2Péter 3:8.
Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.
Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.
Valaki rákérdezett:
Ha Istennél egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap, akkor hány nap alatt teremtette a világot?
Péter apostol nem egy számtani egyenletet alkotott az Isten idejéről, hanem arra célzott, hogy Isten az idő fölött áll. Mit jelent az idő fölött állni? Azt, hogy ura vagy az időnek. Ő méri ki az időt minden dolognak.
Prédikátor 3:1
Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
Hogy jobban tájékozodj el ebben, olvasd el az alábbi szerző cikkét az időről.
Ha Istennél egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap, akkor hány nap alatt teremtette a világot?
Péter apostol nem egy számtani egyenletet alkotott az Isten idejéről, hanem arra célzott, hogy Isten az idő fölött áll. Mit jelent az idő fölött állni? Azt, hogy ura vagy az időnek. Ő méri ki az időt minden dolognak.
Prédikátor 3:1
Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
Hogy jobban tájékozodj el ebben, olvasd el az alábbi szerző cikkét az időről.
Az idő (Werner Gitt)
Prof. Dr. Werner Gitt 1937-ben született a kelet-poroszországi Raineckben. 1963-tól 68-ig a Hannoveri Műszaki Főiskolán (Egyetemen) mérnöknek készült, ahol 1968-ban szerzett diplomát. 1968-tól 1971-ig tanársegéd volt az Aacheni Műszaki Főiskola (Egyetem) Szabályozástechnikai Intézetében. Két évi kutatómunka után 1970-ben műszaki doktorrá avatták. 1971 óta a Braunschweigi Szövetségi Fizikai-Technikai Intézet (PTB) adatfeldolgozási részlegét vezeti. 1978-ban kinevezték a PTB igazgatójává és professzorává. Tudományos kérdésekkel foglalkozik az informatika, a numerikus matematika és a szabályozástechnika területén. Eredményei számos tudományos publikációban jelentek meg.
Az informatikus szerző a könyv első részében az időt mint fizikai egységet mutatja be, a második részében pedig egy újszerű, eddig ismeretlen elgondolást az idő témájával kapcsolatban.
Az informatikus szerző a könyv első részében az időt mint fizikai egységet mutatja be, a második részében pedig egy újszerű, eddig ismeretlen elgondolást az idő témájával kapcsolatban.
"Az idő mint fizikai mennyiség,
A régebbi mértékegységek, pl. a könyök, a mérföld, a lóerő, a kalória már régen a múlthoz tartoznak, és a könynyen kezelhető SI rendszer váltotta fel őket, melyben nincsenek többé bonyolult átszámítási tényezők. Az öszszes elképzelhető fizikai egység visszavezethető egy hét, egymástól független alapmennyiségből álló alaprendszerre, melyek egyike az idő:
- hosszúság (egység: 1 méter, m)
- tömeg (egység: 1 kilogramm, kg)
- áramerősség (egység: 1 amper, A)
- hőmérséklet (egység: 1 kelvin, K)
- anyagmennyiség (egység: 1 mól, mol)
- fényerősség (egység: 1 kandela, cd) és
- idő (egység: 1 másodperc, s)
Ezeknek az alapegységeknek egyértelmű, nemzetközileg megállapított fizikai meghatározásuk van [X1]. Az összes általunk ismert (vagy még csak ezután megalkotandó), anyaggal kapcsolatos mértékegységet kizárólag ezekből az alapegységekből lehet leszármaztatni. Egymással a két alapművelet, a szorzás és az osztás által állnak kapcsolatban. Ha az adódó mértékegység nehezen kezelhető vagy szemléltethető, új nevet adnak neki megfelelő rövidítéssel. A név többnyire egy nemzetközileg ismert fizikus neve. (...)
- hosszúság (egység: 1 méter, m)
- tömeg (egység: 1 kilogramm, kg)
- áramerősség (egység: 1 amper, A)
- hőmérséklet (egység: 1 kelvin, K)
- anyagmennyiség (egység: 1 mól, mol)
- fényerősség (egység: 1 kandela, cd) és
- idő (egység: 1 másodperc, s)
Ezeknek az alapegységeknek egyértelmű, nemzetközileg megállapított fizikai meghatározásuk van [X1]. Az összes általunk ismert (vagy még csak ezután megalkotandó), anyaggal kapcsolatos mértékegységet kizárólag ezekből az alapegységekből lehet leszármaztatni. Egymással a két alapművelet, a szorzás és az osztás által állnak kapcsolatban. Ha az adódó mértékegység nehezen kezelhető vagy szemléltethető, új nevet adnak neki megfelelő rövidítéssel. A név többnyire egy nemzetközileg ismert fizikus neve. (...)
2. Az idő relativitása: A relativitáselmélet két, Albert Einstein (1879-1955) által kidolgozott, a tér és az idő szerkezetére vonatkozó fizikai elmélet összefoglaló elnevezése. A természettudományokban csak kevés felismerés váltott ki olyan forradalmi változást, mint az einsteini relativitáselmélet. A newtoni mechanikát, melyben a teret és az időt abszolút mennyiségeknek tekintik, egy általánosabb mechanikává bővítette. A bevált newtoni mechanikával olyan folyamatok írhatók le, melyekben az összes előforduló sebesség kicsi a fénysebességhez képest.
A relativitáselmélet szerint az időnyíl nem állandó sebességgel mozog, hanem függ a vonatkoztatási rendszer mozgásától. Egy óra relativisztikus időeltérése függ attól a v sebességtől, mellyel egy nyugvó rendszerben lévő órához képest mozog. Hogy milyen csekély ez az időeltérés még rendkívüli földi körülmények között is, azt jól mutatja a következő kísérlet. 1971-ben egy cézium-atomóra 15 óráig repült egy repülőgép fedélzetén 278 m/s (= 1000 km/h) sebességgel. Ezután egy a földön levő azonos órához képest 4,7*10-8 időrövidülést mutatott. Ez megfelel az Einstein szerint várt idődilatációnak (lat. dilatatio = haladék, határidő; itt: rövidülés). A relativisztikus hatások akkor válnak jelentőssé, ha a sebességek összehasonlíthatók a fénysebességgel (pl. atomfizika, csillagászat). A rövid életű elemi részecskék élettartama jelentősen megnőhet, ha azok közel fénysebességgel repülnek.
Földi életfeltételeink szempontjából a relativisztikus időhatások csekély mértékük miatt teljesen jelentéktelenek. Ezért itt megelégszünk ennyivel."
Olvasd tovább itt:
http://www.krisztus.ro/olvasmany7.php
A relativitáselmélet szerint az időnyíl nem állandó sebességgel mozog, hanem függ a vonatkoztatási rendszer mozgásától. Egy óra relativisztikus időeltérése függ attól a v sebességtől, mellyel egy nyugvó rendszerben lévő órához képest mozog. Hogy milyen csekély ez az időeltérés még rendkívüli földi körülmények között is, azt jól mutatja a következő kísérlet. 1971-ben egy cézium-atomóra 15 óráig repült egy repülőgép fedélzetén 278 m/s (= 1000 km/h) sebességgel. Ezután egy a földön levő azonos órához képest 4,7*10-8 időrövidülést mutatott. Ez megfelel az Einstein szerint várt idődilatációnak (lat. dilatatio = haladék, határidő; itt: rövidülés). A relativisztikus hatások akkor válnak jelentőssé, ha a sebességek összehasonlíthatók a fénysebességgel (pl. atomfizika, csillagászat). A rövid életű elemi részecskék élettartama jelentősen megnőhet, ha azok közel fénysebességgel repülnek.
Földi életfeltételeink szempontjából a relativisztikus időhatások csekély mértékük miatt teljesen jelentéktelenek. Ezért itt megelégszünk ennyivel."
Olvasd tovább itt:
http://www.krisztus.ro/olvasmany7.php
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése