 2:11,12). Gyülekezet után segítheti férjét a gyerekeik tanításában, és segítheti a gyülekezetet a bizonyságtevésben, tehát bárkinek szolhatja az igét. A gyülekezetben, a férfiak fedetlen fejjel, a nők fejüket befedve legyenek (1Korintus 11:1-16). Prédikálni az evangéliumot házanként nem bűn, de házalni vele az igen, élősködni a testvéreken vagy az idegeneken az nem az evangélium szerint van. Az igehírdetés az nem egy hivatalosan pénzelt mesterség űzése. A gyülekezet támogatja a rászorulókat, a misszionáriusokat. A legjobb az, hogy a misszionáriusoknak munkájuk is legyen, Pál apostol mintájára.
A tized és más adók gyakorlása nem újtestamentumi, az önkéntes adomány viszont igen. Megalázó és képmutatást idéző, ha egy alkalomkor többször felkérik a hívőket a nyilvános adakozásra.
Gyülekezeti ügyekben senki sem dönthet a gyülekezet tudomása és jóváhagyása nélkül. Ahol ez történik, a Sátán már átlépte a küszöböt (Cselekedetek 15-dik rész), viszont személyes dolgokban megengedett a négyszemközötti rendezés (Máté 18:15-17). Személyes ügyekben, a gyülekezetben nincs árulkodás, ha látsz valakit vétkezni ellened, ne kürtöld magad előtt, hanem próbáld a jó útra téríteni, és ha ez nem sikerült, ha nem sikerült megnyerned, akkor végy magad mellé egy vagy két megfelelő tanút (nem kötelező az elöljárókat, de jó ha elsősorban közülük veszel) és ha így sem sikerül megnyerned, akkor szólj a gyülekezetnek, ha a gyülekezetre sem hallgat akkor a gyülekezet dönt.
Isten, áldd meg a Szabadító és Üdvözítő Királyt, az Úr Jézust, a Te Felkentedet!
Az a gyülekezet, amely nem hirdeti az evangéliumot, vagyis nem tesz bizonyságot az Úr Jézusról mint Isten Felkentjéről (Krisztusáról), az nem teljesíti Urunk megbízását: "a királyságnak ez az örömhíre hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népeknek" (Máté 24:14).
"Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elött. A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt." (Máté 10:32,33)
Óraszámok, jelentések követelménye viszályt, irigységet és képmutatást idéz elő. Időnként, önkéntes jelentések, beszámolok, bizonyságtevések elfogadhatók, ha nem dicsőségvágyból vannak.
A "szellemi adományok" "követelőzése", "aranyborjúzása" nem újtestamentumi dolog, hiszen akkor Isten hatáskörébe avatkoznánk bele, követelőzve, hogy mindenkinek adjon, mindazt, amit valaki akar, és így oda jutnánk, hogy az ember vezesse, igazgassa az Istent. Senki sem tilthatja meg, hogy Isten ma is csodákat tegyen, de nem is követelheti ki Istentől, és Fiától hogy ma vagy a jövőben is csodákat tegyen vagy hogy hallható módon vagy álomban szóljon valakihez, úgy ahogy régen volt. Értse meg mindenki, hogy senki sem mehet a saját esze és hóbortja után. A hamis próféták a legkomolyabb és a legszigorúbb büntetésben fognak részesülni és komoly okok vannak arra nézve, hogy a legtöbb ezek közül a hamis próféták közül kívülről igen komoly hívőknek néznek ki (Máté 7:22,23). Bizonyos korai feljegyzések szerint (mint pl. Szmirnai Polikárp haláláról szoló körlevél), a szellemi adományok nem szüntek meg az apostolok halálával. Viszont jegyezzük meg jól, hogy még akkor is ha létezik szószerinti prófétai adomány, az égi Atyánk a már meglevő igéje által igazgatja és vezeti népét, Fia által és Szellemén keresztül: "Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek." (János 14:26).
Mindenki köteles tehát, hogy vesse alá magát a Szent Szellem általi vezetésnek, amely a Szent Írásnak a helyes értelmezésére is adatott és ne keresse a saját hóbortjának a kielégítését. Pál apostol idejében, nyelveken, legtöbb három testvér szólhatott, ha a legalaposabb oka volt arra, hogy tényleg a Szent Szellem szól általuk, nem egyszerre és nem felváltva órák hosszát, hanem egyik a másik után szép rendben, és ha valamelyiknek fontosabb üzenete volt annak át kellett adják az elsöbbséget, és csakis akkor szólhattak nyelveken, ha volt aki megmagyarázza. Ha nem volt, akkor halgatniuk kellett. A szellemi adományok nekik voltak alárendelve és nem ők voltak alárendelve az adományaiknak, úgyhogy mindenki uralkodhatott saját maga felett, azért hogy senkinek a botránkoztatása ne legyen, és hogy ne legyen helye a gúnyolódásnak (1Korintus 14, 1Sámuel 10:11,12). Hasonló volt a helyzet a prófétálások és (az imák) esetében is, legfeljebb három és a gyülekezet ítélte, vagyis elemezte az elhangzott próféciákat és nem a próféták kényük kedvük szerint magyarázzák az elhangzott próféciákat. A próféták hallgattak míg a gyülekezet elemezte az elhangzott próféciákat. Aki nem követte az Úr ezen parancsát, az beképzelt és önhitt volt és nem a Szent Szellem munkálkodott benne, hanem egy idegen lélek (1Korintus 14:22-33 - Máté 7:21-23). Komoly, Bibliai okaink vannak arra, hogy a mi napjainkra a nyelveken szólás mint szellemi adomány megszűnt.
Amíg bűn van a földön, nincs tökéletes gyülekezet és egy bizonyos fokig mindnyájan "szekták" vagyunk. Bánjunk alázatosan és következetesen e szóval.
Időnként megjelennek öngyilkosságra, gyilkosságra, erőszakra, bosszúra, felkelésre, háborúra, az ország törvényeinek és hatalmának megdöntésére, vagy a tudomány és technika vívmányai és az orvosi ellátás teljesen vagy bizonyos szempontban való mellőzésére bujtogató "szektások". Csakis ezeket tekintsünk "szektának"? Lehet-e mondani, hogy Müntzer Tamás és hívei szektások voltak, de Adolf Hitler és társai nem? Csak Jim Jones, David Kores és az ultra mormon és muzulmán terrorista szélsőséges gyilkosok lennének szektások? Az a katolikus, aki állami parancsból katolikust öl, az a református, aki állami parancsból reformátust öl és sorolhatnánk, nem mind szektások? Tanította-e Krisztus, hogy alkalmazzunk erőszakot és áljunk bosszút embertársainkon? Egy keresztyén nem lehet más, mint semleges, pacifista, a béke apostola (küldötte), még ha meg is kell halnia a békéért. Ebben a dologban jó követni a bokor-katolikus, (bizonyos)szombatista, mennonita, amish, kvéker, (bizonyos)baptista, mormon, (bizonyos)adventista, (bizonyos)szabad keresztyén, bibliakutató, Jehova tanúi (és sorolhatnánk) szemléletmódot. Mindenki "szektás" aki öl és nem szereti az ellenségét.
Ne feledjük az Ó Testamentumi bölcs kijelentést:
"Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé!" (Zsolt. 37:37) Ámen!
2008
Köszönet mindazoknak akik elolvasták!
1. A bemerítés kinek a nevében történt? - Referenciák
Illusztrált Biblia Szótár - Bemerítés
Encyclopedia Britannica, 11th ed. (1920), II 365
Hastings Encyclopedia of Religion, Vol. 2, p. 377, 389
A History of Christian Thought; Otto Hieck; Vol. 1, p. 53
Canney Encyclopedia of Religion, p. 53
Bibliamagyarázó szátár, 1962, vol.I, p. 351
Otto Heick, elismert történész (1947)
Williston Walker, egyháztörténeti szakértő (1947)
Canney's Encyclopedia of Religions (1970), p. 53
Bibliai Encyclopedia (1899), I, 473
"A bibliai bemerítés titka" kiadványt idézi a Time magazin 5 decembrie 1955, december 5-ös száma
FC Conybeare elismert történész, Eusebios korai egyháztörténészt idézi több alkalommal (300-336 AD)
Peake's Commentary, 1919
Ókori iratok: Shem Tov Matthew, George Howard, New Testament Studies, vol. 43, nr. 1, január 1997, p. 58-71.
E. Bulge, Miscellaneous Coptic Texts, 1915, pp. 58 ff., 628 şi 636.
Aprahates szír püspök (IV század)
Vesd össze a Lukács 24:47 versével.
---
Mit jelent számodra Krisztus halálának váltságáldozata?
Szeretném megkérdezni tőled: Mit jelent számodra Krisztus halálának váltságáldozata? Érted-e, értékeled-e azt miért kellett Krisztusnak meghalnia a bűnösökért (értem és érted), vagy te többre értékeled a törvény és az emberek dolgait, mint Krisztus bűnengesztelő és üdvözítő (igazságos állapotot adó, megmentő) halálát?
Amikor az apostolokat felkérték, hogy a mózesi törvénygyüjtemény betartását is meg kell parancsolni a pogányokból lett keresztyén hívőknek, az apostolok ellenáltak ennek a kérésnek, az Úr Jézus Krisztus kegyelmére hivatkozva (Cselekedetek 15:5-11). Miért ez a kegyelem és mi e kegyelem alapja?
"Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak (adatik), a kik hisznek. Mert nincs külömbség (tehát a zsidók sem képeznek kivételt).
Mert mindnyájan vétkeztek (tehát a zsidók is), és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül (a zsidók is).
Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által (a zsidók is),
Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatúl, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát (a zsidóknak is) az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt."
Róma 3:22-25
Tehát a kegyelem a "váltság" miatt van, és ennek a váltságnak az alapja a Krisztus kiontott vére, melynek engesztelő (üdvözítő) ereje van. A kérdés csupán az: tökéletes-e ez az engesztelő áldozat, vagy ki kell toldani a törvénnyel, tizparancsolattal vagy emberi cselekedetekkel?
"Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által.
Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül." Róma 3:27,28
Ha nem így lenne, az emberek dicsekedhetnének ezzel, azzal: Én azért üdvözülök mert tartom a tizparancsolatot!…mert ide vagy oda tartozom…mert ezt vagy ezt teszem, stb… De akkor a Krisztust elutasító zsidók miért nem üdvözülhetnek, mert ők is tartják a tizparancsolatot? Mégis kirekesztettek…
"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez,
Nem cselekedetekből hogy senki ne kérkedjék." Efézus 2:8,9
Krisztus Urunk váltságáldozatát nem lehet emberi cselekedetekkel kitoldani mert ez tőkéletes.
Nos, hinnünk és vallanunk kell Pál apostollal együtt:
"Krisztusban…újjá lett minden" 2Kor 5:17
Figyeljünk fel az aláhuzott szóra: minden…
Van egy új szövetség, új közvetitő, új áldozat, új törvény, új jel, új Főpap, új papság, új nép, új ország, új templom, új főváros, új ég és új föld.
Miért? Krisztusért! Isten azt mondta őt halgassuk…
Mit mondottt Krisztus? "Szeresd Istened és felebarátodat…"
Krisztus nem azt mondta, hogy: "Arról ismernek meg titeket, hogy az én követőim vagytok, ha megtartjátok a szombatot vagy az ünnepeket…", hanem ha igaz és önfeláldozó krisztusi szeretet van a hívők között. Van-e krisztusi szeretet a szívedben Istened és testvéreid iránt? Azért szereted Istent mert önző hasznot akarsz húzni tőle (mint Sátán állította Jób esetében), vagy azért mert Atyád ő és meg akarod szentelni szent nevét, mely nevet Sátán megszentségtelenített a lázadása által, hazugnak és elnyomónak állítva be Istent a teremtmények elött az Édenkertben (1Mózes 3:1-5)? Szereted-e ellenségeidet, imádkozol értük, áldod-e őket?
Még mit közölt velünk? "Én meghaltam érted…és szükség volt… az én halálom nélkül nincs életed…"
Elfogadod-e drága halálának váltság értékét, vagy ezt a drága értéket még meg akarod toldani, kiegészíteni, egy üdvőzítő cselekedettel, mintha a krisztusi váltságáldozat nem lenne elég tőkéletes az üdvesség elnyerésére vagy esetleg teljesen félretolod mint egyesek teszik, akik úgy látják, hogy az ember törvények és cselekedetek betartása által is üdvözülhet, Krisztus váltsághalála nélkül? Miben bízol: Isten megtartó és hit által elnyerhető kegyelmében, amely Fia bűneltörlő és üdvözítő váltságáldozatában van, vagy a te igaz cselekedeteidben? Számodra mit jelentenek ezek az ígék:
"Nem az igazságnak cselekedeteiből, a melyet mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket…" Titusz 3:5
"Most pedig Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalokká lettetek a Krisztus vére által." Efézus 2:13
Kit prédikálsz? Kit dicsőitesz? A tőrvény, a tizprancsolat vagy a szombat kínlodott haláltusában és megvetésben a keresztfán, halt meg érted és szabadított fel a bűn és a halál rabsága alól? A törvény vagy a törvénynek valamely része, cikkelye az mely üdvözít? Hogy látod: az üdvösség Krisztusban van vagy a törvény megtartásában? Ha a törvénynek (tizparancsolatnak) is üdvözítő ereje van akkor Krisztus hiába szenvedett, hiszen a törvény által is üdvözülhetünk…elég lett volna csupán ez a parancs: tartsátok be a tizparancsolatot és üdvözültök. De látjuk, hogy ez nem volt elég, a tőkéletes tizparancsolat tehetetlenül ált a tőkéletlen ember elött, nem tudta az elesett, tőkéletlen embert tökéletessé tenni Isten szemében, ezért az ember csupán élt általa, de nem üdvözült. Élet kellett életért. Ezért nem egy törvény, nem egy tőkéletlen ember, vagy tőkéletlen emberek vallásos szervezete újitott, javitott ki, és tett elfogdhatóvá Isten előtt, hanem Krisztus tőkéletes áldozata. Ez az áldozat az ami által újjá születtél jó cselekedetekre.
Ezért a váltságáldozatért a törvénynek vagy az embereknek és vallásos illetve civil szervezeteiknek nincs semmi kárhoztató szerepe, vagy ereje rajtad, mert Krisztus váltott meg. Most Krisztus parancsol neked nem a törvény, nem az emberek, nem a vallásos vagy civil szervezeteik a te megváltóid, hanem megváltó Urad… és ő Jézus Krisztus, a Magasságos Isten egyszülött Fia. A törvény vége Krisztus, minden hívő üdvösségére. Krisztus halála által egy új szakasz kezdődik a világunkban: a kegyelem. Ahol krisztusi kegyelem van ott szabadság és szeret világa van és ahól a krisztusi kegyelem és szabadság egybeolvad a krisztusi hittel ott nincs törvénytelenség, hanem egy új világ.
Neked is hinned és vallanod kell Pál apostollal együtt:
"Krisztusban…újjá lett minden" 2Kor 5:17
Neked is figyelned kell a következő szóra: minden…
Van egy új szövetség, új közvetitő, új áldozat, új törvény, új jel, új Főpap, új papság, új nép, új ország, új templom, új főváros, új ég és új föld.
Miért? Krisztusért! Isten azt mondta őt halgassuk…
Krisztus halálában a régi Izráel is megújult, Krisztus nélkül semmit sem ér a régi mintára szervezett izráeli, zsinagogális gyülekezetük: Krisztus nélkül ők "Sátán zsinagógája", bármennyire fájdalmas is nekünk ezt kimondani az Úr Krisztus szavaival (Jel. 3:9). Ameddig nem ismerik el Krisztust, egy elátkozott, és szüntelen átok alatt levő és elveszett nép, úgyszintén minden nép vagy egyén aki elutasítja Őt, legyen az pogány vagy csupán igaz hit nélküli "kulturkeresztyén" … csak azok tisztulnak meg az átok terhe alól és idevezülnek akik befogadják Őt… Ha a multban sem volt mindenki izráelita aki annak vallotta magát mert tetteivel eltért, mennyivel inkább most… Ha őszinte zsidó, megismeri, hogy Krisztust elutasíva eddig a Sátánt szolgálta, mint Krisztus is ismertette: "ti (értsd: akik elutasítjátok Krisztust) az ördög Atyától vagytok" (János 8:44).
Isten nem fogadja el a Krisztus közbenjárása nélküli, makacs imádatot, a makacs zsidók imádatát sem. Bármennyire fájdalmas is, ez az igazság. Krisztus közbenjárása nélkül senki sem ér semmit. Ha igazán szeretjük a zsidókat akkor nekik meg kell mondanunk azt a fájdalmas igazságot amit Mózes közölt őseikkel: "Prófétát támaszt néktek az Úr…olyat mint én…valaki nem halgat arra a prófétára ki fog irtatni a nép közül." 5Mózes 18:18,19. Krisztusra tekints, nem a Krisztus nélküli ősi Izráel maradékaira, mint ezt sokan teszik ma, ezt mondván: ők Isten népe mert megnyerték az arabokkal a háborút hat nap alatt… ne bizd magad az emberi erőre, Sátán sok féle képpen csal… ha Isten népe lennének, Krisztus a szívükben lenne… ha igazán szereted a zsidót, tárd fel néki elvesztett, bűnös állapotát és hívd Krisztushoz.
Most bárki lehet az igazi Izráel nemzetéből való, ha igazán hisz…, hiszen oly becsesek az igéretek Krisztusban: szabadulás a bűn és a halál kötelkéke alól, megigazulván az Ő igen drága bűnengesztelő és tőkéletes áldozatának az elfogadása által, az Isten Szent Szelleme által adott szabadság és az égi fiúság elnyerése Isten gyermekeivel egységben és az evel járó jutalom: örök élet és égi dícsőség. Várod-e azt a napot amikor látni fogod a szeretett Atyát és Fiát szemtől szembe, amikor megölelheted és megcsokolhatod őket és drága testvéreidet, az apostolokat és a tanítványokat, és mindazokat akik Istent és a Fiát tiszta szívükből és képmutatás nélkül szerették....? Micsoda kiváltság az ég angyalait megismerni, az univerzum végtelenségének rejtelmes voltát megérteni, a mult és a jövő titkait megismerni, a nemzeteken uralkodni a nagy nyomorúságban, vasvesszővel, és azután a megtisztított föld felett az ezerévben az engedelmes emberek érdekeit szolgálni a többi szentel egységesen mint papok és királyok, Isten Fia, a Főpap és a Királyok Királya szolgálatában, a Sátán és a démonok végső ítéletén részt venni, a végső ítéleten ott lenni, amikor minden engedetlen térd és fej a porba hull Isten dicsősége elött. Eljutottál-e arra a pontra amikor teljes bizodalommal hajtod le fejed Krisztus keblére, mondván: Te vagy az én Uram, eddig mások vezettek, most te vezess, szolj, prancsolj velem, mert a te szolgád halgat.
Ami a nyelvünket, etnikumunkat, országunkat, gazdasági, vallási hátterünket illeti, Krisztusban nem számít, ha általa tiszta szívedből Istenhez, az égi Atyádhoz tértél…megbánva bűneidet és elfogadva a váltságáldozat megtisztító és üdvözítő vérét, egy új ember vagy egy új és egy szent népben.
Az Úr Krisztus mondotta: "szükség néktek újjászületnetek", tehát nincs kiút vagy középút. Újjászülettél? Érzed ennek szükségességét, vagy egy emberek által tüzelt, szép, de csalóka reménybe bízól, egy új megmentési, üdvösségi lehetőségbe vetve bizalmad, azt mondogatva, hogy Isten jó és majd megtérsz a purgatóriumban, az ezerévben vagy az ezer év után, attól függve mit tanítanak az emberi okoskodások. Higgyél, bizzál inkább Krisztus szavában, mint az emberekében, mert Ő az Út, az Igazság és az Élet. Ő azt mondta, és ne feledd, hanem tartsd szem elött: "szükség néktek újjászületnetek" (János 3:3,7), tehát nincs kiút vagy középút. Újjászülettél? Nem érzed bűnös voltod terhét, nem érzed ennek szükségességét? Nem vágyódsz, hogy e szent és új, krisztusi nép, új tagja légy? Egy kis akarattal megértheted: ima által. Értsd ez által azt amikor bűnös emberi lényed megvizsgálása elött imát mondsz és ezáltal kéred Isten Szellemének a vezetését.
Végezetül, ajálom, hogy mély hálával tartozz az Atya és Fia irántad kimutatott kegyelme iránt… őszinte alázatra és tiszteletre buzdítlak Krisztus szenvedései és halálának váltságáldozata iránt, arra, hogy kerüld az olyan önigazuló tanítások és viselkedések vétkét, amelyek nem engedelmeskedve az Isteni parancsnak, hogy hit által igazulunk meg, vétekbe viszik a hívőket, fölösleges és hiábavaló terheket és tanításokat rakva reájuk, emberekbe és ezek politikai, tudományos, civil vagy vallásos szervezeteibe vetve a bizalmat, elhomályosítva ezáltal az Atya és Fia dicsőséges kegyelmi tettét. Sajnos, miután sokan kiábrándulnak az Isten nélküli világ "nagy csalódásából" és jó irányba akarnának menni … sokan egy akaratos, gőgös és önhitt vallásoskodás fogságába zuhannak… mert nem tekintenek teljes és szilárd bizodalommal a hívők Fejére és Főpapjára, Krisztusra. Igaz hit és ismeret hiányában, figyelmüket nem ragadja meg a váltságáldozat dicsőséges volta… ők még mindig emberi parancsolatok, tanítások és okoskodásokban bíznak és emberek közvetitése által akarnak az üdvösségre jútni.
Aki Krisztus jó hire (evangéliuma) szerint él, az egy új teremtés és új törvényei vannak, melyeket nem ő vagy az egyháza, hanem Krisztus és korai tanitványai határoztak meg az Istentől való Szent Szellem vezetése alatt. Ezért nem él törvénytelenül. Kegyelemben él és kegyelmi életében kegyelmet gyakorol a kegyelmet adó kegyelmi törvények alatt, melyek Istennek hozzánk és az emberi nemre nézve felséges gazdagságának a jóságát mutatják. Mindezek a kegyelmi törvények, kegyelmes, jó cselekedetekre ösztönöznek. Ezek a jó cselekedetek nem üdvözitenek, csakis Jézus Krisztus vére, de a jó cselekedetek nélkülözhetetlenek a megmentésre nézve.
"7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Efézus 2:7-10
"Nem cselekedetekből" van a megmentés de mégis "jó cselekedetekre" lettünk ujjáteremtve Istentől, Krisztus által. Hogy is van ez???
Egy hétköznapi példa erre: Egy munkanélküli nem munkálkodhat egy cégnél, ameddig a tulajdonos vagy ennek megbizottja nem adja a beleegyezését ebben. Még a cég kapuján belül sem engednék be. Mindazokat a cselekedeteket melyeket a munkanélküli beleegyezés nélkül és a cég kapuján kivül végzett állitólag a cég számára, nulla fizetésjutalommal jár. Igy van ez a keresztyén hit esetében is. Az egyén a munkanélküli emberhez hasonlóan, alázatosan Istenhez kell forduljon (ez a bűnmegbánás és megtérés Istenhez), a cégbe való befogadásáért és munkáért vagyis a megtisztulás és a jó cselekedetek gyakorlásának jogáért, hogy meg tudjon élni vagyis örök élete legyen, a megszabott feltételek által, melynek elsődleges kötelezettsége a munka eszközök és keretek válalása, a mi esetünkben Isten Fia váltságáldozatának az elfogadása és az ezen keresztül történő munkálkodás.
Érted-é ezt? Kész vagy teljesen kiszolgáltatni magad Isten akaratának, mint egy munkanélküli a munkát adó cég tulajdonosának??? Látod-e azt, hogy nem te fogod megszabni a feltételeket és semmit sem fogsz tudni felróni Istennek, pl. hogy az Ó Testamentumban miért tett másképp és a jövőben miért fog tenni másképpen mint a jelenben? Érted-e, elfogadod-e, jogosnak tartod-e jogos, Isteni, Teremtői szuveranitását, függetlenségét veled szemben? Vagy mint a Sátán tette, te is jogokat fogsz követelni magadnak? Tekints le hangya parányi voltodra, akit bárki eltaposhat akármikor és lásd be a Világmindenség Szuverén Urának a mérhetetlen nagyságát veled szemben... Nézzhetsz-e farkasszemet a halállal? Megelégednél-e aval hogy piciny időbeli jelenléted csupán egy szellő legyen az Univerzum történelmében, akire senki sem fog emlékezni az idők teljességében? Vagy annyira alázatos, hogy őszintén vedd a hit általi megigazulást Isten elött és ne a cselekedeteiddel egyenrangú fogalomnak nézd a váltságáldozatot? Ha igen, még egyszer és még egyszer kérdezd meg saját magadtól: Mit jelent számomra Krisztus halálának váltságáldozata? Értem-e, értékelem-e azt miért kellett Krisztusnak meghalnia a bűnösökért (értem is), vagy én többre értékelem a törvény és az emberek dolgait, politikai, civil, tudományos és vallásos szervezeteit mint Krisztus bűnengesztelő és üdvözítő halálát?
Ha elfogadod Krisztust és váltságáldozatának döntő szerepét az életedben, ne feledd, hogy ez Istentől van, Isten ajándéka ez és ezért köszönet és dícséret jár a Magasságos és Fenséges Istennek, a drága Atyánknak, Jehovának, az igaz Izráel Szentjének és dicső Fiának, az Úr Jézus Krisztusnak, Főpapunknak, Megmentőnknek és Királyunknak. Most már nem a törvény vezet, nem az emberek és nem az emberek politikai, civil, tudományos és vallásos szervezetei, hanem az evangélium, az örömhír, és az örömhír nem más mint, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Hogy hihess benne, meg kell ismerned Krisztust és általa Istent, az Atyát (János 17:1-3) és ezt nem lehet másképp csakis ha elolvasod az evangéliumokat és az ezekkel kapcsolatos többi szent írási könyvet. Ha pedig az olvasásnál leszel, boldog leszel, ha teljesíteni fogod az olvasottakat, mint ahogy írva van:
"Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát." Máté 7:21
"Boldog, a ki olvassa és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit és megtartják azokat, a melyek megírattak abban, mert az idő közel van." Jelenések 1:3
Hallelu Jáh!
---
A dícsőségesebb "új szövetségről"
Általában haljuk mint xyz azt mondja, hogy az Új Testamentumban (Szövetségben) nem más törvény adatott, hanem ugyanaz, mert Isten nem változik. Isten tényleg nem változik, de vajon a törvény nem változhat? Egyesek szerint nem, viszont Pál apostol szerint, igen:
Zsidókhoz 7:12. "Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is."
De vajon azért változik a törvény mert rossz volt az előbbi? Nem, mivel ha rossz lett volna az előbbi, nem lett volna "dicsőségesnek" nevezve.
2Korinthus 3:6. "A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
7. Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orczájára arczának elmúló dicsősége miatt:
8. Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?
9. Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?
10. Sőt a dicsőített nem is dicsőséges ebben a részben az őt meghaladó dicsőség miatt.
11. Mert ha dicsőséges az elmulandó, sokkal inkább dicsőséges, a mi megmarad."
Ha az egyik dicsőségesebb, akkor miben dicsőségesebb az előtte lévőtől? Mitől lett régi a régi és mitől lett új az új?
Amikor a Bibliában a Törvényről beszéltek, mindig az egész Mózesi törvénykönyvre értették, úgy mint ahogy ma használatos az alkotmány elnevezés. Ez a Mózesi alkotmány lett odaszegezve a kínoszlopra és helyébe a Krisztusi alkotmány adatott:
Kolossé 2:12. "Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból.
13. És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket,
14. Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára;
15. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.
16. Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában:"
Galata 6:2. "Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét."
Amikor alámerítkezünk, ennek egyik jelképes jelentése az, hogy Krisztussal közösséget válalunk az Ő minden munkájában, tehát halálába és feltámadásába is alámeritkezünk, Krisztussal együtt meghalunk a kínoszlopon - jelképes értelemben - és egy új életre kelünk, arra, hogy ne a régi, hanem az új alkotmány szerint éljünk, amely dicsőségesebb mint a régi.
Ez talán azt jelenti, hogy a régi rosszabb volt a mainál?
Egyáltalán! A jó és jobb dolgok között van külömbség. Pl. mindent Isten dicsőségéért kell tegyünk, Krisztus tanítása szerint. Ha valaki megházasodik az Urban és az Úr törvénye szerint éli le a házasságot, nagyszerü dolgot tesz, mert ezáltal Istent dicsőíti, aki a házasságot adta, Krisztus tanítása által. Ha nem házasodik meg, mert így többet akar tenni Isten evangéliumáért, akkor még jobban teszi. Elhatározása dicsőségesebb, mint azoké, akik házasságban élnek. Tehát, a Krisztusi törvény szerint megházasodni jó, viszont szabadon maradni, az Evangélium szolgálatáért, az jobb.
1Korinthus 7:32. "Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;
33. A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének.
34. Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.
35. Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.
36. De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.
37. A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.
38. Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi."
Így van a régi törvénnyel is. Dicsőséges volt, de Krisztus Jézus - Isten Fia által adatott egy dicsőségesebb.
Ezt nem értik meg sokan.
És meg kell érteni azt, hogy nem lehet sántikálni kétfelé. Vagy az egyik Törvénykönyvnél kell maradnod, vagy a másiknál. Ha valaki a régi szerint akar élni, ámbár tegye, de akkor egyfelől kiesik a kegyelemből, másfelől pedig mindent a régi szerint kell tennie, a legtökéletesebb módon.
A verseket nem írom ki időhiány miatt, abban a bizodalomban, hogy ismerősek.
A legfontosabb különbségek az ó szövetség és az új szövetség között
Pl. a legfontosabb a megszentelődés, az ó szövetségben a kosok es bakkok vére által történt, ez által a vér és a Törvény követése által került a hivő - persze hit által, mert ide is kellett hit, megszenteltnek, tisztának és igaznak nyilvánitott egyén Isten előtt, és ez a jó lelkiismeretért adatott. A Főpap évente, egyszer ment be a szentek szentjébe ez okkal.
Az új szövetségben ez Jézus, Isten Fiának a vére által történt, egyszer s mindenkorra, alámeritkezés által - szintén hit által, azaz az Úr Jézus elfogadása és követése által. Tehát mig az ó szövetségben a kegyelem a Mózesi Törvény Főpapja közbenjárása által adatott, az új szövetségben a Jézus Krisztus főpapsága és közbenjárása által adatik.
Ez a legfontosabb külömbség.
A második szembetűnő különbség az ún. talion törvényének a fontossága az ó szövetségben (szemet szemért, fogat fogért,... életet életért), mely a bűn elrettentésére és megelőzése miatt adatott. Az új szövetségben a bűn megelőzésére a szereteten van a hangsúly, a megbocsátáson, a türelmen és az ehhez hasonló tulajdonságokon.
A harmadik a fizikai tisztálkodás, beleértve a körülmetélkedést, és az étkezési törvényeket hangsúlyozza ki, mintegy rámutatva arra, hogy az ember tiszta kell legyen. Az új szövetségben ez a tisztaság a szív körülmetélése által van kimutatva, a belső, szellemi tisztasághoz vezető útként.
A negyedik a pihenés, a nyugalom és a bizalom fontosságának kihangsúlyozása, a hetedik nap, az újholdak, valamint az engesztelési évek és a zsubileumi ciklus által. Az új szövetségben ez a dolog a mindennapos, szellemi pihenés, megnyugvás és bizalom az Úr Jézus tanítása által, a Mindenhtó égi Édesapánk és Istenünk gondviselésében bízva.
Látható tehát, hogy az ó szövetségi kiváló és szent dolgok csupán előárnyékai voltak valami dicsőségesebb szellemi megértés és megélés felé.
Nos, egy nagyon fontos dolog, ami ehhez fűződik az, hogy az ó szövetség nem tudott végleg üdvőzíteni senkit, még akkor is ha mint Istentől adatott alkotmány, szent és jó Törvénygyüjtemény. Nem tudott üdvözíteni senkit, mivel az emberek tökéletlenek, bűnben való születésük által elferdültek attól a zsinormértéktől, amelyben élt az első emberpár a bűnbeesés előtt:
Róma 7:12 "Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.
8. De a bűn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a bűn.
9. Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bűn,
10. Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van.
11. Mert a bűn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa.
12. Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.
13. Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sőt inkább a bűn az, hogy megtessék a bűn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bűnös legyen a bűn a parancsolat által.
14. Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.
15. Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyűlölök, azt cselekeszem.
16. Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.
17. Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
18. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
19. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.
20. Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn.
21. Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem.
22. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;
23. De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.
24. Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?"
Róma 3:9. "Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;
10. A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;
11. Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.
12. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
13. Nyitott sír az ő torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.
14. Szájok telve átkozódással és keserűséggel.
15. Lábaik gyorsak a vérontásra.
16. Útjaikon romlás és nyomorúság van.
17. És a békességnek útját nem ismerik.
18. Nincs isteni félelem az ő szemök előtt.
19. Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
20. Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.
21. Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
22. Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,
23. Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.
24. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,"
Ezt másképpen is kimutatta Pál, a Törvényben jártas hivő, isteni ihletés alatt, a Zsidókhoz írt levélben, amikor azt mutatta, hogy a Főpapnak minden évben be kellett mennie a vérrel a szentek szentjébe, a bakkok és kósok vére csupán egy évre volt alkalmas Isten szemében, ezért kellett minden évben megismételni az engesztelést. És ami fontos látni az, hogy ezek a bűnők nem töröltettek el, hanem a bakkecske fejére voltak áttéve.
A pusztába futott évenkénti bakkecske, amire évenként az egész bűnöket tették, nem tudta a bűnöket eltörölni, azok a fején maradtak.
Zsidókhoz 10:3 "De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek.
4. Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket."
Ezért kellett egy tőkéletes áldozat, amit az emberek nem adhattak, mivel az egész környezetük elesett az isteni mércének megfelelő tőkéletességtől.
A magasságos és dicső Istennek égi Fia, Jézus Urunk, jól látta a Gecsemáné kertben - ahól segítségért könyörgött az égi Édesapjához, hogy az egész bűnök sokasága, úgy a multkori, mint a jelenkori és jővőbeli bűnök végleges formában történő engesztelése rajta mulik, az ő tökéletes és bűnnélküli testének az ún. emberiséget kiengesztelő jelképes oltárra, a kinoszlopra való helyezése áltak.
A Gecsemáné kertben gyötrődve, Jézus Urunk egy MÁSIK engesztelési lehetőségért esedezett az Isten elött: Édesapám, nem tudsz megkímélni? Nincs egy másisk lehetőség? Mire, milyen választ hozott az az angyal, aki bátorította Őt? NINCS! Ha te üres kézzel térsz vissza az égbe, akkor minden veszve van. Isten jól tudta, és tudatta Fiával, hogy ha Ő, az egyetlen égi Fia, nem fogja tudni válalni ezt az engesztelési szerepet, akkor a többi szent és tőkéletes angyal közül sem fogja válalni senki és így az emberiség bűnei, a végleges és teljes engesztelés és megbocsájtás lehetősége nélkül maradnak. Sátán, ezáltal óriási sikert ért volna el. Isten nem erőltetett senkit, sohasem, Fiát sem erőltette, Fia önként válalkozott erre, mint a legjobb eszköz arra, hogy felhasználva legyen. Ő, Jézus Urunk jól tudta, mi is valójában a tét, és nem engedte volna, hogy egy angyal próbálkozzon erre, mivel ismerte a Sátán ravaszságát.
A Gecsemáné kertben lezajló szellemi csata, amely a dícső égi Urunk elméjében és szívében lezajlott, óriási lehetett, mivel vércseppek kezdtek a földre esni. Nagyon gyorsított sebességgel verhetett a szíve. Tudta mi vár reá a Sátán részéről. Jézus Urunk nem volt maga az Isten, sem a görög mondákoz hasonló Félisten (félig isten, félig ember), hanem teljesen hús vér emberré lett az emberré való megszületésekor, ezért teljesen hasonlatos volt az emberekhez, kivéve a bűnt, ezt a Gecsemáné kertben lezajló szellemi csata jól mutatja. Ha Jézus Urunk, maga az Isten lett volna, vagy egy "Félisten" - csupán részben ember, akkor könnyebb lett volna neki a szenvedés, testileg és lekileg is.
Ő nem szinészkedett és nem egy puszta szerepet játszott el, sem a Gecsemáné kertben sem a kínoszlopon... sebei rettenetesen fájhattak, szellemileg pedig hatamlas megaláztatáson és gyötrelmeken ment át, mint megaláztatott Isten egyszülött Fiaként.
Viszont kész volt mindent elviselni, egyfelől az Isten és az emberiség iránti elkötelezett nagy szeretetéből, másfelöl örömböl, mivel tudta, hogy így megörvendezteti az égi Édesapját, akinek Szolgájaként és eszközeként nagy győzelmét aratta a Sátán felett:
Ésaiás 42:1 "Ímé az én Szolgám, a kit gyámolítok, az én Választottam, a kit szívem kedvel, Lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
2. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
3. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
5. Így szól az Úr Isten ("Jehova Isten" - American Standard Version), a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
6. Én, az Úr ("Jehova" - American Standard Version), hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
7. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket."
Zsidókhoz 12:1 "Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
2. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő örömért (a görögben), megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
3. Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván."
Zsidókhoz 2:9 "Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.
"10. Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.
11. Mert a megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli őket atyjafiainak hívni,
12. Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked.
13. És ismét: Én ő benne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott.
14. Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,
15. És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.
16. Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel.
17. Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.
18. Mert a mennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek."
Zsidókhoz 4:14 "Lévén annakokáért nagy főpapunk, a ki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz.
15. Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.
16. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül."
Zsidókhoz 5:7 "Ki az ő húsának (a görög szöveg szerint) napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért,
8. Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet;"
Ezt látva, elképesztő, amikor látom, hogy az Úr Jézus megváltó szenvedéseinek üdvőzitő ereje helyett, egyesek a régi törvényt és annak előírásait prédikálják és erőltetik a népre (amely senkit sem tud üdvözíteni, hiszen a régiek is hitből igazultak meg) és nem látják azt a dicsőséges felszabadító törvényt, amely a Krisztusi szeretetből árad ki:
Róma 12:1 "Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket."
2. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata."
1Timótheus 1:3 "A miképpen Maczedóniába menetelemkor kértelek téged, hogy maradj Efézusban, hogy megmondjad némelyeknek, ne tanítsanak más tudományt,
4. Se mesékkel és végehossza nélkül való nemzetségi táblázatokkal ne foglalkozzanak, a melyek inkább versengéseket támasztanak, mint Istenben való épülést a hit által.
5. A parancsolatnak vége pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz hitből való szeretet:
6. Melyektől némelyek eltévelyedvén, hiábavaló beszédre hajlottak:
7. Kik törvénytanítók akarván lenni, nem értik, sem a miket beszélnek, sem a miket erősítgetnek.
8. Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
9. Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya- és anyagyilkosokért, emberölőkért.
10. Paráznákért, férfifertőztetőkért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért, és a mi egyéb csak az egészséges tudománynyal ellenkezik,
11. A boldog Isten dicsőségének evangyélioma szerint, mely reám bízatott."
Galata 5:1 "Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.
2. Ímé, én Pál mondom néktek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus néktek semmit sem használ.
3. Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, a ki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani.
4. Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.
5. Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.
6. Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit.
7. Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?
8. Ez a hitetés nem attól van, a ki titeket hív.
9. Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.
10. Bizodalmam van az Úrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de a ki titeket megzavar, elveszi az ítéletet, bárki legyen.
11. Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.
12. Bárcsak ki is metszetnék magukat, a kik titeket bujtogatnak.
13. Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.
14. Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
15. Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.
16. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.
17. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
18. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.
19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.
20. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,
21. Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.
22. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
23. Az ilyenek ellen nincs törvény.
24. A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.
25. Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.
26. Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők.
---
A mártíromság nem ér semmit, ha nincs benne újjászületés és az igazi, Krisztust utánzó szeretet
Mi jelent az, hogy "mártír"? Általában, a "mártír" szó alatt azt értjük "aki mások fogságában, kiszolgáltatott helyzetben is, kész volt meghalni a hitéért, még akkor is ha megtagadván a hitét kiszabadulhatott volna". Ebből kiindulva különbség van a mártírok és az áldozatok között. Annak aki mások fogságában halál előtt van és nincs módja a szabadulásra, "áldozat" a neve, de annak aki mások fogságában a halála előtt módjában áll a szabadulás, ha megtagadja a hitét, de mégsem tagadja meg, hanem kész a halálra, annak "mártír" a neve.
A világon sok mártír volt, és valószínűleg lesz, például a kommunizmusnak is voltak hűséges mártírjai, akik készek voltak meghalni ezen eszméért. És miért ne, egy ateista is lehet mártír, ha ilyen helyzetben kész meghalni az ateizmusba vetett hitéért. Ezért, a mártír magasabb eszményi fokon áll mint az áldozat.
A legtöbb mártír háborús időkben jelenik meg. Így volt ez a második világháború alatt is. Kétség nélkül, a náci rezsim hárorús időszaka alatt sok mártírt Jehova Tanúi adták:
http://ehq.sagepub.com/content/15/3/370.extract
De akadtak mások is. Lásd a lábjegyzetet.
Meghalni bizonyos eszmékért, nagy dolog, és egy nagy adag elszántság és bátorság kell hozzá, de még nem jelenti az igaz hitet, sem az üdvösség garanciáját. Eszmékért meghalni, még nem jelent üdvösséget. Üdvösséget, csakis azok nyernek akik újjászületnek. Hiába halunk meg mint mártírok, ha nem születtünk újjá. Mint az Úr Jézus és Pál apostol is bizonyítja, az isteni ihletésből jövő és igaz szeretetből fakadó újjászületés nélkül, a mártíromságból semmi hasznunk:
János 3:
1. Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
2. Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
3. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5. Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6. A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
7. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
8. A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.
9. Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
10. Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
11. Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.
12. Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?
13. És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.
14. És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.
15. Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.
16. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
17. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
18. A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19. Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
20. Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
21. A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
1Korinthus 13:
1. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.
2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
Lábjegyzet
Dr. Hermann Stöhr 1888-ban született, a politikai tudományok professzora és az ún. Német Únió a Kiegyezésért titkára volt. Hitler uralma alatt elutasította a katonai szolgálatot, 1940 június 21-kén végezték ki "a katonai haderő morális aláaknázása" vádja alatt.
Idézet egyik leveléből, sogornőjének írta:
"Ez az én helyzetem: még 1939 március 2-a óta megmagyaráztam a katonai hatalomnak, hogy csakis munka által szolgálhatom a hazát, nem a fegyverrel (Máté 5:21-26, 38-48, sem az eskű letevése által (Máté 5:33-37, Jakab 5:12). Isten parancsolatai elsőséget képeznek életemben, feltételek nélkül (Cselekedetek 5:29). Ezért lettem halálra ítélve 1940 március 16-án, és a határozat meg lett erősítve 1940 április 13-án. Hogy minden nap készen légy a halálra, valóban minden keresztyénnek meg van parancsolva. Ezért az én helyzetem számomra egy tantárgy. Benne örvendezek az én szabad időmben, amit mindenek felett Biblia tanúlmányozásra fordítok."
Dr. Hermann Stöhr meghalt, erősen fenntartva azt az elvet amelyet ajánlott az Únió A Kiegyezésért alkulásakor 1914-ben:
"A szeretet, úgy ahogy be van mutatva Krisztus életében és halálában, az egyetlen erő, amely legyőzheti a rosszat és az egyetlen tartós fundamentuma az emberi társadalomnak. Ezért, nekünk keresztyéneknek tilos részt vennünk a háborúban."
http://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_St%C3%B6hr
http://www.gedenkstaette-ploetzensee.de/03_e.html
Hogy mi lesz Dr. Stöhr sorsa világos: ha újjászületettként halt meg, akkor üdvösségre jút, ha csupán egy eszméért halt meg, sajnálattal írom, de elkárhozik. Így lesz ez aval a sok Jehova Tanúi mártírokkal. Akik újjászületettekként haltak meg, üdvösségre jútnak, akik nem, és kiderül, hogy csupán egy eszméért haltak meg, azok, sajnálattal írom, de elkárhoznak.
Nincs más út az üdvösség felé:
János 3:3. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
7. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
1Korintus 13: 3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
A Dr. Stöhr által idézett Biblia versek
Máté 5:21-26, 38-48
21. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
22. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.
23. Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
24. Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
25. Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
26. Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
38. Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
40. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
41. És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
42. A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
45. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46. Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
47. És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
48. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Máté 5:33-37
33. Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
34. Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35. Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36. Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37. Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
Jakab 5:12
12. Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek.
Cselekedetek 5:29
29. Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.
---
A semmibe vett útjelzők halált okozhatnak, szellemi téren is
Gondolom, nem kellene írnom arról, hogy hány és hány szörnyűbbnél szörnyűbb autóbaleset volt és sajnos fog lenni továbbra is, a világon. És sokan azért veszítették el a saját életüket és mások életét is mivel figyelmetlenek voltak. Mit mondhatunk, mintegy párhuzamként, a szellemi dolgokban való figyelmetlenségről?
A Jelenések 1:3 szerint, boldog aki olvassa és betartja, azt ami írva van ebben a könyvben:
"Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van."
Kétség nélkül, egyszer és egyszer a végidő vége elérkezik és akkor, az addigi figyelmetlenségük miatt, sokaknak már késő lesz bármit is tenniük. Az egyetlen dolog amit még tehetnek, mielőtt elhagynák a világ színterét, az a sírás:
Máté 24:30. "És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel."
Sok Biblia olvasó nagyon tartozkodik a Jelenések könyvének az olvasásától és tanulmányozásátol. Mint írják, a reformátorok némelyike is írtozott tőle, sőt el is vetette. Pedig ezt a könyvet nem lehet figyelmen kívül hagyni, föleg a mi időnkben, de erre isteni késztetés kell, a szent szellem által, mivel a Jelenések könyve egy fontos útjelző lesz a végidők végén.
Persze, ahhoz hogy ne essünk félremagyarázott szélsőségekbe amikor e könyv megértése után kutatunk, elsődleges cél az Istennel való, jó, személyes kapcsolat kialakítása, Fiának a váltságáldozata, tanítása, vezetése és Főpapi közbenjárása által és ebből adódna a többi.
Ami a Jelenések könyvének a 6 és 19 közötti fejezeteit illeti, több értelmezési útat ajálnak e világ keresztyén felekezetei. Egyesek szerint már beteljesedett az első században, legfeljebb a második századig (preterizmus), mások szerint az egész keresztyén történelmet foglalja magába, azaz belőle már sok minden beteljesedett és már kevés maradt még hátra, mások szerint a XVIII, XIX vagy a XX század bizonyos dátumaihoz kötik, mint amikor elkezdődött és már kevés van hátra, mások szerint még el sem kezdődőtt, hanem a Jelenések 6-dik fejezetének az eseményei előtt állunk. Én az utobbit tartom helyesnek.
Természetesen, azt nem lehet kiszámítani mikor kezdődnek meg ezek az események. De amikor megkezdődnek, nyilvánvalók lesznek azok előtt akik figyelni fogják a szellemi útjelzőket, mint írva van:
Máté 24:32. "A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:
33. Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt."
Nagyon őrizkedni kell, mert sok fanatikus fog megjelenni és hamis jeleikkel és csodáikkal el fogják hitetni a hiszékenyeket:
Lukács 21:8 "Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok."
Máté 7:21. "Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23. És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők."
Fontos szellemi útjelzők
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
15.Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Édesapa szeretete.
16. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Édesapától van, hanem a világból.
17. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
János Apostol I. levele 2. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
43. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
Máté Evangéliuma 5. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
38. Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
40. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
41. És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
Máté Evangéliuma 5. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
38. És a ki föl nem veszi az ő kínoszlopát és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
39. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Máté Evangéliuma 10. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
22. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23. És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
Máté Evangéliuma 7. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
25. A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.
János Evangéliuma 12. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
13. Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
14. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.
Máté Evangéliuma 7. rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
33. Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő.
34. Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.
35. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?
36. Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.
37. A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!
Máté Evangéliuma 13. rész
---
Az isteni tanításról
Bizonyos Bibliafordítások a görög pneuma szót szellem szavunkban adják vissza, mig a psuche szót lélek szavunkban adják vissza. E megkülömböztethető visszaadást követem én is, mivel úgy a héber mint a görög szöveg két különböző értelmű szót használ.
Minden - hitét komolyan vevő - keresztyénnek az az óhaja, hogy komoly, isteni tanításban részesüljön. Sőt, ez létfontosságú, mivel Isten ígéjében, ez áll, mintegy figyelmeztetésképpen:
"Elvész az én népem, mivel hogy tudomány nélkül való." Hóseás 4:6
Kitől tanulunk?
Az áldott és Mindenható Istentől, az égi Apánktól.
Az Úr Jézus mondta:
"Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Apától hallott és tanult, énhozzám jő."
János 6:45
Milyen módot használt az Isten az emberekkel való kommunikációra?
"Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által," Zsidókhoz 1:1
Ha igazán isteni tudományt akarunk tanúlni, menjünk akihez kell, a mindörökké áldott Istenhez, dicső Fia által, aki a hozzávezető "út":
"Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Apához, hanemha én általam." János 14:6
Hiába cseréljük az embereket, ma x holnap y, holnapután z. Ez zsákutca. Egy könyvecskében olvastam egy férfiról, aki mint ortodox kezdte, majd sorozatosan baptista, pünkösdista, adventista, Jehova Tanúja és végül mindenkiből kiábrándulva ateista lett.
Miből tanulunk?
Isten minden ígéjéből - szavából, mint írva van:
"Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik." Máté 4:4
Hol van most mindaz az íge, amely Istentől származik?
"A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre," 2Timótheus 3:16
Ki a tanítónk:
"Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek (tanítónak), mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok." Máté 23:8
Jó, jó, de ő nincs velünk, akkor ki tanítson?
"Ama vígasztaló pedig, a Szent Szellem, a kit az én nevemben küld az Apa, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek." János 14:26
"És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne." 1János 2:27
Mire vagyunk tanítva a szent szellem által?
"De a Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
Az ilyenek ellen nincs törvény.
A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.
Ha Szellem szerint élünk, Szellem szerint is járjunk.
Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők." Galata 5:22-26
Milyen érzülettel kell közeledjünk Istenhez és az ő ígéjéhez, Fia közbenjárása által?
"A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik." Lukács 18:11-14
Mi a tanítás végső célja?
"Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az ÚR (YHWH, Jehova), a mi Istenünk egy ÚR (YHWH).
Szeressed azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni." Márk 12:28-34
1.Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.
2.És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
3.És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
4.A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5.Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
6.Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
7.Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
8.A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
9.Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
10.De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
11.Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
12.Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
13.Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
1Korinthus 13
Mi okból nem értik sokan az ígét?
"Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik," Dániel 12:10
---
Mit jelent: "különben a kegyelem nem volna többé kegyelem"?
"Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem." Róma 11:6
1. Nos, mi a kegyelem?
Ajándék, az örök élet ajándéka, szeretettel, Istentől.
"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." Efézus 2:8,9
2. Mi az ajándék?
Valami amit nem fizettél ki, hanem amit ingyen kapsz az égi Apától. Ha pedig kifizetted, akkor többé nem ajándék.
"Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem." Róma 11:6
3. Miért kapod ezt az ajándékot? Mert az égi Apa szeret.
"De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett, Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)" Efézus 2:4,5
4. Miért szeret az égi Apa?
Mert hitet mutatsz iránta.
"Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül." Róma 3:28
5. Miben hiszel felőle?
Hogy annyira szeretett hogy még egyetlen és hőn szeretett égi Fiát sem kímélte, hanem halálra adta érted.
"Mert úgy (annyira) szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3:16
6. Miért kellett halált szenvednie éretted az Ő hőn szeretett, egyetlen égi Fia?
Hogy engesztelő áldozat legyen érted.
"Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt" Róma 3:24,25
7. Mi az engesztelő áldozat?
Egy olyan áldozat amely kiengeszteli Istent irántad.
"Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égőáldozatot; Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám Jób." Jób 42:8
8. Miért kellett Istent kiengesztelni irántad?
Mert tőkéletlen vagy, azaz, más szóval: bűnös vagy.
"Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;
A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; ...
Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék." Róma 3:9,10,19
9. Mi a bűn?
A bűn törvénytelenség.
"Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség. És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen bűn." 1János 3:4,5
10. És miért vagyok bűnös?
Mert képtelen vagy teljes mértékben Isten szent akaratával öszhangban cselekedned.
"Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;
A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; ...
Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék." Róma 3:9,10,19
11. Miért vagyok erre képtelen?
Mert egy öröklött, hibás elme és testrendszert örököltél ősapádtól, Ádámtól, amely hajlamos a bűnre.
"Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;" Róma 5:12
"Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá teszszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk." 1János 1:8-10
12. És ezt nem lehet teljes mértékben kijavítani bennem, mondjuk egy tőkéletes törvény betartásával?
Nem, te képtelen vagy teljes mértékben megfeleni Isten szent törvényének, különben nem lenne szükséged engesztelő áldozatra, és hiába halt volna meg Krisztus, elegendő lenne ennek a szent törvénynek a száz százalékos betartása, amire te képtelen vagy, és így a törvény kielégítetlen marad, ami halálos ítéletet von maga után.
" Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg." Galácia 2:21
"Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.
Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyűlölök, azt cselekeszem.
Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.
Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.
Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn.
Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem.
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;
De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.
Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?
Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének szolgálok." Róma 7:14-25
13. Nem lehetett más módja a megmentésednek? Nem lehetett más módon az isteni törvényt kielégíteni?
Nem.
"Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják." Zsoltárok 49:2-11
14. Szükség volt meghalnia az Ő hőn szeretett egyetlen égi Fiának, érted?
Igen.
"És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek." Lukács 22:39-46
Sajnálattal kell látnom, hogy sokaknál Jézus Urunk halála amolyan vallásos kellékféle, nem értik igazából életbevágóan fontos feladatát.
Ezért hát meg kell szívlelnünk, hogy nem hiába van közölve. Az idvesség órája most van, ezt nem kell, nem szabad elszalasztani. Nins egy új lehetőség a halál után testvéreim, sem a milleniumban sem azután. Az új lehetőség EZ AMI ELÖTTED ÁLL AMÍG ÉLSZ. RAGADD MEG AZ ÚR JÉZUST!
"Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent.
A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta." János 3:34-36
---
A tízparancsolatot, Isten már az Édenkertben adta, a bűnbeesés előtt?
Az adventista és szombatista egyházak (kérem ne tévesszük össze az adventista egyházakat a szombatista egyházakkal, ezek két irányzat) és sokan mások azt tanítják, hogy a tízparancsolat megtartását Isten már az Édenkertben adta Ádámnak és Évának, a bűnbeesés előtt. Bizonyítékként behozzák 1Mózes 2:3-ik versét, de ott nem ír semmit a tizparancsolatról vagy az Édenkertről. Viszont ők úgy következtetnek, hogy ír. Jó-e ez a következtetés a Szent Írás alapján?
A kőtáblákra írt tízparancsolat így kezdődik:
"Én, a Jhvh (vagyis Jehova), vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a rabság házából." 1Mózes 20:2
Máris látszik, hogy nem az Édenkertben volt adva ez a parancs, Ádámnak és Évának, a bűnbeesés előtt, hiszen ők az Édenkertben nem hallottak soha Egyiptomról, sem arról, hogy kijöttek volna a rabszolgaság házából. Tudja-e valaki bebizonyítani a Szent Írás alapján, hogy a tizparancsolat másképp is hangzott volna? Íme a második következtetésük, amit be kell bizonyítaniuk a Szent Írásból.
Megérthették-e Ádám és Éva a tizparancsolatot a bűnbeesés előtt?
A Szent Írás ezt írja Ádám és Éva szellemi képességeiről, melyet bűnbeesésük előtt birtokoltak:
"És parancsola a Jhvh (Jehova) Isten az embernek mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél, mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz." 1Mózes 2:16,17
Nos, a Szent Írás itt arról tesz tanúbizonyságot, hogy a bűnbeesés előtt az első emberpár nem tudta mi az, hogy jó és nem tudta mi az, hogy rossz. Hogy ez így volt éspedig szószerint, azt alátámassza a következő Szent Írás verse:
"És monda a Jhvh (Jehova) Isten. Íme az ember olyanná lett, mint mi közüllünk egy, jót és gonoszt tudván." 1Mózes 3:22
Tehát, az első emberpár nem úgy lett teremtve, hogy maga ismerhesse meg mi a jó és mi a rossz, hanem azzá vált, a bűnbeesés útán.
Vagyis, hogy kell érteni ezt? Csakis úgy ahogy le van írva. Egy szemléltetés erre, hogy mégis könnyebb legyen: Két ember aki teljesen vak és félig süket is (ez Ádám és Éva), de boldogulni akar egy forgalmas belvárosi negyedben, hogy élelme meg egyebe legyen (ez az életcél) teljesen ki van szolgáltatva egy másik embernek (ez Isten), aki tudja mikor és honnan lehet vásárolni. Ez az intéző ember a számukra érthető módon meg akarja nekik magyarázni, hogy bizzák csak rá a dolgokat, mert a negyed veszélyes, főleg az utcák, és ők nem tudják hól és mikor lehet átmenni rajtuk (ez a jó és a rossz tudása) és ezért ne vágjanak neki a főútnak (ez a tiltott fa gyümölcse) ott és úgy ahogy ép nekik jólesik, mert elütheti őket egy autó (ez a halál). Nos a két süketvaksinak, két lehetősége van, vagy halgatni az intézőre, vagy a nyakukba venni a világot, bízva, hogy majd lesz valahogy és irány pont neki a főútnak. Te mit tennél a helyzetükben?
Tehát, Ádámnak és Évánk, a bűnbeesés előtt nem lehetett volna komoly ismerete arról, hogy mit jelent "Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.". Vagy, hogyan érthették volna meg azt, mit jelent "Ne paráználkodjál!" amikor azt sem tudták, hogy mezítelenek és mi az, hogy szégyen (1Mózes 2:25, 1Mózes 3:7-11), és sorolhatnánk az egész "ne tedd ezt, ne tedd azt, tedd ezt" a tizparancsolatból. Ha a világba nem jött voln be a bűn, olyan fogalmak mint "idegen istenek", "paráznaság" és a többi tiltott bűn, mind ismeretlen lett volna az emberiség számára. De mondhatja valaki: Hát ez nem lehet, János, honnan veszed ezt a bátorságot? Nos, gondoljunk csak arra, hányan tudták az ókorban mi az hogy számítógép, internet és ... pornófilm? Pornófilm? Szégyelljük egy kicsit magunkat, igaz? Már csak ezt a szót is olvasva, hogy pornófilm. De garantálom, hogy én sem és ti sem tudtátok volna, ha bűn nélkül születünk, egy Sátán és démonok nélküli helyen, távol ettől a bukott világtól, egy új Édenkertben.
És jött a Sátán … nem is jött, hanem mezítláb ossont, hogy hát milyen élet az mindig csak más mondja meg mikor és hól lehet átmenni az úton, és az első autó alá vezette a vakokat. Hallod a kerekek csikorgását … látod a nagy karambolt és a felfordulást … talán mondod is: Itt sok időbe telik majd, amig visszaáll a teljes forgalom!
De mi van a negyedik parancsolattal, a tizparancsolatból? - kérdhetik mégis valakik könnyezve, mert úgye ők komoly és őszinte hívők, kiknek az élete tele van áhitattal, gazdag áldásokkal, anyagi javakkal és gondnélküli élettel, ők mégsem tévedhettek ennyire??? Mert az, hogy az Édenkertben, a bűnbeesés előtt is lelkiismeretesen és serényen dolgoztak, nempedig lopták a napot az első emberek, az le van írva, és nem lehet kiforgatni, mint a többi kilencet, ugyebár??? Hiszen az első embereknek pihenniük is kellett a heti fáradságos és megerőltető, nehéz Édenkerti munkanpok után, nemde??? Mégis, égethette őket nap, fújhathatta őket a szél, néha el is ázhattak a mezőn, ahogy szántottak, vetettek, boronáltak, arattak, szüreteltek, meg ahogy a metszőkéssel és a fűrésszel kertészkedtek, nyesték, oltották a vad fákat, meg ahogy kivágták a szúette korhadt ágakat és fákat, no meg ahogy az állatok után szaladgáltak, ... ahogy az állatokkal bajlódtak az istállóban, ahogy megkefélték az állatok szőrét, ahogy kidobták a büdös trágyát. Tehát csak le kellett mosni azt a sok koszt és büdös izzadtságszagot, kimosni azt a sok koszos ruhát, rendbe tenni a lábbelit, kitakaríani a házat, levágni egy jó hízlalt állatot, egy finom levest meg egy finom sültet enni, a gyülekezetbe menni és egy picit pihenni!!! Milyen megérdemelt, idillikus szombatnapi pihenőnap jöhetett ezután!!! Így lett volna az Édenkertben, a bűnbeesés előtt?
Hogy meg tudjuk érteni milyen volt egy munkanap az Édenben, lássunk pár dolgot az Édenről:
Az ég Isten "királyi széke", a föld pedig Isten "lábainak zsámolya" (párnája) Máté 5:34,35. Mit jelent ez? Melyik a dícsőségesebb, a "szék vagy a zsámoly"? Egy fiú aki Jehova Tanúival tanúlmányozott, azt mondta, hogy nem szeretne az égbe kerülni, mert ő nagyon szereti a "természetet" és a kirándulást, tehát úgy következtetett, hogy ott az égben nincs szeretni való "természet" és nincs kirándulás. Sokan úgy látják Isten "királyi székét", tehát a mennyet, mint valami zord, rideg, megszeretni lehetetlen és örömtelen pusztaságot és úgy vélik, hogy Isten lábainak zsámolya (párnája), tehát a föld, sokkal szebb, szeretetre méltóbb és több benne a lehetőség az örömre. Viszont távolról sincs így. A fenti példában említett fiú (ma már Jehova Tanú) szóhasználatával élve két féle "természet" van: a mennyei természet, amely sokkal dícsőségesebb és a földi természet amely a mennyei dícsőséghez képest kevésbé dícsőséges, csupán képmás és árnyék. Ezt megérteni nem nehéz ha összevessük a következő verseket: 1Korintus 15:39-44, Zsidók 8:5, Zsidók 9:23,24. Tehát, ha a földi Édenkerti paradicsom csupán egy képmás, egy égi árnyék volt, de még így is oly dicsőséges, hát akkor milyen kell legyen az igazi Édenkerti paradicsom amely az égben van? Elmondani a mennyei paradicsomról a valóság igazságát, olyan mintha egy vaknak próbálnád elmondani milyen a látás, a süketnek milyen a hallás és egy szellemi fogyatékosnak a termódinamika első törvényét vagy a relativitás elméletét - nos, képletesen szólva, ilyen helyzetben vagyunk mi (1Korintus 2:9).
Az Édenkertet, más nevén a Paradicsomkertet Isten alkotta, vagyis ültette (1Mózes 2:8). Nevét úgy lehet visszaadni mint "gyönyörűséges" vagy "varázslatos" kert. El tudjuk képzelni miért: azért mert Isten minden alkotása igen jó (1Mózes 1:31) és minden cselekedete tőkéletes (5Mózes 32:4).
Az özönvíz elött, egy vízmennyezet vagyis vízburok védte a földet a nap ultravörös sugaraitól és a meteoritoktól (1Mózes 1:6-8), amely egy tökéletesen harmonikus és egészséges atmoszférát és légnyomást bíztosított az egész földön, úgy nappal (amely nem volt túl meleg) mint éjjel (amely nem volt túl hideg) - az ember testi hőmérsékletéhez viszonyítva és ezért nem kellett ruha vagy ház az első emberpárnak sem nappal sem éjjel. A ruhájuk volt maga a levegő, a házuk pedig maga az Édenkert. Itt őrökífjan, boldogan és végnélkül élhettek, hiszen mindenük megvolt, hogy a hálált és a bűnt elkerülhessék. Az 1Mózes 1:14-ből kiindulva jól látható, hogy a vízburoknak szintelennek és átlátszónak kellett lennie, hogy az emberek jól meg tudják figyelni az égitestek mozgását. Az emberek nem tudták mi az vihar, eső vagy sár, a föld sem száradt vagy repedt meg soha, hiszen egy pára szált fel a földből és az tette nedvessé vagyis öntözte a földet, bizonyára a napfelkelte hatására, tehát miután az emberek felkeltek.
Milyen szép lehetett a puha pázsiton, a virágok között, vagy egy fa alatt, a békés állatok mellett, egy csodállatos naplementét, vagy napfelkeltét nézni, a Holdat, a Tejutot, a csillagokat, a csillaghalmazokat és a hulló csillagokat (meteorokat) nézve elaludni és reggel egy vidám madárdallal ébredni, vagy aval, hogy egy kedves állat megnyalja a kezed és a harmatos fűben járni, válogatni a sok, finomabbnál finomabb és nagy választékban levő, friss gyümölcsökből, azután egy jó kirándulás, hadd lássák rendben van minden, egy új felfedezőút a kertben, az állatok társaságában vagy kettessben, majd a déli órákban egy jó fürdés a kristálytiszta fólyóvízben, ahól a halak oly szelidek, hogy megfoghatod őket. Ó, Sátán, Éva és Ádám, mit vettetek el tőlünk!
Mit mondhatunk a táplálékról?
Az 1Mózes 1:29,30 szerint úgy az emberek mint az állatok vegetáriánusok voltak. Nem bántották egymást és nem is került volna erre soha sor, ha a bűn be nem jön a világba. Táplálék volt bőven és változatosan (1Mózes 2:9), hiszen a vízburok által, Isten a legkellemesebb éghajlatot bíztosította a növényeknek, ezért lehetett az élet fájának minden hónapban gyümölcse (Jelenések 22:2). A bomlasztó, erjesztő hatás is más lehetett, lasúbb, ezért a gyümölcsök sokáig elálhattak.
Mi volt az ember feladata a kertben? Hogy gondozza és őrizze azt (1Mózes 2:15). Nehéz volt ez vagy gyönyörűséges? Ne feledjük, hogy a bűnbeesés előtt semmilyen átok nem volt a földön, hanem minden áldott volt (1Mózes 1:31, 1Mózes 3:17-19). Tehát nem kellett ott kínlódni, izzadni, büdös lenni, feltört és hólyagos kezekkel, izomlázzal, nem voltak ott vas és rézszerszámok sem a paradicsom karbantartására, az állatokat sem fogták be kínos munkára és házak, istállók és raktárak sem voltak, ezek mind a bűnbeesés után lettek (1Mózes 4:20-22). Az állatok sem voltak akaratos kártevők, hanem szelidek (Ézsaiás 11:6-9). Az Édenkerti munkát inkább gyönyörűséges kedvtelésnek lehet nézni, mintsem munkának. Az ember minden nap tiszta, pihent és üde maradt. Ha beszélhetünk szombatnapi nyugalomról az tulajdonképpen szombatheti nyugalomhét volt. Nem csoda tehát, hogy a Szent Írás nem tesz említést arról miszerint az első emberpárnak, a hat nap után lett volna egy különleges pihenőnapja, az Édenkerti paradicsomi állapotok függvényében.
Mint láttuk, a tizparancsolat, nem az Édenkertben adatott, a bűnbeesés előtt, hanem máskor. De mikor? Lásd Nehémiás 9:13,14. Ez azt jelenti, hogy addig az embereknek nem volt semmilyen isteni törvényük? Nem, hiszen az embereknek a bűnbeesés után megadatott a jó és a rossz tudása (1Mózes 3:22), vagyis a lelkiismereti szabadság (Róma 2:12-15). Na és akkor minek adatott a törvény? Azért, hogy rámutasson a törvényszegésekre és rávilágítson arra, hogy az emberiségnek szüksége van egy megmentőre, akit Isten arra rendelt, hogy megszabdítsa a világot a bűntől és a haláltól (Galata 3:19-24, János 3:16), és hogy árnyékként mutassa be a jövőbeli dolgokat (Kolossé 2:17). Például az áldozati bárány árnyékolta elő Krisztust és váltságáldozatát, a szombattörvények pedig a jövőbeli idők tökéletes nyugalmát.
Igen, egy nap tartása jó és szükséges a testnek. Isten is megpihent, a hetedik napon és felüdült, példáját jó követni. Azt nem írja, hogy Isten elfáradt volna és azért kellett neki a pihenőnap. Isten nem fáradhat el, neki végtelen az ereje. Nem is azért pihent, mert fáradt lett volna. Inkább azért, hogy példát adjon azoknak akik tőle eltérően, elfáradhatnak. Figyelembe kell venni a körülményeket. Isten világmindenséget teremtő munkája óriási méretekben külömbözött Ádám és Éva paradicsombeli munkájától, azért nem volt szükséges gyorsan intézkedni egy pihenőnapról számukra, Isten tehát egy megfelelő időre várt, amikor is tovább taníthatta volna az első emberpárt. De az első emberek már az első parancsnál elbuktak és nem akartak Istentől tanúlni, ezért Isten egy ideig nem is erőltette tovább a dolgokat. A bűnbeesés után a körülmények annyira különböztek az Édenkerti állapotoktól, és az ember annyira felkészületlen volt (Ádám nem ismerte például a vasszerszámok készítését, erre csupán később jött rá Kain egyik leszármazottja - 1Mózes 4:22, nem volt könnyű tehát az élet), hogy Isten nem akart ráeröltetni egy napot a megátkozott emberpárra, hanem megengedte nekik, hogy életfentartó és gyötrelmesen nehéz munkáját minden nap elvégezhesse (1Mózes 3:17). Sem Nóénak sem Ábrahámnak nem lett adva egy szombattörvény sem. Ők akkor pihentek amikor tudtak. Persze, Isten nem mondott le arról a szándékáról, hogy az embereket jó dolgokra tanítsa. Viszont az Izráel Egyiptomból való kijöveteléig nem volt adva egy szombattörvény sem.
Egyesek szerint a szombatot már az egyiptomi kivonulás elött is tartották. Az egyik ilyen igehely ennek alátámasztására szerintük a 2Mózes 16-dik rész lenne.
Viszont a távolibb szövegöszefüggés azt mutatja, hogy a manna megszünt és egyáltalán nem termett többé amikor Izráel fiai ettek az ígéret földjének a gyümölcseiből:
"És másnaptól kezdve, hogy ettek vala a föld terméséből, megszűnék a manna, és nem volt többé mannájuk az Izráel fiainak, hanem Kanaán földének gyümölcséből evének abban az esztendőben." Jozsué 5:12
A manna megszünte, azt mutatja, hogy nem volt öröktől fogva és az izráeliták sem ismerték, ezért azt kérdezték: "Mi ez?" 2Mózes 16:15 UV
Tehát, az izráeliták nem ismerhették sem a mannát, sem a manna tulajdonságait hiszen első alkalomkor más napra is hagytak és az megromlott:
"Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre
De nem halgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre, és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok." 2Mózes 16:19,20
Az pedig, hogy némelyek az izráeliták közül kimentek a hetedik napon is mannát szedni, nem csak a manna tulajdonságainak a nem ismerését mutatja, hanem azt is, hogy az izráeliták nem voltak hozzászokva a hetedik nap megtartásával, mert ilyen napot nem is tartottak addig és nem is tarthattak volna, hiszen rabszolgák voltak Egyiptomban:
"És lőn hetednapon: kimenének a nép közül, hogy szedjenek, de nem találának." 2Mózes 16:27
Továbbá, ha az izráeliták már tartottak volna egy hetednapi pihenőnapot az Egyiptomi kivonulás előtt, ez tudatva lett volna, vagy legalább célzások lettek volna a Szent Írásban evel kapcsolatban, mint a körülmetélkedéssel kapcsolatban, viszont a Bibliában ez áll:
"És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet?
Lássátok meg! az Úr (Ihvh) adta néktek a szombatot; azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon."
2Mózes 16:28,29
Végül is, nehézségek árán, a nép megértette az új helyzetet és engedelmeskedett:
"És nyugoszik vala a nép a hetedik napon." 2Mózes 16:30
A negyedik parancsolat:
\"...Én az Úr vagyok, a te Istened: az ünnepnapot szenteld meg!\"
Valóban ez az iga?! Kérdezhetik az adventisták…
Igen, a szombatnap és a Mózesi törvény különböző előírásai lehet egy áldás ha mindenki betartja őket, de ott ahól megoszlás van, ott ahól az írástudók és a gazdagok csak rakják a nagy terheket, de ők egy újjal sem akarják őket mozdítani bizony lehet egy teher is és az apostolok ezt előre látták.
Egy volt adventista testvérünk beszámolt, hogy bizony péntek éjjel igen nagy lelkiismereti furdalások között dolgozott egy adventista hittestvére, aki a mentőautón végvett szolgálatot mint hordágykezelő, hiszen péntek estétől ez abba kellett volna hagynia a munkát, de nem teheti, mert fél hogy elveszíti a munkahelyét.
Némely adventista nem talál megfelelő munkahelyet és ezért sokan megalkusznak a hitükben és bizony a lelkiismertükben sulyos kárt szenvednek, és ezért némelyek idegbetegségben, depresszióban szenvednek.
A szombattörvény akkor jó és akkor éri el célját, amikor az emberi társadalom mint egész követi ugyanazt a törvényt. Ott ahól megoszlás van, Péter apostol szavaival élve, a szombattörvény és az ehez hasonló más Mózesi törvények (Ap. Csel. 15:5) egy "iga" és "teher" lenne az emberekre nézve (Apostolok Csel. 15:10, 15:28,29).
" Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." (Efézus 2:8,9)"
Ne feledjük, hogy az első században a római birodalomban nagy divatt volt a rabszolgaság és bizony sok keresztyén ember rabszolga volt, aki minden nap köteles volt dolgozni urának, ott nem volt szombat vagy vasárnap. Az apostolok nem adtak felmentést a rabszolgáknak, hogy szombaton ne engedelmeskedjenek a nem hívő keresztyén rabszolgatartó uraiknak, hanem fel voltak kérve, hogy engedelmeskedjenek ezeknek (Kolossé 3:22-25). A mai időkben sem, bizonyos keresztyén emberek nem tudnak tartani egy pontos pihenőnapot munkájuk miatt, bizonyos víz, gáz, villany, fűtő, karbantartó cégeknél, vagy a közlekedési, állattartási, orvosi, gyógyszertári, tűzoltói, stb. részlegen. Ezért sem az Úr Jézus, sem apostolai nem vetettek alapot egy ilyen tanításnak. Ma kegyelem időszaka és lelkiismereti szabadság van adva a nyugalomnappal kapcsolatban, mindenki akkor pihenhet amikor tud (Efézus 2:8,9, Róma 13:5,6).
" Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." (Efézus 2:8,9)"
Ami a gyülekezeti nap elrendezését illeti, amely nem szombatnap, hanem gyülekezeti nap, az első századi jeruzsálemi keresztyének minden nap összegyültek, nem csak a hét első napján, vagy a hét hetedik napján. A dícsőítés minden napra szép, miért kellene csakis a hetedik napon "jobban és szebben" dicsőíteni Istent és az Ő Fiát? Például kedden vagy szerdán, hétfőn vagy pénteken, Isten és az Ő Fia miért ne érdemelne meg olyan dícsőítést mint a hetedik napon? Később aztán, főleg a pogányokból lett keresztyének, a hét első napjára, azaz vasárnapra gyültek össze, Jézus Krisztus feltámadásának emlékére, de ezt a napot sem tették meg Ószövetségi mintára szabott szombatnapnak. Persze, vannak napok amikor nem jöhetünk össze. Nincs is megparancsolva a mindennapi dicsőítés és gyülekezeti alkalom. Ez is kegyelem kérdése. Lehet valaki távol, ahól nincs gyülekezet. Vagy nincs pénze, ideje, ereje, stb. mindennapra eljönni. Talán csak egy nap jöhet. A helyzetektől függően ez is kegyelmi kérdés, ha valahól csak pénteken (például a muzulmán országokban), csak szombaton (például Izráelben) vagy csak egy másik nap tud összejönni ez sem bűn, hanem kegyelem kérdése. Az Újszövetségben nincs Ószövetségi mintára szabott szombatnap, ünnepnap vagy gyülekezetnap.
Még egy kérdés a csak hetennapot ünneplőkhoz (inkább imádókhoz - elnézést, hogy most durva vagyok, de némelyek valósággal egy kis imádandó bálványocskát csinálnak maguknak a hetedik napból): És mi van az angyalokkal? Ők szombatnapon, azaz hetednapon nem dolgoznak, nem teszik a kellő dolgukat a hívők érdekében?
Mindenki aki az égi Atya imádója lett, az Úr Jézus tanítása szerint, kegyelmet kapott az Atyától arra, hogy ameddig elhozza az örök nyugodalmat, akkor tartson pihenőt, amikor tud...
Hallelujah!
---
A nyelveken szólásról
1Korinthus 14:20-23
"Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek.
A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr.
A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.
Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök?"
Ha összekötöm a nyelveken szólással kapcsolatos próféciát Pál apostol magyarázatával ezt kapom:
1. A nyelveken szólás egy “jel”. A “jel” jelez valamit, addig amíg előtted van a jelzőtábla.
2. Nem a hívőkért adatott, hanem a hitetlenekért
3. A prófécia közli az eredményt is: így sem fognak hinni, tehát nem döntő fontosságú a hit elérésében, mint például a körülmetélés sem
4. A fenti háromból jövő következtetés: a nyelveken szóló hívők csupán egy figyelmeztető eszköz, amolyan “jelzőtábla” voltak a prófécia beteljesedésében
5. Az egyetlen probléma az idő kérdése. Meddig adatott ez a “jel” a zsidóságnak? Ha a bibliai párhuzamokat nézzük, mint például Mózes jeleit a hitetlen fáraó előtt (leprás kéz, a kígyóvá vált bot) és összevetjük a harmadik ponttal, látjuk, hogy Mózes ezen jelei véget értek, miután bemutatta őket a fáraónak, valamint a zsidóknak, nem használta őket továbbra is, hogy “megnyerje” ezáltal valakinek a hitét. Jelen eset sem enged egy hosszú távú, nemzedékeken át tartó “jelzést” (figyelmeztetést), hacsak nem “intő példaként” nézzük, mint Szodoma és Gomora esetét.
Másfelől, nincs is értelme, hiszen az eredmény világos “és így sem fognak hinni”.
---
Kegyelem vagy (előre eldöntött) végzet (predestináció)?
A Róma 8:28-30-ban, nem hiába vannak többes számban említve az elhívottak, mivel egy csoportra mutatnak. Isten előre tudta, hogy lesznek egyének, akik elfogadják az ő megváltási tervét. Viszont, ezen kívül, még tudunk egy nagyon fontos dolgot: Isten nem személyválogató, ezért erre a nagy és ingyen kegyelemre mindenki jogosult, mint írva van: E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek: Ap Csel 17:30
Ez "parancs" minden embernek. És ezen a parancson a személyre szabott, előre eldöntött "végzet" tanát nem lehet elfogadni Bibliai alapon.
Szeretettel ajánlom a következő oldalt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Arminianism
Kegyelem, áldás és békesség!
---
Mit teszünk az asztalra?
Meglepve olvastam egy levelet:
"Sok okkultizmus volt benne, de a tudományos része a víz kristályszerkezetéről elgondolkodtató. Személy szerint nem vállalok közösséget ezzel a rezgés/rezonanciás elmélettel, és azzal sem, hogy magam képes vagyok egyedül is akár változtatni dolgokon. Mert Isten nélkül semmit sem tehetek. És az is igen nevetséges, hogy a víz tud japánul vagy hogy képeket mutogatnak neki, és akkor megváltozik a szerkezete."
De mégis elvitte és bemutatta.
Képzeld el, hogy az asztalhoz hívom a testvéreket és olyan ételt szolgálok fel ami megronthatja a testvérek gyomrát, netalán meg is ölheti őket. Én tudom, de mégis felszolgálom mert van benne VALAMI JÓ IS. Egy kis kolbász ami NEKEM NAGYON TETSZIK! És muszáj azt a testvérekkel is megízleltetni.
---
Prédikálhatnak a nők a gyülekezetben?
Amikor a testvérek összejönnek az Úr Jézus nevében, legyen az bármilyen elnevezés alatt, gyülekezet, bibliakör, bibliaest, imaest, stb. kötelesek-e hallgatni az alábbi útmutató igékre?
"A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja.
Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben
Avagy ti tőletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el?
Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok.
1Kor. 14:34-37
---
Fel vagy készülve a bűn leleplezésére?
Ez azt jelenti, hogy amikor Illés próféta nehéz jelzőkkel illette a Baál próféták istenét (1Királyok 18:26,27), mikor Alámerítő János és az Úr Jézus "mérges kígyók fajzatainak" nevezte a farizeusokat és az írástudókat (Máté 3:7, Máté 23:33), mikor Péter apostol "gonosz nemzetségnek" (Ap. Csel. 2:40) nevezte a honfitársait, akkor a csúfolódok székében ültek? Nem hinném. Vajon a bűnnel, kesztyűs kézzel kell bánni, mint a hímes tojással?
"Éppen úgy fizessetek neki, ahogy ő fizetett, és kétszer annyit tegyetek vele, igen, a kétszeresét annak, amit ő tett, a pohárba, melybe ő töltött kevert italt, kétszer annyit töltsetek neki abból." (Jelenések 18:6)
"Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal, mert ez a törvény és a próféták. Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét Eképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt, romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem ti gonosztevők." Máté 7:12-23
Az Isten Fia egy ismertetőjelről beszélt, a jó és a rossz gyümölcsről. Hogy kiket szemléltetnek, gondolom mindenki tudja. Ő nem mondta, hogy ezeket csak szemlélni kell, és aztán mindenki tartsa meg magának a véleményét. Néhányan így fogják fel a dolgokat, hogy "Ne csináljunk bajt." Krisztus sohasem tanított ilyesmit, sőt ezt mondta: "Gondoljátok-e, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek, sőt inkább meghasonlást." Lukács 12:51
Mindenki szereti ha felmutatják a jó gyümölcseit. Vannak azonban rossz gyümölcsök is. Ha ezeket a rossz gyümölcsöket felmutatod azoknak akik ezeket termik mindjárt azzal vádolnak, hogy féligazságokat terjesztve csúfolod, gúnyolod és rágalmazod őket, sőt még a kívül állók is pártjukat fogják, mondva: "Miért kötődsz beléjük? Hagyd békén fiam őket, hiszen minden vallás jó a maga módján és ahogy igaz az a közmondás hogy minden út Romába vezet úgy igaz az is, hogy minden vallás Istenhez vezet". Ha azt mondod erre, hogy az Ó Testamentumi próféták, az Úr Jézus és a tanítványai is megmutatták az emberek "rossz gyümölcseit", mindjárt rávágják, hogy te nem vagy sem próféta, sem az Úr Jézus és sem a tanítványok egyike. Vagy úgy? Szóval, ők az ítélőbírák, hogy ki az Úr Jézus tanítványa és ki nem? Ha Ó Testamentumi próféták nem is és senki sem az Úr Jézus, ki hatalmazta fel őket, hogy a tanítványok kivoltában ők ítélkezzenek ezen a földön?
Sajnos, sok "demokratikus" országban arra készülődnek, hogy olyan törvényt hozzanak, amely által ne lehessen az emberek bizonyos rossz gyümölcseit kimutatni és ezek idővel mind többet és többet fognak kérni, valamikor a jövőben pedig meg fogják vonni az evangéliumi keresztyénektől a sajtó, gyülekezeti és a szólásszabadságot. Ezért mindenfajta tanítást, amely nem egyezik a Biblia tanításaival, most kell leleplezni, ameddig még lehet. De elsősorban a magunk bűneit térképezzük fel és küszöböljük ki, hogy jól láthassuk a másokét.
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott íme a te szemedben gerenda van? Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!" Máté 7:1-5
Mint az Úr Jézus mondta, olyan emberek is vannak, akik mindig csak másokat szeretnek ítélni, kritizálni, bírálni, de amikor feltárod a saját hibájukat, nem ismerik el, szörnyülködnek, hogy hogy mersz mondani nekik ilyesmit (!!!), fellázadnak, dühősködnek, fenyegetőznek, rád törnek, megbüntetnek és képesek arra, hogy még az életedet is kioltsák mintegy bosszúból. Kik ezek? Az Úr Jézus megmondta: képmutatók.
Amikor egy bizonyos egyházban voltam, ha elég nehezen is, de végül is őszintén beismertem volt egyházam és a saját hibáimat, viszont észrevettem, hogy azok is akik engem felvilágosítottak kell változtassanak bizonyos szemléletmódjukban, azt tapasztalva, hogy vagy nem következetesen vagy előítélettel és tévesen értelmezik a Szent Írás bizonyos verseit. Próbáltam is nekik segíteni, olyan viszonzásképpen, hálaképpen, Istenhez imádkozva és benne bízva, a magam szerény ereje és módja szerint. Mennyire csalódtam, amikor azt olvastam ki arckifejezéseikből, szemeikből és szavaikból:
"Csak nem akarsz te, egy eretnek egyházbeli minket tanítani, te egy csóró, egy vallásos dolgokban nem jártas senki, iskolázatlan, tanulatlan, szerencsétlen és porúljárt flótás, aki még azt sem tudod felfogni, hogy 1+1+1=1 és nem 3, hogy a halál az tulajdonképpen egy jobb élet és hogy miért jó, tisztességes és dicséretre méltó bármilyen felekezetű vagy ateista állami parancsból embereket ölni? Hogy bízhatsz annyira vakon azokban a te volt vezetőidben, hogy ezekben a kérdésekben jól döntenek, amikor mi bebizonyítottuk neked és te elfogattad és elhitted mi mindenben tévedtek és tévednek?"
Egyesek szemében úgy nézek ki, mintha én nem tudnék saját magam jó döntéseket hozni, függetlenül másoktól, csupán a Szent Írás bizonysága alapján, hanem még mindig a volt vezetőim "igézete" alatt állok. Ez a szemléletmód érthető a kétes vallásos vezetőim múltja miatt és az én kétes vallásos múltam miatt. De vajon igazságos?
Vajon ez csupán a bizalom hiányának a kérdése? Vagy valami más "hajtó okok" is vannak? Ezzel kapcsolatban fel szeretnék tenni pár kérdést a kedves olvasóknak az Úr Jézus Krisztus következő beszéde alapján:
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott íme a te szemedben gerenda van? Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!" Máté 7:1-5
1. Én elfogadtam azt, hogy komoly okok hiányában, nem kell senkit vagy bármilyen viselkedést, tanítást illetlenül, ártatlanul elítélni. Te elfogadod kedves olvasó?
2. Én elfogadtam azt, hogy mindenkit és mindent "részrehajlás és előítélet nélkül" kell megvizsgálni. Te elfogadod kedves olvasó?
3. Én elfogadtam azt, hogy az ítélkezést először saját magunkon kell elkezdeni, és csak miután meggyőződtünk, hogy minden rendben, kell másokon is segíteni. Te elfogadod kedves olvasó?
A szórakozni vágyó pásztorfiú esetét mindenki tudja, hogy unalmában elszórakozta bizalmát amikor azt kiáltotta "Jön a farkas, jön a farkas!", de nem jött. A gond csupán az volt, hogy mikor aztán jött a farkas, és a gazdák azt gondolták, hogy a segélykiáltás csupán egy új vicc, nem csak a pásztorlegény vezekelt, hanem a poruljárt gazdák is, hiszen a farkas jól elbánt a nyájukkal. Így fognak járni sokan, amikor eljönnek az igazi jelek. Ahelyett, hogy felemelnék a fejüket, hogy végre itt a várva várt szabadítás (Lukács 21:25-28) és készülődni kell az Úr Jézus fogadására, inkább a bűnben fognak továbbra is szórakozni vagy vesztegelni, mondván, hogy a jelek csupán a természet "szeszélyei". Ha igaz és hasonló mércével mérünk a vallásos és az ehhez kapcsolódó történelem eseményeiből mindenkinek, ahonnan van bőven mit merni, kiderül, hogy nem csak a volt vallásos vezetőim és magam szolgálnék jó okot a bizalmatlanságra, hanem az Úr Jézus és korai tanítványai kivétellel az egész vallásos világ, ezért ma is napra szóló a Mester (Tanító) kérdése és hűséges apostolainak a válasza:
"Talán ti is el akartok menni? … "Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia." János 6:68,69.
Így látom én is a magam helyzetét: "Uram és Mesterem, hova is mehetnék? Nincs senkim rajtad kívül akihez menni tudnék, teljes bizalommal. Én saját magam tapasztaltam, elismerem és elhiszem, hogy te vagy a legmegbízhatóbb személy akit Isten ebből a célból rendelt e világra."
Én nem követelőzöm, hogy az emberek hozzám jöjjenek, mert ki vagyok én? Egy "Jákobhoz" hasonló "férgecske" (Ézsaiás 41:14). Az Úr Jézust ajánlom mindenkinek, a "Mestert" (Tanítót). Bízzatok benne teljesen és szüntelen!!! Ha valakitől kérhetek valamit, csupán azt kérem, hogy ne vegyék el Isten adta emberi méltóságomat, és ne ítélkezzenek felettem részrehajlóan és előítélettel, mint arra akit ha többször rajtakaptak, hogy hazudott, akkor annak nincs joga az igazsághoz és az soha többet nem mondhat igazságot.
Sajnos ezt a szemléletmódot ma is látom. Miután megmondom, hogy már nem vagyok abban a bizonyos egyházában, de ebben és ebben a kérdésben úgy látom a dolgokat mint azok, úgy néznek rám mint egy páriára.
Igen. A bizalom kérdése nagy tét némelyeknél. De vajon minden esetben csupán bizalom kérdése, vagy valami más is? Ez egy nyitott kérdés.
Az esetemben, én nem a volt vezetőim döntéseiben bízok "vakon" a vitatott témákban, sem nem vagyok még mindig a volt vezetőim "igézete" alatt, hanem az Isten Szavának a bizonyságtevésében és merem állítani, hogy ha ezek a volt vezetők megváltoztatnák a véleményüket e témákban én sohasem változtatnám meg azt a véleményem amiben megbizonyosodtam, hogy "úgy van", nem azért mert ezt "úgy mondta valaki", hanem azért mert láttam, hogy "úgy van írva a Szent Írásban".
Tehát, vajon ez csupán a bizalom hiányának a kérdése az én esetemben? Vagy valami más "hajtó okok" is vannak?
Mit mondjak még? Azt, hogy hány és hány ilyen "hajtó ok" van? Íme egy pár:
Képmutatás (Na és? Bánom is én ha a Bibliában van vagy sincs! Csak ki ne tudódjon.)
A szeretet hiánya (Ahogy ránézek, én ezt ki nem állhatom! Még akkor is ha az igazat mondja.)
Túlzott önbizalom (Én mindig bebizonyítottam. Én sohasem tévedek, mivel körültekintő vagyok! Az egyházam sem tévedett, soha. Ismerem jól a történelmét és az apostoli utódlást.)
Részrehajlás, előítélet (Hiába na, ne mond nekem, én "érzem", hogy az jobb nézet mit ez. Én mindig sejtem, megszimatolom a dolgot... Én mindig tudtam, hogy nem lehet úgy.)
Félelem (Igen, de mi lesz akkor velem, a családommal, a karrieremmel? Mit fognak mondani rólam? Én ezt nem tudnám elviselni.)
A mammon vonzalma (Akkor is, én ezt nem adnám azért a…)
Képtelenség feladni a múlt miatt (Én ezért annyit szenvedtem, küzdöttem és dolgoztam, most már megint kezdjem elölről? Na nem tudtam!)
Az igazi hit hiánya (Nem hiszek ebben, de mivel az egyház elvárja tőlem, hogy megvédelmezzem, megteszem, mivel ez az én kötelességem, mint az egyház felhatalmazottja. Tisztelem az őseim hitét. Én úgy szeretném, ha a mai egyház is beleszólhat az ősi hitelvek dolgába.)
Elkötelezettség a kapott dolgok miatt (De a hittestvéreim olyan jók! Az egyházam annyi mindent tesz értem! Nem hiszem, hogy mások is ilyenek!)
Lustaság (Á, minek vesződjem azzal a … Ők fognak felelni, nem én. A vezetők dolga, vének dolga, a lelkipásztorom dolga)
Káröröm (Ha, ha, né te mit mondtak ezek a balek diploma nélküli szakik, majd jól megsütik magukat, alig várom, hogy az orruk alá dörzsöljem a világos tényeket)
Nem akarás (Még azért sem. Még akkor sem. De még az Úr Jézusnak sem.)
Bosszú (Majd megmutatom én neked! Majd vissza adom én neked! Majd meglátod te!)
Utó irat:
Aki egy előrelátó keresztyén tudja, hogy meg fogják neki mutatni, tudja hogy vissza fogják neki adni és tudja hogy meglássa ő. Már felvilágosították erről (János 16:33).
---
A tévedés alapja az újjászületés hiánya
"szükség néktek újjászületnetek" János 3:7
Minden tévedésnek alapja az amikor kiveszünk valamit a Bibliából és nem egyeztetjük a többivel, hanem kényünk-kedvünk szerint forgatjuk. Hiába minden, ha csak olvassuk az Bibliát, de nem születünk újjá, nem tartjuk meg a benne írottakat. Hogyan is érthetnénk meg a szellemi dolgokat, ha szívünkben nem Isten Szelleme lakozik, hanem a Gonoszé? A születés vajúdással, fájdalommal, stb. jár, így van ez szellemi téren is. Át kell menni azon a szűk kapun és követni kell azt a keskeny utat amely az életre visz. Meg kell érteni, hogy először is ez az út nem egyenesen a menybe visz, sem egy minden bajoktól mentes földi Édenbe, hanem a menny kiképzőtáborába, amely az a testvériség, amely újjászületett Isten Szava által. A testvériség Isten Szellemi Temploma, amelyben a Szegletkő az Ő Fia. Ha Isten nem kímélte saját Fiát sem, hanem csiszolta, gondoljatok, hogy mi kivételt képeznénk? Itt csiszolódunk - ha igazán csiszolódni akarunk, hogy ottan a megfelelő helyünkre kerülhessünk. Akkor engedjük magunkat csiszoltatni, máskülönben az Úr eldob, mint haszontalan követ. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése