Üdvözlöm az igazságkeresőket!
Mennyire jelképes a Jelenések könyve?
Úgy vélem, hamarosan kiderül, mi tekinthető jelképesnek, és mi nem. Valaki – talán Barna Zoli – még a 2004-et követő években felvetette az MJT levelezőlistáján, hogy az Apophis aszteroida felfedezése óta a Jelenések könyve 8. fejezetében leírt események akár szó szerint is bekövetkezhetnek. Mivel pedig a RAMSES űrszondát kifejezetten az Apophis tanulmányozására tervezik, tisztább képet kapunk majd arról, hogy áthalad-e az aszteroida azon a Föld közelében található, 8 kilométeres „kulcslyukon” – vagy legalábbis annyira tisztát, amennyit *ők* láttatni akarnak. De mi van akkor, ha titkolóznak és félnek megszólalni – ahogyan attól is féltek, hogy elismerjék: néhány évvel ezelőtt megtalálták Noé bárkájának maradványait? Mi van, ha csak egy szűk kiválasztott csoport számára építenek menedékhelyeket, éppen azért, hogy ezzel egyidejűleg a globális túlnépesedés problémáját is megoldják? Nos, 2029-ben minden kiderül – feltéve, hogy a kutatók is úgy akarják, és attól függően, hogy a Jelenések könyve 8. fejezete jelképesnek vagy szó szerinti valóságnak bizonyul-e... Mi történik addig? A Jelenések könyve egy háborút is említ, amely feltehetően az Apophis becsapódása előtt zajlik majd le. Vajon ki nyeri meg? Lesznek győztesek, vagy csak vesztesek? Visszakerülünk a kőkorszakba?
Van-e nyom a Bibliában arra, hogy lesz egy totális atombevetésű világháború?
Dániel 7:24. A tíz szarv tíz királyt jelent, akik ebből a királyságból támadnak. Utánuk pedig egy másik támad, amely különb lesz az elsőtől, és három királyt fog leigázni.
A Dániel 7-dik fejezetében bemutatott utolsó királyság utolsó fázisa, a Jelenések könyvében van bemutatva. Ez a könyv is egy utolsó háborúról beszél és érdekes az, hogy az ott megjelenő képletes városnak is három része van. Tehát van három különböző király aki Nagy Babilon három különböző képletes város-részén uralkodik. Feltehetőleg:
1. a keresztéy világon
2. a muzulmán világon
3. a hindu-budhista világon
Jelenések 16:19 És a nagy város három részre szakadt, és a népek városai leomlottak. És megemlékezett Isten a nagy Babilonról, hogy annak adjon az ő haragja heves borának poharát. 20 És eltűnt minden sziget, a hegyek sem voltak találhatók sehol,
Ilyen nagy méretű károkat csakis Isten vagy egy atomháború okozhat, vagy mindkettő
A politikai felszinre jövő 'kis szarv' (Dániel 7:7,8), az utolsó király a tiz közül, vagyis az Isten-ellenes Antikrisztus. Ez megalázza a hitvilágot és győzedelmes mint a három világrész felett: a keresztéy világon, a muzulmán világon és a hindu-budhista világon.
Jelenések 17:9-13. Itt van a bölcsességgel teli elme. - A hét fej hét hegy, amelyeken az asszony ül. És hét király van: öt elesett, az egyik van, a másik még nem jött el, és amikor eljön, egy kevés ideig kell maradnia. A fenevad, amely volt és nincs, ő a nyolcadik király, és a hét közül való, és a kárhozatra megy. A tíz szarv, amelyet láttál, tíz királyt jelent, akik még nem kaptak királyságot, de hatalmat kapnak királyként egy órára a fenevaddal. Mindnyájuknak egy a szándéka, és erejüket és hatalmukat a fenevadnak adják.
A feltehető geo-politikai új világrend sorrendje:
1. eslő fázisban az ENSZ alatt a világ amolyan hét kontinentális nagyságú politikai egyesülésekbe tömörül, és hét király fogja vezetni, tehát minden politikai tömörülést (fejet) egy király (szarv). Ezért van a vadállatnak (ENSZ) hét feje. Itt jelenik meg az első hét király (szarv).
2. második fázisban ez a hét geo-plitikai régió, három részre oszlik (tömörül, szakad), minden résznek egy király. Itt jelenik meg az utolsó három király (szarv). Ezért van a vadállatnak hét feje és 10 szarva, és három része a szellemi értelemben vett Nagy Babilonnak.
3. harmadik fázisban kiüt az utolsó világ háború. A hét fej egyik kis szarva, amely a legkisebb fejet vezeti - ezért kicsiny szarv, feltehetően az Európai Unió, és ezért nevezik kis szarvnak, legyőzi mindhárom ellenfelét és az egyik fejet teljesen levágja, azaz leigázza (feltehetőleg az Orosz Föderációt).
Mennyire lenne pusztító egy harmadik világháború?
Források szerint: Az agresszor megsemmisítését célzó atomcsapás akkor is elindulna, ha az Orosz Föderáció teljes vezetése megsemmisülne.
Putyin újraélesztett egy baljós, hidegháborús nukleáris rendszert, amelynek célja, hogy Oroszország akkor is képes legyen megtorló csapást mérni, ha egy pusztító támadás végezne a vezetésével.
Az oroszországi Urál-hegység vadonjában, egy eldugott hegy mélyén hatalmas földalatti parancsnoki központot bővítettek ki jelentős mértékben; a lépés a Szovjetunió hírhedt „Holt Kéz” (Dead Hand) nukleáris stratégiájának felélesztésére utal.
Hidegháborús, automatikus nukleáris fegyverirányítási rendszer
A „Holt Kéz” program – más néven „Periméter” rendszer – egy a Szovjetunió által kifejlesztett, hidegháborús eredetű, automatikus nukleáris fegyverirányítási rendszer. Feladata, hogy szeizmikus, fény-, sugárzás- és nyomásérzékelők által észlelt nukleáris támadás esetén automatikusan indítsa az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM), még akkor is, ha a parancsnoki lánc teljesen megsemmisült. A rendszer kiváló példája a „fail-deadly” (meghibásodás esetén is pusztító) működési elvnek és a kölcsönös biztosított megsemmisítésen alapuló elrettentésnek, garantálva, hogy a nukleáris támadás az agresszor teljes megsemmisülésével járjon. A rendszer a posztszovjet Orosz Föderációban is használatban maradt, és az ország nukleáris stratégiájának kritikus elemének számít.
Wikipedia +2
Európai lesz az Antikrisztus?
Feltehetőleg igen, ha a Dániel 7-dik fejezetének utolsó verseire gondolunk, hiszen az Antikrisztus a Római Birodalom utolsó 'szarva' azaz 'királya' (vezető politikusa).
Egy internet-cikkben ez áll: ''2010-ben Európában minden negyedik emberből három kereszténynek vallotta magát. Tíz évvel később ez az arány már csak minden három emberből kettőre rúgott – ez nyolcpontos csökkenést jelent, amelyet Conrad Hackett, a Pew Research Center vezető demográfusa a világon bárhol, ilyen rövid idő alatt feljegyzett leggyorsabb vallási összetétel-változások egyikének nevezett. (....) Ezt a folyamatot nem annyira a migráció, mint inkább egy csendesebb, ám annál átfogóbb jelenség mozgatja: emberek milliói, akiket kereszténynek neveltek, egyszerűen felhagytak azzal, hogy kereszténynek vallják magukat.''
Nos, ha ez a fogyás eképpen folytatódik, Európa hamarosan ateista többségű lesz és nem csoda, ha ő fogja kiadni az Antikrisztust.
Az a baj, hogy szinte minden esetben úgy jársz el, hogy előbb veszel egy mai jelenséget, majd utólag keresel hozzá egy bibliai képet, amely valamilyen szempontból hasonlít rá. Így azonban gyakorlatilag bármely korszak eseményeiből fel lehet építeni egy látszólag biblikus végidő-forgatókönyvet. Pontosan ezért születtek az elmúlt kétezer évben újra és újra olyan magyarázatok, amelyek saját koruk császárát, pápáját, szultánját, diktátorát, birodalmát, világháborúját, járványát vagy technikai újdonságát azonosították a Jelenések valamelyik képével. A rendszer addig tűnik meggyőzőnek, amíg a történelem tovább nem halad, aztán új szereplőket helyeznek a régi képletekbe.
VálaszTörlésA Jelenések könyvét természetesen nem kell úgy olvasni, mintha semmilyen valós történelmi eseményre nem vonatkozna. Éppen ellenkezőleg: a könyv nagyon is valóságos üldözésről, birodalmi hatalomról, bálványimádásról, vértanúságról, ítéletről és Krisztus végső győzelméről beszél. De apokaliptikus irodalomról van szó. Ebben a műfajban a számok, állatok, szarvak, csillagok, hegyek, sárkányok, pecsétek és kozmikus katasztrófák tudatosan jelképes nyelvet alkotnak. A Jelenésekben a hetes a teljességet, a tizenkettes Isten népét, az ezer pedig hatalmas teljességet fejez ki, és hogy a könyv látványos pusztulásképei apokaliptikus irodalmi eszközök.
Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes szó „csak jelkép”, és semminek nincs történelmi vagy jövőbeli beteljesedése. Azt jelenti, hogy előbb azt kell megkérdeznünk, mit jelentett a kép a bibliai szerző világában, milyen ószövetségi képekből építkezik, és hogyan illeszkedik a könyv egészébe. Nem fordítva: nem a 2026-os hírekből kell kiindulni, majd hozzájuk keresni egy kétezer éves próféciát.
Ennek jó példája az Apophis. Azt írod, hogy 2029-ben majd megtudjuk, vajon a Jelenések 8. fejezete szó szerint teljesedik-e be, és említesz egy nyolc kilométeres „gravitációs kulcslyukat”, amelyen az Apophis esetleg áthaladhat. Csakhogy itt időközben nagyon fontos dolog történt: ezt a kérdést a csillagászat már megválaszolta. A NASA és az Európai Űrügynökség jelenlegi pályaszámításai szerint az Apophis 2029. április 13-án mintegy 32 000 kilométerrel a Föld felszíne fölött fog elhaladni, és legalább a következő száz évre kizárták a Földdel való ütközését. Az ESA 2021-ben ezért az Apophist törölte is a kockázati listájáról.
A „kulcslyuk” valóban létező csillagászati fogalom, tehát maga a kifejezés nem fantázia. Régebben, amikor az Apophis pályája még jóval bizonytalanabb volt, azt vizsgálták, hogy a 2029-es elhaladás során áthaladhat-e olyan nagyon keskeny térségen, amelynek következtében egy későbbi visszatérés alkalmával ütközhetne a Földdel. Egy korai NASA-tanulmány például egy körülbelül 600 méter széles, 2036-os becsapódáshoz vezető kulcslyukkal számolt; később más, még kisebb kulcslyukak lehetőségét vizsgálták. Ezek régi kockázati számítások voltak. A 2021-es radaradatok után azonban a pályabizonytalanság annyira lecsökkent, hogy az ilyen becsapódási lehetőségeket legalább száz évre kizárták.
A RAMSES küldetést sem azért tervezik, mert 2029-ben majd eldől, becsapódik-e az Apophis. Éppen ellenkezőleg: az ESA maga „biztonságos, de rendkívül közeli elhaladásnak” nevezi a 2029-es eseményt. A RAMSES célja annak megfigyelése, hogyan változtatja meg a Föld gravitációja az aszteroida forgását, felszínét és esetleg belső szerkezetét. Ez azért hasznos, mert egy valóban veszélyes jövőbeli aszteroida eltérítéséhez tudnunk kell, hogyan viselkednek az ilyen égitestek.
Vagyis 2029 nem olyan kísérlet lesz, amely eldönti, hogy Jelenések 8 az Apophisról szól-e. Már most tudjuk, hogy az Apophis biztonságosan elhalad a Föld mellett. Ettől természetesen elméletileg valamikor egy másik égitest becsapódhat a Földbe. A Biblia sem állítja, hogy ilyen soha nem történhet. De ebből nem következik, hogy amikor János azt látja, hogy „valami nagy, tűzzel égő hegyhez hasonló” zuhan a tengerbe, akkor éppen a 99942 Apophis katalógusszámú aszteroidát látta. A szövegben nincs Apophis, nincs 2029, nincs pályaszámítás, nincs gravitációs kulcslyuk és nincs RAMSES.
VálaszTörlésRáadásul érdemes pontosan elolvasni a szöveget. János nem azt írja, hogy „egy aszteroidát láttam”. Azt mondja: valami „nagy, tűzzel égő hegyhez hasonló” vettetett a tengerbe. Utána egy másik trombitánál egy nagy csillag hull le, amelynek neve Üröm. Ezek olyan képek, amelyek az ószövetségi ítéletképek világából származnak. Természetesen elképzelhető, hogy Isten ítélete fizikai eseményeket is magában foglal, de konkrét csillagászati objektumot azonosítani pusztán hasonlóság alapján már egy további állítás, amelyhez további bizonyíték szükséges.
A „mi van, ha eltitkolják?” érvelés pedig már nem bibliaértelmezési, hanem logikai probléma. Ha a tudósok azt mondják, nincs becsapódás, akkor azt válaszolod: talán hazudnak. Ha 2029-ben az aszteroida elhalad, azt is lehetne mondani: talán valamit megváltoztattak vagy eltitkoltak. Így az állítás gyakorlatilag cáfolhatatlanná válik. Márpedig egy olyan elmélet, amelyet minden lehetséges eredmény igazol, valójában semmilyen eredmény által nincs igazolva. Ráadásul az Apophist nem egy titkos laboratórium figyeli. Világszerte egymástól független obszervatóriumok követik, és 2029-ben a Föld nagy részéről még szabad szemmel is látható lesz.
Noé bárkájával ugyanez a gond. Azt írod, hogy „féltek kimondani”, hogy megtalálták Noé bárkájának maradványait. De először azt kellene bizonyítani, hogy valóban megtalálták. A legismertebb törökországi helyszín, a Durupınar-képződmény hajó alakú, és jelenleg is vizsgálják, de nincs olyan régészetileg igazolt eredmény, amelyből kijelenthető lenne, hogy ez Noé bárkája. A korábbi geológiai vizsgálatok természetes képződményként magyarázták; az újabb kutatások érdekes anomáliákat vizsgálnak, de ezekből még nem következik egy mesterséges hajótest léte. Még a lelőhelyet támogató kutatási projekt is további vizsgálatokat végez. A „biztosan megtalálták, csak eltitkolják” állítás tehát előre feltételezi éppen azt, amit bizonyítani kellene.
Ugyanez a módszertani probléma jelenik meg az atomháborúnál. Félreértés ne essék: egy nagyhatalmak közötti nukleáris háború valóban rettenetes pusztítást okozna. Az sem lehetetlen, hogy a történelemben még bekövetkezik ilyen háború. A kérdés azonban nem az, hogy technikailag lehetséges-e egy atomháború, hanem az, hogy Dániel vagy János megjövendölte-e ezt mint nukleáris fegyverekkel vívott harmadik világháborút. Erre a válasz: ezt a bibliai szövegből nem lehet kimutatni.
A „Holt Kéz” vagy Periméter rendszer létezése például legfeljebb azt mutatja, hogy a nukleáris elrettentés logikája veszélyes. Abból, hogy léteznek atomfegyverek és megtorló rendszerek, semmilyen logikai út nem vezet oda, hogy „tehát Jelenések 16 ezt jövendölte meg”. Ugyanilyen módon egy első századi ember mondhatta volna, hogy a Jelenésekben említett háború bizonyára a római légiókra vonatkozik, egy középkori ember a mongolokra, egy 1914-ben élő ember az első világháború tüzérségére, egy 1945 után élő pedig az atomfegyverekre. A technológia változik, az apokaliptikus kép pedig mindig újra ráilleszthető az aktuális félelemre. Éppen ezért kell ragaszkodni a szöveghez.
Különösen jól látszik ez a Jelenések 16,19 esetében. Azt írod, hogy a „nagy város három részre szakadt”, ezért ennek három vallási-politikai világrészt kell jelentenie: keresztény, muszlim és hindu-buddhista világot. Csakhogy a bibliai szöveg semmi ilyesmit nem mond. Nem mondja, hogy a három rész három vallás. Nem mondja, hogy három király uralkodik rajtuk. Nem mondja, hogy az egyik Európa, a másik az iszlám világ, a harmadik pedig India és Kelet-Ázsia. Ezeket mind te adod hozzá.
VálaszTörlésSőt a szöveg közvetlenül meg is nevezi a képet: „Isten megemlékezett a nagy Babilonról.” A „nagy város” itt első történeti síkon Rómára és a római birodalmi rendre utal. A fejezet egészének csapásképei tudatosan az egyiptomi csapásokat idézik, Armageddon pedig a gonosz erőinek végső vereségét jelképező kép.
A „három részre szakadt” kifejezésből tehát nem lehet három világvallást létrehozni. Ez egyszerűen nincs benne a mondatban. Még kevésbé következik belőle az, hogy három külön király uralkodna e három részen. Ha azt mondom, hogy „a földrengés három részre szakította a várost”, ebből nem következik, hogy mindhárom városrészt külön király vezette. A következtetés nem a szöveg magyarázata, hanem egy előre elkészített geopolitikai rendszer visszaolvasása a szövegbe.
Ugyanez történik a „hét fej + tíz szarv” rendszereddel. Azt mondod, előbb lesz hét kontinentális politikai tömb az ENSZ alatt, majd ezek három nagy tömbre rendeződnek, és így valamiképpen megkapjuk a tíz királyt. De a Jelenések 17 nem azt mondja, hogy hét királyhoz később hozzáadódik három, és így lesz tíz. A hét fejhez kapcsolódó hét király és a tíz szarvként jelképezett tíz király két külön kép ugyanazon látomásban. A tíz szarvról kifejezetten azt mondja a szöveg, hogy tíz király, akik „még nem kaptak királyságot”. Vagyis a „hét plusz három egyenlő tíz” konstrukció nem János magyarázata, hanem a te saját számtani összekapcsolásod.
Még nagyobb probléma, amikor ezt Dániel 7 „kis szarvával” azonosítod, majd azt mondod, hogy ez valószínűleg az Európai Unióból felemelkedő Antikrisztus lesz. Valójában helyesebb az a magyarázat, hogy a negyedik vadállat tíz szarvát első történeti jelentésében a Szeleukida-dinasztia királyaival, a kis szarvat pedig IV. Antiokhosz Epiphanésszel azonosítjuk, aki Kr. e. 175 és 164 között uralkodott, bitorolta a trónt és üldözte a zsidókat.
Ez természetesen nem zárja ki, hogy a keresztény hagyomány Antiokhoszban a későbbi, végső Isten-ellenes hatalom előképét is lássa. A bibliai tipológia pontosan így működik: egy valós történelmi személy vagy esemény előképe lehet egy későbbi, nagyobb beteljesedésnek. De az előkép és a későbbi beteljesedés között nem lehet tetszés szerint kitölteni az üres helyeket. Dánielből nem következik, hogy a végső Antikrisztus európai uniós politikus lesz, hogy Oroszországot fogja legyőzni, hogy az ENSZ hét régióra osztja a világot, majd három vallási tömb jön létre. Ezek közül egyik állítás sincs a szövegben.
Krisztus visszatérése előtt az Egyház végső megpróbáltatáson megy keresztül, és megjelenik az antikrisztusi megtévesztés: egy hamis messianizmus, amelyben az ember Isten és Krisztus helyére emeli önmagát. Ugyanakkor nem érdemes arról spekulálni, hogy ez az Antikrisztus az Európai Unióból, Oroszországból, Amerikából vagy bárhonnan máshonnan származna.
Ez fontos különbség. Nem azt mondja, hogy „Antikrisztus nincs”, hanem hogy ne állítsunk kinyilatkoztatott tényként olyasmit, amit Isten nem nyilatkoztatott ki. Az éberség keresztény erény; a találgatás nem válik próféciává attól, hogy bibliai szavakat írunk mellé.
Európa kereszténységének visszaszorulására vonatkozó adatod egyébként lényegében valós problémára mutat. A Pew Research Center becslése szerint Európában a kereszténynek vallók aránya 2010 és 2020 között körülbelül 74,6 százalékról 67,1 százalékra csökkent, míg a valláshoz nem tartozók aránya 18,7 százalékról 25,3 százalékra emelkedett. Semmi okom ezt szépíteni: Európa szekularizációja súlyos lelki válság.
VálaszTörlésDe ebből az következik, hogy Európában csökken a keresztény identitás, nem pedig az, hogy „tehát Európa fogja kiadni az Antikrisztust”. Ráadásul a „valláshoz nem tartozó” ember nem automatikusan ateista. Ebbe a kategóriába agnosztikusok, bizonytalanok és vallási intézményhez nem tartozó, de valamilyen istenhitű emberek is beletartoznak. Még ha Európa egyszer valóban ateista többségűvé válna, abból sem következne az Antikrisztus nemzetisége. Ez két egymástól teljesen külön állítás.
Az Eufrátesz „demográfiai kiszárítása” még világosabban mutatja az értelmezési problémát. Jelenések 16,12 ténylegesen azt mondja, hogy a nagy Eufrátesz vize kiszáradt, és ezzel út készült a napkeleti királyoknak. A korabeli olvasó számára az Eufrátesz nagyon konkrét geopolitikai jelentéssel bírt: a Római Birodalom keleti határvidékével és a keletről fenyegető pártus hatalommal állt kapcsolatban. Ezért a „keleti királyok” történeti háttereként a pártusokat említhetjük.
De a szövegben az Eufrátesz víz, amely kiszárad, hogy hadseregek számára út nyíljon. Semmi nem utal arra, hogy a víz valójában az európai lakosságot jelentené, a „kiszáradás” pedig az alacsony termékenységet. Miért Európa lenne az Eufrátesz? Miért nem Japán, amely még idősebb társadalom? Miért nem Dél-Korea, amelynek termékenységi mutatói szintén rendkívül alacsonyak? Miért jelentené a folyó az európai lakosságot, miközben a „napkeleti királyokat” ismét politikai szereplőként értelmezed? Erre nincs a szövegből származó válasz.
Itt ráadásul feltűnik egy következetlenség. Apophisnál szó szerint akarod venni a kozmikus képet. Az Eufrátesznél viszont nem szó szerinti folyót, hanem népességfogyást látsz. A 144 000-et szó szerint veszed, miközben a tizenkét törzset nyilván nem szó szerint érted. A pecsétet az Isten nevének nagyon konkrét felirataként értelmezed, miközben ugyanabban a könyvben a fenevadat, a szarvakat, a várost, a folyót és a hegyeket jelképesen olvasod. Mi dönti el, mikor kell szó szerint és mikor jelképesen olvasni? Ha a válasz az, hogy mindig az az értelmezés, amely beleillik az előre kialakított rendszerbe, akkor már nem a Biblia szabályozza a rendszert, hanem a rendszer szabályozza a Biblia értelmezését.
Ez különösen fontos a 144 000 esetében. Azt írod, hogy szerinted a szám szó szerinti, és pontosan ennyi ember kerül a mennybe. De nézzük meg, mit mond ténylegesen Jelenések 7. János „hallja” az elpecsételtek számát: 144 000, tizenkétezer-tizenkétezer Izrael tizenkét törzséből. Utána pedig „lát” egy megszámlálhatatlan sokaságot minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből, akik Isten trónja és a Bárány előtt állnak. Fehér ruha van rajtuk, Istent imádják, és éjjel-nappal szolgálnak neki templomában. A 144 000-et, mint tizenkettő négyzetének és ezernek a szorzatát, vagyis Isten új Izraelének jelképes teljességét értjük, amely minden nemzetből való embereket foglal magában.
Már önmagában a számszerkezet beszédes: 12 × 12 × 1000. A Jelenésekben a tizenkettő újra és újra Isten népének teljességéhez kapcsolódik. Az új Jeruzsálemnek tizenkét kapuja van Izrael tizenkét törzsének nevével, tizenkét alapköve az apostolok nevével, méretei pedig a tizenkettő többszörösei. Senki nem gondolja komolyan, hogy Isten azért választotta ezeket a számokat, mert az örök város építészeti tervrajza valamilyen merev számtani korlátot akar előírni. A számok teológiai jelentést hordoznak.
Ha viszont a 144 000-et azért kell szó szerint venni, mert konkrét szám, akkor következetesen szó szerint kellene venni a környezetét is. Valóban pontosan tizenkétezer testi származású Júda-beli, tizenkétezer Rúben-beli, tizenkétezer Gád-beli és így tovább kerül a mennybe? Miért hiányzik Dán törzse? Miért szerepel Lévi, amely az ószövetségi földfelosztásban különleges helyzetű volt? Miért szerepel József és Manassze, de Efraim neve nem? A lista már önmagában jelzi, hogy itt teológiailag megszerkesztett, jelképes Izrael-képről van szó.
VálaszTörlésJelenések 14 pedig tovább nehezíti a szigorú szó szerinti olvasatot. Ott a 144 000-ről azt olvassuk, hogy „nem szennyezték be magukat asszonyokkal, mert szüzek”. Ha a 144 000 létszámát matematikailag szó szerint kell venni, miért ne kellene ugyanilyen szó szerint venni azt is, hogy mind a 144 000 férfi és szexuálisan érintetlen? Jehova Tanúi maguk sem teszik ezt, hiszen a „felkentek” között nőket és házas embereket is elfogadnak. Vagyis ők maguk is elismerik, hogy ugyanabban a leírásban jelképes elemek vannak. Akkor külön bizonyítani kellene, miért éppen a szám az egyetlen rész, amelyet kötelezően szó szerint kell venni.
Még súlyosabb probléma az az állítás, hogy a „nagy sokaság” kizárólag földi reménységű csoport volna. Jelenések 7 egyszerűen nem mond ilyet. A nagy sokaság „a trón előtt és a Bárány előtt” áll, Isten templomában szolgálja őt, ugyanabban a mennyei liturgikus környezetben, amelyben az angyalok és a vének vannak. A szövegből tehát nem lehet két külön üdvösségi célállomást kialakítani úgy, hogy az egyik csoport kizárólag mennyei, a másik kizárólag földi. A Jelenések végső reménye egyébként sem úgy működik, hogy az üdvözültek egyik fele örökké „fent”, a másik pedig „lent” marad, hanem új eget és új földet látunk, és az új Jeruzsálem leszáll Istentől. Az eszkatológiai beteljesedés Isten és a megváltott emberiség végleges közössége.
A két tanú kérdésében még kevesebb alapja van annak az állításnak, hogy ők a 144 000 „utolsó két tagja”. Jelenések 11 egyetlen szóval sem nevezi őket a 144 000 tagjainak. Nem mondja, hogy 143 998 már korábban meghalt, majd a végén marad kettő. Nem mondja, hogy Jehova Tanúi vallási közösségéhez tartoznak. Nem mondja, hogy utánuk valamennyi más keresztény hamis lesz. Ezek mind olyan állítások, amelyeket a rendszer tesz hozzá a szöveghez.
A két tanú képei ráadásul Mózesre és Illésre emlékeztetnek: bezárják az eget, tűz jelenik meg, a vizet vérré változtatják, csapásokkal sújtanak. „Két olajfának” és „két lámpatartónak” nevezi őket a szöveg, Zakariás könyvének képeit felidézve. Az azonosításuk nem teljes bizonyosságú: felmerül Mózes és Illés, a Törvény és a Próféták, Péter és Pál, de legvalószínűbbnek az egyetemes Egyház tanúságtételét, különösen a vértanú Egyházat tekinti; a „kettő” a hiteles tanúság bibliai követelményét is felidézi.
Ez sokkal természetesebben illik a Jelenések saját szimbolikájába, mint az a gondolat, hogy létezik egy rejtett 144 000-es névsor, amelyből a végére pontosan két személy marad.
Ráadásul az általad felvázolt kronológiával is gond van. Azt írod, hogy a két tanú halála után gyűlik össze a Jelenések 7 nagy sokasága. De a nagy sokaság látomása a könyv szövegében a 7. fejezetben van, a két tanú pedig a 11.-ben. Természetesen erre helyesen lehet azt mondani, hogy a Jelenések könyve nem feltétlenül egyszerű, folyamatos időrendben halad, hanem ugyanazokat az eseményeket különböző látomássorozatokban újra bemutathatja. Csakhogy ha ezt elfogadjuk, akkor már nem lehet másutt arra építeni az érvelést, hogy „ez a fejezet után következik, tehát időben is feltétlenül később történik”. A Jelenések értelmezésénél következetes módszerre van szükség.
A pecsét és Isten neve ügyében szintén több dolgot összekapcsolsz, amelyek nem következnek egymásból. Abban természetesen igazad van, hogy Isten neve fontos. A JHWH tetragrammaton nem jelentéktelen. Az Ószövetségben Isten valóban kinyilatkoztatja nevét Mózesnek. De abból, hogy a Jelenésekben Isten szolgái homlokukon viselik Isten nevét, egyáltalán nem következik, hogy minden bibliafordításnak a „Jehova” alakot kell használnia.
VálaszTörlésFigyeld meg Jelenések 3,12 egészét. Krisztus azt mondja a győztesnek, hogy ráírja „Istenem nevét”, „Istenem városának, az új Jeruzsálemnek nevét” és „az én új nevemet”. Ha ezt egyszerűen fizikai feliratnak tekinted, akkor nem egyetlen „Jehova” szó áll a homlokon, hanem Isten neve, egy város neve és Krisztus új neve. A kép értelme nyilvánvalóan mélyebb: a név a tulajdonhoz tartozást, a személyazonosságot, az Istennel való közösséget jelzi. Ugyanezért jelöli meg a fenevad is saját követőit: a Jelenések drámai ellentétet állít fel aközött, hogy kihez tartozik az ember.
Az Újszövetség más helyei ugyanezt a nyelvet használják. Pál azt mondja a keresztényeknek, hogy a Szentlélekkel „megpecsételtettek” (Ef 1,13; 4,30), és Isten „pecsétjével jelölt meg minket” (2Kor 1,22). Senki nem gondolja, hogy Pál itt egy tintával a homlokra nyomott héber szóra gondol. A pecsét az Istenhez tartozás és a Szentlélek ajándékának képe.
A „Jehova” alak kérdése ráadásul külön nyelvtörténeti ügy. A héber szövegben a név négy mássalhangzóval szerepel: JHWH. A zsidó hagyomány tiszteletből nem ejtette ki, hanem olvasáskor többnyire az Adonáj, vagyis „Úr” szót mondta. A keresztény görög hagyományban ennek megfelelője a Küriosz, latinul Dominus, magyarul „Úr”. Ezért a liturgiában ma is azt az ősi gyakorlatot követi, hogy a tetragrammatont nem ejtjük ki, hanem „Úr”-ként adjuk vissza. Ez nem Isten nevének eltüntetése, hanem éppen a név szentségének ősi zsidó és keresztény tisztelete.
Még fontosabb, hogy a fennmaradt görög újszövetségi kéziratokban nincs olyan szövegkritikai bizonyíték, amely szerint az apostolok eredetileg a héber tetragrammatont írták volna bele az Újszövetségbe, és azt később valaki mindenütt eltávolította. Az Újszövetség kézirati hagyománya a Küriosz, „Úr” alakot adja. Ezért amikor egy modern fordítás az Újszövetségbe olyan helyeken is beilleszti a „Jehova” nevet, ahol a fennmaradt görög szövegben Küriosz áll, az már fordítói értelmezés, nem egyszerűen az eredeti szó helyreállítása.
A millennium kérdésében érdekes módon egyszerre közeledsz a történelmi kereszténységhez és távolodsz tőle. Helyesen írod, hogy az embernek most kell megtérnie, és a halál után nincs újabb üdvösségi próbaidő. Ugyanakkor fenntartasz egy olyan jövőbeli földi millenniumot, amelyben emberek születnek, majd az ezer év végén újabb próbatételen mennek keresztül, és ezt még egy külön „elragadtatással” is összekapcsolod.
A hagyományos tanítás nem így érti a Jelenések 20-at, hanem elutasítja a messiási ország történelmen belüli, földi megvalósításának millenarista formáit. Krisztus országa már jelen van titokzatosan Egyházában, de teljessége nem egy második eljövetel utáni ezeréves földi társadalmi korszak lesz, hanem a végső ítéleten és a világ megújulásán túl teljesedik be.
Ez nagyon jól illik János 5,28–29-hez is: Jézus nem azt mondja, hogy lesz egy feltámadás, majd ezer év oktatás és gyermeknemzés, majd még egy végső próba. Azt mondja, hogy „eljön az óra”, amikor mindazok, akik a sírokban vannak, meghallják hangját és előjönnek: akik jót tettek, az élet feltámadására, akik rosszat, az ítélet feltámadására. Egy „óráról”, egy egyetemes feltámadási eseményről beszél.
VálaszTörlésMáté 25 ugyanilyen világos. Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, összegyűlnek előtte a nemzetek, és megtörténik a végleges szétválasztás. Az egyik csoport „örök életre”, a másik „örök büntetésre” megy. A szöveg nem tesz közé még egy ezeréves történelmi korszakot.
Az úgynevezett „elragadtatás” 1Tesszalonika 4-ben sem egy Krisztus második eljövetelét évekkel vagy évtizedekkel megelőző titkos esemény. Pál az Úr leszállásáról, az arkangyal szaváról, Isten harsonájáról, a halottak feltámadásáról és az élő hívőknek az Úr elé való kivonulásáról beszél. Ez sokkal inkább egy érkező király ünnepélyes fogadásának képe: a hívek kimennek az érkező Úr elé, hogy vele legyenek. A szövegben nincs „titkos első visszajövetel”, majd később egy második, nyilvános visszajövetel.
Végül térjünk vissza a Jelenések 20,12 tekercseihez. A szöveg ezt mondja: könyvek nyittattak fel, majd egy másik könyv, az élet könyve, és a halottakat „a könyvekben megírtak alapján, cselekedeteik szerint” ítélték meg. A mondat természetes értelme ítéleti nyilvántartás, nem új törvénykönyv. A könyvek tartalmából ítélnek, mégpedig a halottak cselekedetei szerint. A szöveg sehol nem mondja: „új könyvek”, sehol nem mondja: „új parancsolatok”, sehol nem mondja: „ezeket a feltámadottaknak tanítani fogják”, és sehol nem mondja: „az ezer év alatt ezek alapján kell majd tökéletességre jutniuk”.
Ha tehát te magad már nem hiszel a Russell-féle millennium alatti második megtérési rendszerben, akkor ezen a ponton lényegében ugyanoda jutottál, ahová én. Nincs szükség jövőbeli új üdvösségi törvénykönyvekre. A keresztény kinyilatkoztatás Krisztusban elérte teljességét. Krisztus az Atya végleges és felülmúlhatatlan Igéje, és nem várható új nyilvános kinyilatkoztatás Urunk Jézus Krisztus dicsőséges megjelenése előt.
Ez nem azt jelenti, hogy már mindent értünk a jövőről. Természetesen nem. Azt sem jelenti, hogy a Jelenések minden részletét ugyanolyan bizonyossággal tudjuk magyarázni. Éppen a hagyományos értelmezés egyik erénye, hogy ott, ahol a szöveg nem mond többet, nem akar mesterséges bizonyosságot gyártani. Lehetséges, hogy lesz még rettenetes háború? Igen. Lehetséges, hogy valamikor egy égitest súlyos katasztrófát okoz? Természetesen. Lesz az Egyháznak végső megpróbáltatása és antikrisztusi megtévesztés? Szerintünk igen. Következik ebből, hogy Apophis 2029-ben becsapódik, az ENSZ hét világrégióra osztja a Földet, az EU legyőzi Oroszországot, a kereszténység, az iszlám és a hindu-buddhista világ Nagy Babilon három része, az Eufrátesz pedig Európa elöregedő lakossága? Nem. Ezeket a Biblia nem mondja.
Ez a különbség a prófécia komolyan vétele és a próféciába való beleolvasás között.
És pontosan ezért tartom veszélyesnek azt a mondatot, hogy „2029-ben majd kiderül, mennyire volt szó szerinti a Jelenések könyve”. Nem 2029-ben fog kiderülni, hogy Isten igéje igaz-e. Isten igéje most is igaz. Ha az Apophis biztonságosan elhalad – és a jelenlegi csillagászati adatok pontosan ezt mutatják –, abból nem az következik, hogy a Jelenések könyve tévedett, hanem az, hogy eleve nem volt jogunk az Apophist beleírni János látomásába.
VálaszTörlésA Biblia nem arra hív bennünket, hogy folyamatosan megpróbáljuk kitalálni, melyik mai politikus melyik szarv, melyik nemzet melyik fej, melyik aszteroida melyik csillag, vagy melyik demográfiai adat melyik kiszáradó folyó. Krisztus egészen mást kér: „Virrasszatok, mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok.” Az éberség nem dátumfejtést jelent, hanem megtérést, hitet, szeretetet és hűséget.
Ebben viszont örömmel találok közös pontot veled. Te magad is azt hangsúlyozod, hogy az embernek most kell Istenhez fordulnia, most kell a jót tennie, és nem szabad egy jövőbeli második lehetőségben bíznia. Ebben igazad van. Éppen ezért azt mondom: ezt a helyes felismerést érdemes következetesen végigvinni. Ne cseréld fel Russell vagy Rutherford rendszerét egy másik, saját készítésű végidő-térképre. A kereszténység középpontja nem egy megfejtendő apokaliptikus kódrendszer, hanem Jézus Krisztus.
Ő nem azt ígérte, hogy az üdvösséghez meg kell fejtenünk, ki lesz a hetedik geopolitikai blokk vezetője. Nem azt mondta, hogy azon múlik az örök életünk, felismerjük-e az Apophist egy látomásban. Nem azt mondta, hogy csak 144 000 ember részesülhet mennyei életben. Azt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet”; azt mondta: „aki bennem hisz, annak örök élete van”; és azt mondta, hogy egy nyáj lesz és egy pásztor.
Ezért a Jelenések könyvének igazi üzenete nem az, hogy féljünk 2029-től, az ENSZ-től, Oroszországtól, az Európai Uniótól vagy az atomfegyverektől. Hanem az, amit az első század üldözött keresztényeinek is mondott: a birodalmak elmúlnak, a fenevadak elbuknak, Babilon leomlik, de a Bárány győz. Nem azért kell készen lennünk, mert sikerült kiszámítanunk az eseménysort, hanem azért, mert Krisztushoz tartozunk.
A Jelenések könyvének utolsó szava ezért nem az Apophis, nem az Antikrisztus, nem Armageddon és nem a 144 000. Hanem ez: „Jöjj el, Uram Jézus!” Ez a keresztény eszkatológia középpontja.
Becsapódik-e az Apophis a Földbe 2036-ban? A NASA cáfolja az orosz jelentést
VálaszTörlésHírek
Írta: Michelle Bryner
Megjelent: 2011. február 4.
Az orosz tudósok az ütközésre vonatkozó előrejelzéseiket arra az eshetőségre alapozzák, hogy a 270 méter hosszú Apophis aszteroida 2029-ben, a Föld mellett elhaladva áthalad egy úgynevezett „gravitációs kulcslyukon”. Az említett gravitációs kulcslyuk az űr egy pontosan meghatározott, az aszteroidánál csak alig nagyobb tartománya, ahol a Föld gravitációs hatása olyan mértékű, hogy képes módosítani az Apophis pályáját.
„A helyzet az, hogy 2029. április 13-án az Apophis rendkívül közel, öt földsugaras távolságon belül halad majd el a Föld mellett – ez önmagában is jelentős esemény lesz –, ám azt már kizártuk, hogy ekkor becsapódjon” – nyilatkozta Yeomans a Life’s Little Mysteries portálnak. „Másfelől viszont, ha a Föld melletti közeli elhaladás során áthalad az úgynevezett kulcslyukon, akkor a pályája éppen annyira módosulhat, hogy visszatérjen, és 2036. április 13-án becsapódjon a Földbe” – tette hozzá Yeomans.
https://www.space.com/10752-apophis-asteroid-hit-earth.html