A legrégibb Máté 10:28 idézetében nem az van, hogy “de nem ölhetik meg a lelket”

• A legrégibb Máté 10:28 idézete – Jusztin Mártír II századi íro tollaból – kihagyja “de nem ölhetik meg a lelket”. Ez öszhangban van a Lukács Evangélium 12:4-ben leírtakkal: Nektek, barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik a testet ugyan megölik, de aztán semmi többet nem tehetnek.
  

  
  
• Mit mond Jusztin: „És (Jézus) azt is mondotta: ‘Ne féljetek azoktól, akik megölnek titeket, mert ezen túl semmit sem tehetnek; féljetek inkább attól, aki el tud pusztítani, és a testet a lélekkel együtt a Gyehennára veti'” (I. Apológia, XIX). 

   
• Jusztinnál kimarad valami, ez: “a lelket pedig meg nem ölhetik”
  

  Revideált Károli
  Máté 10:28 És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. (Lukács 12:4,5; Jakab 4:12)
  Jusztin Mártír féle Máté 10:28
  ‘Ne féljetek azoktól, akik megölnek titeket, mert ezen túl semmit sem tehetnek; féljetek inkább attól, aki el tud pusztítani, és a testet a lélekkel együtt a Gyehennára veti’” (I. Apológia, XIX).
   

  Jusztin több Bibliaverset idéz, és ezek megegyeznek a mai Biblia verseivel, ezért kizárt, hogy nem a Máté 10:28-at idézi, vagy a Lukács 12:4-re utal, vagy a kettőt összevonja, vagy akár valamilyen szájhagyományként továbbadott mondást idéz. 
  Le lehet ellenőrizni, melyik mai Bibliavershez áll közelebb. Lásd e.catena
  http://www.earlychristianwritings.com/e-catena/matthew10.html
  

  
  

  Hierápoliszi Pápiász (60/70 – 120/130) püspök szerint  Máté apostol héber dialektusban adta át az Evanghéliumot. Ezt mások lefordították. Máté apostol szemtanúja volt az Evangélium megírásának hátterében. Ennek héber nyelvű eredeti szövege aztán többféle formában is keringhetett, tehát akár független forrásból is eljuthatott Jusztinhoz. Ez magyarázhatja az eltéréseket.
  Viszont, ha a Biblia szövegösszefüggését nézzük, ebben a lélek halandó, ami ellent mond annak, hogy “de nem ölhetik meg a lelket”.
  A Csia Lajos református lelkipásztor szerinti Máté 10:39 világossá teszi ezt: "Aki megtalálta lelkét (psychēn), el fogja veszíteni, s aki értem elvesztette lelkét (psychēn), meg fogja találni azt." A görög “zoe” szó “élet” jelentésű, itt pedig nincs ez a szó, hanem a psyche, melynek világos jelentése lélek. Hogyan lehetséges ugyanezt a “psyche” szót egyszer “lélekként” visszaadni, amikor a lélek nem halhat meg ("de nem ölhetik meg a lelket"), de amikor a lélek már meghalhat, akkor gyorsan “életté” varázsolni?
  Csupán puszta figyelmetlemség vagy becstelen részrehajlás, hogy továbbadják a lélek halhatatlanságanak a látszatát?                                                                          Csupán a Jusztin féle Máté és a Lukacs olvasat illik be teljesen a Biblia lélekről mondott képébe.                        
  A Máté Evangéliuma Csia Lajos pontos visszaadásában világosan tartalmazza, hogy a lélek is halandó.
  Máté 2:20 “Kelj fel, vedd magadhoz a gyermeket s annak anyját és menj Izráel földjére. Mert halottak már azok, akik a gyermek lelkére törtek.”
  Máté 16:25 Mert aki lelkét meg akarná menteni, el fogja veszíteni, ha pedig valaki érettem elveszítené lelkét, meg fogja találni azt.
  26 Ugyan mi haszna lenne az embernek abból, ha az egész világot megnyerné, lelke pedig kárba veszne? Vagy mit adhat majd az ember cserébe a lelkéért?
  Máté 20:28 Mint ahogy az embernek Fia sem azért jött, hogy kiszolgálják, hanem hogy ő szolgáljon másokat, s hogy lelkét sokakért odaadja váltságul.”
  Mindezekért, gondolom, hogy “de nem ölhetik meg a lelket” kilóg a sorból.
  Bibliaversek melyek szerint a lélek halandó:

  Mózes 3. könyve, a Léviták szolgálatáról 21:11 "és ne menjen be semmiféle halott lelkekhez. Még az apjáéval, vagy az anyjáéval se tegye tisztátalanná magát."
  „az a lélek írtassék ki Izráelből" ... "az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből” 2Mózes 12:15,19
  „mind kiirtatik az így cselekvő lélek" ... "irtassék ki az ilyen lélek az ő népe közül” 3Mózes 18:29; 19:8 „irtassék ki az ilyen lélek az ő népe közül"… 

  "és megmentitek a mi lelkünket a haláltól" 4Mózes 9:13; Józsúé 2:13
  „…Én vagyok az oka az atyád házában levő minden lélkek halálában!” 1Sámuel 22:19-22
  „…hogy kimentse lelkünket a halálból" ... "akik lelkemre törnek, hogy elragadják azt" ... "mert megszabadítottad lelkemet a haláltól” Zsoltárok 33:19; 40:15; 56:14
  "... És megszentségtelenítetek engem népem előtt néhány marok árpáért és falat kenyérért, hogy lelkeket öljetek, melyeknek nem kell meghalniok, és hogy lelkeket elevenen megtartsatok, melyeknek nem kellene élniök, hazudozván népemnek, a mely a hazugságra halgat ..." Ezékiel 13:18-20
  "... olyanok, mint az ordító oroszlán, mely ragadományt ragad: lelkeket ettek ... lelkeket elveszteni ..." Ezékiel 22:25,27
  "... és tornyot építenek sok lélel kiirtására." Ezékiel 17:17
  "... amely lélek vétkezik annak kell meghalni ... mely lélek vétkezik annak kell meghalni" Ezékiel 18:4,20
  http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=2&fejezet=12&o1=1&o2=2&o3=3
  És mivel egyetlen lélek sincs amely ne vétkezne (Róma 3:23), egyetlen lélek sem lehet halhatatlan (Prédikátor 9:3-12, 1Timotheus 6:16).

   
  Tévesen értelmezett bibliaversek
  Saul király története az En-Dori “hasbeszélőnél” (eképpen adja vissza az LXX görög szövege) az egyik dédelgett érv a lélek halhatatlansága mellett. Jó oka volt mert a héber szöveg is hasonló szóval jelöli meg a “jósnőt”.  En-Dor egy kánaánita azaz bálványimádó település volt a Biblia szerint:

  Józsué könyve 17:11 És a Manasséé vala Issakhárban és Áserben: Béth-Seán és mezővárosai, Jibleám és mezővárosai, Dórnak lakosai és mezővárosai, Én-Dórnak lakosai és mezővárosai, Thaanaknak lakosai és mezővárosai, és Megiddó lakosai és mezővárosai, három hegyi tartomány.   
  Józsué könyve 17:12 De nem bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a Kananeusnak ott maradni azon a földön.
  Józsué könyve 17:13 De mihelyt megerősödtek vala Izráel fiai, robot alá veték a Kananeust, de teljességgel nem űzék ki őket.
  

  Lásd itt: 

  Corinne J. Saunders – 2010 – ‎Literary Criticism
  … and asks the woman of Endor to divine ‘by thy divining spirit’ [V: ‘in pythone'; WP: ‘in a … 116 The woman is described as a ‘ventriloquist’ in the Septuagint. 

  Acts 16:16 – Verse-by-Verse Bible Commentary – StudyLight
  The Greek here has “A Python spirit,” thus Luke identified this unfortunate girl as one … Hymn. in Apollo, v. … 7. , that a master of Ob (as the woman of Endor is called the mistress of Ob), זה פיתום, this is “Python”: and so Jarchi on … asked: Caelius Rhodiginus writes, that he often saw a woman a ventriloquist, at Rhodes, and …
  Kiemelek egy verset:
  1Samuel 28:19 És az Úr Izráelt is veled együtt a Filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszesz. Izráelnek táborát is a Filiszteusok kezébe adja az Úr.
  Csakhogy az International Standard Version jelentősen másképpen adja vissza, kihagyva “velem leszel”.
  The LORD is giving both you, and Israel with you, into Philistine control. Tomorrow, the LORD will give you, your sons with you, and also the army of Israel into the control of the Philistines.”
  Itt le lehet ellenőrizni a helyességet.
  http://biblehub.com/interlinear/1_samuel/28-19.htm
  Hasonlóképpen hianyzik a “velem leszel” az LXX (Septuaginta) szövegéből.
  19 And the Lord shall deliver Israel with thee into the hands of the Philistines, and to-morrow thou and thy sons with thee shall fall, and the Lord shall deliver the army of Israel into the hands of the Philistines. http://www.ecmarsh.com/lxx/Kings%20I/index.htm
  Tulajdonképpen amit megjósolt a jósnő az a csata elvesztése. Ennyi. De ezt mindenki tudta. Nem tért ki mi lesz a király és fiai sorsával, mert nem volt biztos, ha meghalnak vagy sem... Nos, mennyire bízhatunk meg a jósnó többi szavaiban? Ki tudná bebizonyítani, ha tényleg Sámuel prófétával beszélt? És ha nem?
  Bartolomeu Anania ortodox metropolita püspök szerint három lehetőség közül kell választanunk:
  1. Megjelenhetett egy démon, aki Sámuelnek álcázta magát.
  2. Senki sem jelent meg, mégcsak egy démon sem, hanem a “jósnő” tetette magat, hogy Sámuellel beszél.
  3. Valóban Sámuel próféta volt. 

  Az 1 ponthoz: ha igaz, ez esetben mindhárom fél tévedett, úgy a jósnő, mint Saul és Saul szolgái, akik továbbadták az ott történteket.

  A 2 ponthoz: ha igaz, ez esetben tévedett Saul és az eseményt továbbadó társai, a jósnő pedig hazudott (a hazugságra ihletés is a Sátán műve).
  A 3 ponthoz: ha igaz, senki sem tévedett, mindhárom félnek igaza van, a jósnő helyesen mutatta be Sámuelt, Saul helyesen fogta fel a helyzetet, valamint a király szolgái is helyesen adták tovább az ott történteket.
  Hogyan döntsünk? Saul teste halott volt, úgyszintén a lelke is, szelleme pedig Istenhez szállt.
  Nos, ha a jósnő Samuel szellemével akart volna beszélni, Istenhez kellett volna mennie. Fogadta volna Isten? Ha igen, ezáltal alaásta volna saját parancsát, miszerint a ilyen személyeket ki kellett irtani abban az időben, mivel bálványimádók voltak és azt hazudták, hogy tudnak beszélni a bálványistenekkel.
  Nos, maradt Sámuel lelke, de ez a sírban volt, mint minden emberé a Biblia szerint: “nem hagyod lelkemet a sírban, nem engeded, hogy szented rothadást lásson” (Ap Csel 2:27). Ha az Isten Fia, fel nem támad, lelke a halálban marad. A Jelenések könyve szerint a halálnak és a sírnak vannak kulcsai: “Halott voltam, de nézd, élek örökké, és kezemben vannak a Halál és a Sír kulcsai.” (Jelenések 1:18) Hasonlóképpen, a jósnő ide sem léphetett be, csak esetleg Isteni engedelemmel. De miért engedett volna Isten egy hazug kánaánita bálványimádó jósnőnek, akit halálra szánt? Nem ésszerű…
  A jósnő tehát hazudott, mert hozzá volt szokva, neki nem volt semmi bejárati joga Istenhez, a Halálba és a Sírba, sem ez esetben, sem más esetben. Isten ilyesmit sohasem engedélyezett a pogány jósnőknek és nem is fog. Kétlem, hogy kivételt tett volna Saulért.
  Az 1Sámuel 28:12 vagy e fejezet bármelyik versét nem lehet felhozni a lélek halhatatlanság tanának védelmére, még akkor sem ha ott valóban Sámuel próféta beszélt volna. Ez csupán azt mutatná, hogy Sámuel próféta felébredt a halálalvasból, majd dolga végeztével újra elaludt, hiszen írva van:
  “És a sokasága (Young’s Literal Version) azoknak, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra.” Dániel 12:2
  
  Egy másik tévesen értelmezett Bibliavers

  Predikátor 12:9 És a por földdé lenne, mint azelõtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt. (Károli)
  Csakhogy a héber szöveg szerint nem a lélek (nefes) tér meg Istenhez, hanem a szellem (ruah). Viszont az ember szelleme nem valaki, hanem valami, ezert nem Isten mellé megy, azaz nem Isten királyiszéke mellé megy, hanem az Ő kezébe:
  Csia Lajos visszaadásában Lukacs 23:46 Ekkor Jézus nagy hangon kiáltott: “Atyám a te kezedbe teszem le szellememet.” S amikor ezt mondta kilehelte szellemét.
  Zsoltárok 31: 6. verse: „Kezedre bízom szellememet (ruah)…”
  Sajnos, már a Tatrosi Biblia óta, a magyar "vaskalapos papbölcselet" ellene áll annak, hogy létezne különbség a "nefes" és a "ruach" között, ezért jó otthagyni a lelket, nem kell nekünk szellem szó. Ezáltal a Bibliát a "vaskalapos papbölcselethez" kötözték, mi lévén az egyetlen nemzet amelynek Holy Soul-ja van. Ha románul azt mondanám, hogy Sufletul Sfant, hát nagyot néznének.

   
  A lélek szó összes használata az ÓSZ-ben:
  ISTEN EGYSZER SEM mondja ki, hogy a lélek vagy a lelkek halhatatlanok lennének.
  1Mózes: 1:21,30; 2:7,19; 9:4,5,10,12,15,16; 12:13; 17:14; 19:17,19,20; 27:4,19,25,31; 32:30; 34:3,8; 35:18; 37:21; 42:21; 44:30; 49:6; 2Mózes: 4:19; 12:15,16,19; 15:9; 21:23,30; 23:9; 30:12; 31:14; 3Mózes 2:8; 4:2,27; 5:1,2,4,15,17; 6:2; 7:18,20,21,25,27; 11:10,46; 17:10; 17:11,12,14,15; 19:8,28; 20:6; 21:1,11; 22:3,4,6,11; 23:29,30; 24:17,18; 26:11,16,30; 4Mózes 5:2,6; 6:6,11; 9:6,7,10,13;11:6;15:27,28,30,31; 19:11,13,20,22; 21:4,5; 23:10; 30:2,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13; 31:19,28; 35:11,15,30,31; 5Mózes 4:9,29; 6:5; 10;12; 11:13,18; 12:15,20,21,23; 13:3,6; 14:26; 18:6; 19:6,11,21; 21:14; 22:26; 23:24; 24:6,7,15; 26:16; 27:25; 28:65; 30:2,6,10; Józsúé 10:28,30,32,25,37,39; 11:11; 20:3,9; 22:5; Bírák 5:21; 9:17; 10:16; 12:3; 16:16,30; 18:25; Rúth 4:15; 1Sámuel 1:10,15,26; 2:16,33,35; 17:55; 18:1,3; 19:5,11; 20:1,3,4,17; 22:2,22,23; 23:20; 24:11; 25:26,29; 26:21,24; 28:9,21; 30:6; 2Sámuel 1:9; 3:21; 4:8,9; 5:8; 11:11; 13:39; 14:7,14,19; 16:11; 17:8; 18:13; 19:5; 1Királyok 1:12,29; 2:4,23; 3:11; 8:48; 11:37; 17:21,22; 19:2,3,4,10,14; 20:31,32,39,42; 2Királyok 1:13,14; 2:2,4,6; 4:27,30; 7:7; 9:15; 10:24; 23:3,25; 1Krónika 22:19; 28:9; 2Krónika 1:11, 6:38; 15:12; 34:31; Eszter 4:13; 7:3,7; 9:31; Jób 2:4,6; 3:20; 6:7,11; 7:11,15; 9:21; 10:1; 11:20; 12:10; 13:14; 14:22; 16:4; 18:4; 19:2; 21:25; 23:12; 24:12; 27:2; 27:8; 30:16,25; 31:30,39; 32:2; 33:18, 20,22,28,30; 36:14; 41:21; Zsoltárok 3:2; 6:3,4; 7:2,5; 10:3; 11:1,5; 13:2; 16:10; 17:9,13; 19:7; 20:20,29; 23:3; 24:4; 25:1,13,20; 26:9; 27:12; 30:3; 31:7,9,13; 33:19,20; 34:2,22; 35:3,4,7,9,12,13,17,25; 38:12; 40:14; 41:2,4; 42:1,2,4,5,6,11; 43:5; 44;25; 49:8,15,18,19; 54:3,4; 55:18; 56:6,13; 54:3,4; 55:18; 56:6,13; 57:1,4,6; 59:3; 62:1,5; 63:1,5,8,9; 66:9,16; 69:1,10,18; 70:2; 71:10,13,23; 72:14; 74:19; 77:2; 78:18,50; 84:2; 86:2,4,13,14; 88:3,14; 89:48; 94:17,19,21; 103:1,2,22; 104:1,35; 105:18,22; 106:15; 107:5,9,18,26; 109:20,31; 116:4,7,8; 119:20,25,28, 81,109,129,167,175; 120:2,6; 121:7; 123:4; 124:4,5,7; 130:5,6; 131:2; 138:3; 139:14; 141:8; 142:4,7; 143:3,6,8,11,12; 146:1; Példabeszédek 1:19; 2:10; 3:22; 6:16,26,30,32; 7:23; 8:36; 10:3; 11:17,25; 12:10; 13:2,3,4,8,19,25; 14:10; 15:32; 16:17,24,26; 18:7; 19:2,8,15,16; 20:2; 21:10,23; 22:5,23,25; 23:7,14; 24:12,14; 25:13,25; 27:7,9; 28:17,25; 29:10,17,24; 31:6; Prédikátor 2:24; 4:8; 6:2,3,7,9; 7:28; Énekek Éneke 1:7; 3:1,2,3,4; 5:6; 12; Ésaiás 1:14; 3:9; 3:20; 5:14, 10:18; 15:4; 19:10; 26:8;9; 29:8; 32:6; 38:15,17; 42:1; 43:4; 44:20; 46:2; 47:14; 49:7; 51:23; 53:10,11,12; 55:2,3; 58:3,5,10,11; 61:10; 66:3, Jeremiás: 2:24; 3:11; 4:10,19,30,31; 5:9,29; 6:8; 9:9; 11:21; 12:7; 13:17; 14:19; 15:1,9; 18:20; 19:7,9; 20:13; 21:7,9; 22:25,27; 31:12,14,25; 32:41; 34:16,20,21; 38:2,16,17,20; 39:18; 40:14,15; 43:6; 44:30; 45:5; 46:26; 49:37; 50:19; 51:6,14; 51:45; Jeremiás Siralmai 1:11,16,19; 2:12,19; 3:17,20,24,25,51,58; 5:9; Ezékiel 3:19,21; 4:14; 14:14,20; 16:5; 18:4,20,27; 25:25; 23:17,18,22,28; 24:25; 25:6,15; 27:31; 32:10; 33:5,6,9; 36:5; 47:9; Hoseas 4:8; 9:4, Ámos 2:14,15; 6:8, Jónás 1:14; 2:5,7; 4:3,8; Mikeás 6:7; 7:3; Habakuk 2:4,5,10; Zakariás 11:8;
  Továbbá: „lelked”: Példabeszédek 19:18; 23:2; “lekű” Ésaiás 56:11; “lelked” Ésaiás 58:10; “lelkük” Jeremiás 44:14; “lelke” Ezékiel 16:27, „lelketek”: Ezékiel 24:21.
  Bibliaversek ahol a “lélek” többes számban jelenik meg “lelkek”: 1Mózes 1:20,24; 9:5, 12:5; 14:21; 23:8; 36:6; 46:15,18,22,25,26,27; 2Mózes 1:5; 12:4; 16:16; 30:15,16; 3Mózes 11:43,44; 16:29,31; 17:11; 18:29; 20:25; 23:27,32; 26:15,43; 27:2, 4Mózes 16:38; 19:18; 29:7; 31:35,40,46,50; 5Mózes 4:15; 10:22; Józsúé 2:13,14; 9:24; 23:11,14; Bírák 5:18; 2Sámuel 23:17; 2Királyok 12:4; 1Krónika 5:21; 11:19; Eszter 8:11; 9:16; Jób 16:4; Zsoltárok 72:13; 97:10; Példabeszédek 1:18; 11:30; 14:25; Jeremiás 2:34; 6:16; 17:21; 26:19; 37:9; 42:20; 44:7; 48:6; 52:29,30; Ezékiel 7:19; 13:18,19,20; 17:17; 18:4; 22:27; 27:13;

   
  Bibliaversek ahol a “sheol” (sír, halottak lakóhelye) szó előfordul:
  1Mózes 37:35; 42:38; 44:29,31; 4Mózes 16:30,33; 5Mózes 32:22; 1Sámuel 2:6; 2Sámuel 22:6; 1Királyok 2:6,9; Jób 7:9; 11:8; 14:13; 17:13,16; 21:13; 24:19; 26:6; Zsoltárok 6:5; 9:17; 16:10; 18:5, 30:3; 31:17, 49:14,15; 55:15; 86:13; 88:3; 89:48; 116:3; 139:8; 141:7; Példabeszédek 1:12; 5:5; 7:27; 9:18; 15:11,24; 23:14; 27:20; 30:16; Prédikátor 9:10; Énekek Éneke 8:6; Ésaiás 5:14; 7: 11; 14:9,11,15; 28:15,18; 38:10,18; 57:9; Ezékiel 31:15,16,17; 32:21,27; Hóseás 13:14,15; Ámos 9:2; Jónás 2:2; Habakuk 2:5

   
  Hol vannak a halottak lelkei az ÓSZ szerint?
  Zsolt 16:10.
  Mert nem hagyod lelkemet a Sheolban (Sírban); nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

   
  Milyen állapotban vannak a halottak lelkei a Sheolban, azaz a Halottak hazájában?
  A Biblia szerint a halottak állapota: az alváshoz hasonló tudat nélküli jelenség, ezt megerősíti úgy az Ószövetség mint az Újszövetség (Dániel 12:2, János 3:13, János 11:11-14). Amikor a működő hústest a benne lévő élő lélekkel meghal (kialszik), az éltető szellem visszatér Istenhez, beleértve a gonosz emberek szellemét is, ez általános jelenség, nem mondható az, hogy a Predikátor 12:9 csak a “jóemberekre” alkalmazható.
  Zsoltárok 146:4 Kimegyen a szelleme (ruach); visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

  Ézsaiás 38
  Ezékiásnak, Júda királyának följegyzése, mikor megbetegedett, és betegségéből fölgyógyult.
  Én azt mondám: hát napjaimnak nyugalmában kell alászállanom a sír kapuihoz, megfosztva többi éveimtől!
  Mondám: nem látom az Urat, az Urat az élők földében, nem szemlélek embert többé a nyugalom lakói közt.
  Zsolt. 27,13., Zsolt. 52,7., Zsolt. 116,9., Jób. 28,3.
  Porsátorom lerontatik, és elmegy tőlem, mint a pásztor hajléka! Összehajtám, mint a takács, életemet; hiszen levágott a fonalról engem; reggeltől estig végzesz velem!
  Jób. 7,6., Jób. 9,25., 1 Móz. 47,9., 2 Kor. 5,4., 2 Pét. 1,12., 2 Pét. 1,13.
  Reggelig nyugton vártam; mint oroszlán, úgy törte össze minden csontjaimat; reggeltől estig végzesz velem!
  Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg!
  Mit mondjak? hogy szólott nékem és Ő azt meg is cselekedé! Nyugton élem le éveimet lelkem keserűsége után!
  Oh Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engemet!
  Zsolt. 104,27.
  Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet!
  Zsolt. 109,14., Zsolt. 109,15., Jer. 16,17., Zsolt. 90,8., Hós. 7,2.
  Mert nem a (Sheol) Sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak!
  Zsolt. 6,6., Zsolt. 30,10., Zsolt. 88,11., Zsolt. 88,12., Zsolt. 88,13.
  Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! Az atya a fiaknak hirdeti hűségedet!
  Zsolt. 78,4.
  Az Úr szabadított meg engemet; azért énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában!

   
  Most nézzük meg azokat az ÚSZ-i bibliaveresket, melyek a lélek halandóságáról beszélnek:
  Emlékezzünk arra mit mondott Isten “… amely lélek vétkezik annak kell meghalni … mely lélek vétkezik annak kell meghalni” Ezékiel 18:4,20
  És mivel egyetlen lélek sincs amely ne vétkezne (Róma 3:23, 1Timotheus 6:16), egyetlen lélek sem lehet halhatatlan (Prédikátor 9:3-12), tehát az Új Testamentum sem tanít lényegesen mást, az egyetlen kívétel lenne Máté 10:28, de ha ezt a verset összevessük Lukács 12:5 versével es a Jusztin Martir idezettel „És azt is mondotta: ‘Ne féljetek azoktól, akik megölnek titeket, mert ezen túl semmit sem tehetnek; féljetek inkább attól, aki el tud pusztítani, és a testet a lélekkel együtt a Gyehennára veti’” (I. Apológia, XIX), látható, hogy dogmatikai ókokból, valamikor nagyon régen átírták – sajnos még vannak ilyen átírások a Bibliában a korai időkből való okoskodó fordítók miatt.
  Íme pár vers amely szintén a lélek halandóságáról beszél az Új Szövetségben:
  “eredj az Izráel földjére, mert meghaltak akik a gyermek lekét (psyche) halálra keresik vala” …
  “és adja az ő lelkét (psyche) váltságul sokakért” Máté 2:20; 20:28
  “… Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? Lelket (psyche) menteni, vagy kioltani?” Márk 3:4; Lukács 6:9
  “… a lelkem (psyche) is halálra keresik …” Róma 11:3
  “Lészen pedig hogy minden lélek (psyche) amely nem halgat arra a prófétára, ki fog irtani a nép közül” 

  Cselekedetek 3:23 

   
  A lélek halála egy olyan fogalom, amit az állatokra is alkalmaznak:
  ” … mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek (nefes) van …” … 1Mózes 1:30
  Mózes 1. könyve, a teremtésrõl 7:22 Mindaz, a minek orrában éltető (hajjim) szellem (ruah) lehellete (nismat) vala, szárazon valók közűl mind meghala
  New American Standard Bible
  of all that was on the dry land, all in whose nostrils was the breath of the spirit of life, died.
  American Standard Version
  all in whose nostrils was the breath of the spirit of life, of all that was on the dry land, died.
  English Revised Version
  all in whose nostrils was the breath of the spirit of life, of all that was in the dry land, died.
  World English Bible
  All in whose nostrils was the breath of the spirit of life, of all that was on the dry land, died.
  “Ha pedig egy (barom) lelket üt agyon, fizesse meg azt: lelket (nefes) lélekért (nefes)” 3Mózes 24:18
  “És meghala a tengerben levő állatok harmadrésze, amelyekben lélek (psyche) vala…” Jelenések 8:9
  “… és minden élő lélek (psyche) meghala a tengerben” Jelenések 16:3
  “És minden lélek (nefes) a mely nyüzsög …” Ezékiel 47:9
  A lélek tehát nem lehet más mint az élet és az inteligencia formáinak a külső - azaz érzéki - megnyilvánulása a teremtményekben. Nyers, párhuzamos szemléltetésben a lélek olyan mint a számítógép képe, kikapcsolható és újra bekapcsolható Isten szent szelleme által. Viszont nem az ember lelke, nem az emberi lélek, hanem az ember szelleme működteti az emberi testet. Isten bármikor kikapcsolhatja ezt a szellemet és akkor kikapcsol a lélek és a test is. A kikapcsolás a halál, az újra bekapcsolás a feltámadás (Ezékiel 37).
  Persze azt is lehet mondani, hogy az embernek van lelke, de azt is hogy van szelleme, mégsem egy és ugyanaz a dolog, hiszen képletesen szólva, a lélek olyan mint a számítógép képe, a szellem pedig olyan mint az áram amely a programot és a képet működteti a számítógépben.
  A románoknál van egy közmondás: “Exceptia confirma regula.” azaz: “A kivétel megerősíti az általánost.”
  Tehát, ha a Biblia azt mondja, hogy a lélek halandó, beleértve az igazak lelkét is egy korlátozott időre, a feltámadásig, akkor ennek a kijelentésnek látszólagos ellentmondó verseket nem szószerint kell érteni, hanem tágabb, képletes értelemben (Ésaiás 14).
  A lélek halhatatlanságát vallók fel szokták hozni ezt az érvet: “Az Isten halhatatlan. Az ember Isten képe és hasonlatossága, tehát az embernek is halhatatlannak kell lennie.”
  Nos, ha ez igaz, akkor az ember is mindenható, mivel Isten képe és hasonlatossága. Viszont mégsem az. Tehát ennyire párhuzamos érveléssel nem lehet messzire menni, hiszen az ember, csupán “hasonlatossága” az Istennek, nem pedig a tőkéletes szószerinti másolata. Ha ez lenne, maga az ember is egy halhatatlan Isten lenne, mint a Sátán is mondta a hazugságában:
  1Mózes 3:4,5 “És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
  Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.”

   
  Az “evangéliumi keresztének” között is terjed az a nézet, hogy az ember halál utáni állapota nem tudatos és a pokol sem egy örök kínzásnak a helye, hanem a bűnösök teljes elpusztításának a helye. A Biblia Istene nem mondja, hogy örökre kínoznia kell a meg nem tért vétkeseket, és azt sem, hogy mielött a bűnösök meg lennének semmisítve örökre, lesz egy korlátozott időszak amelyben meg fogják kínozni őket a bűneik miatt és csupán azután fogják őket örökre elpusztítani. Ez ellentmond Isten jellemének, hiszen írva van: “a bűn zsoldja a halál” 1Korintus és ez azért van mivel Isten maga mondta “Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában” Ezékiel 18:32. Ezek szerint a bűnösök elpusztítása a gyors halál, de mielőtt ezek teljesen elpusztulnának, ítéletre fognak feltámasztatni és szembesíteni fogják őket minden bűnükkel éspedig a nyilvánosság előtt. Ekkor pedig nagy sírás, rívás és fogak csikorgatása lesz, a nagy sajnálkozásuk miatt, tudván azt, hogy mi mindent veszítettek el, a dicső és örök életet.
  
  “Egy ősi keresztelési hitvallásból Kr. u. 125-135 körül alakult ki az ún. régi Római hitvallás. Ennek eredeti nyelve görög volt, és a későbbi Apostoli hitvallásnál néhány tagmondattal kevesebbet tartalmazott.
  Pl. Ankirai Marcellusz püspök “Hiszekegy”-e a IV században nem ismerte “alászállt a poklokra”.
  
  A hiszekegy
  Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában,
  mennynek és földnek Teremtőjében.
  Hiszek Jézus Krisztusban,
  Isten egyszülött Fiában,
  a mi Urunkban,
  aki fogantatott Szent Szellemtől,
  és született Szűz Máriától,
  és szenvedett Poncius Pilátus alatt;
  megfeszítették, meghalt és eltemették.
  Harmadnapan halottaiból feltámadt,
  felment a mennyekbe,
  és ott ül az Atya Isten jobbjánál,
  onnan fog eljönni ítélni eleveneket és hóltakat.
  Hiszek Szent Szellemben.
  Hiszek egy közönséges keresztény anyaszentegyházban,
  szenteknek egyességében,
  bűneimnek bocsánatában,
  testemnek feltámadásában
  és az örök életben. Ámen.
   

  A Máté 10:28-beli Gyehenna a második halál. A Jelenések könyvének 21:8-as igehelye a második halált így tárja elénk részletesebben: „A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál." 

  A második halál azt jelenti, hogy az első halal nem örök, és ha az legaprobb elemeire bomlassza a testet, lényegében még nem hoz örök véget. A test elemeinek és lelkének örök pusztulását csakis a második halál adja meg.