A Szentírás vagy a Szent Filozófusok?

 A Szentírás vagy a Szent Filozófusok?

1Királyok 18:4. ....Ezért, amikor Jezabel elpusztította Jehova prófétáit, Abdiás vett száz prófétát, ötvenre elrejtette őket egy barlangba, és megetette őket kenyérrel és vízzel. - ...

Úgy tűnik, Illés próféta egyike volt azoknak a prófétáknak, akik megúszták a pogány Jezabel által szervezett mészárlást. Mi volt az oka annak a mészárlásnak?

Szent Illés próféta kérdést tett fel héber társainak, akik megpróbálták összehangolni Jehova imádatát a Jezabel királynő, Akháb felesége által importált Baáléval:

Ekkor Illés odalépett az egész néphez, és így szólt: "Meddig sántítotok mind a két lábatokra? Ha Jehova az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, akkor kövessétek Baált." Az emberek nem válaszoltak neki. (1Királyok 18:21)

Miért volt két lábon járó sántítás ez az istentisztelet?

Mivel a Baal-pogányság behatolt Izraelbe azon a hamis elképzelésen, hogy Baál valójában Jehova neve a kánaániak között, különben nincs különbség, így a héberek és a kánaániak is ugyanazt az istent imádják. Miután Izrael prófétái ellenezték ezt az elképzelést - ami valójában félretájékoztatás, hazugság volt - Jezabel parancsára lemészárolták őket, közülük csak százan menekültek meg, köztük Illés is.

Tudod, mennyi ördögi újítás születne, ha ez a precedens születne? Az egyik ilyen sátáni gyakorlat az elsőszülöttek tűzben való elégetése volt Baál tiszteletére.

A héberek és a kánaániak eltérően imádtak, így vagy egyiknek, vagy másiknak engednie kellett, különben két lábon járó sántítás volt az istentisztelet.

Ugyanígy nem járhatunk el a Szentírás szerint is, de aszerint is, amit a világ Istenről mond.

Ismered az egyházad Istenről szóló tanításainak eredetét?

Valóban a Szentírásból származnak, vagy azon kívülről?

A latin Sybilla szó (a görögből kölcsönzött: σίβυλλα sibylla) prófétát (próféta, jós) jelent.

Az ókori görög és római világban a "szibillák" a prófécia ajándékával felruházott nők voltak, általában Apollón isten papnői, akikről azt hitték, hogy ismerik a jövőt.

A leghíresebb Cumae (Olaszország) szibilla volt, aki sokáig élt. Azt mondják, hogy Lucius Tarquinius Superbus idejében felajánlotta volna neki a "Szibillin Könyveket", amelyek az összes jóslatot, valamint egy sor vallási előírást gyűjtöttek össze, amelyeket Rómában a késő időkig tiszteletben tartottak. Cumae szibillája mellett még híresek voltak a következő JÓSDÁK Delphoiban (Pythia), Dydimában, Samosban, Erythraeában stb. A római császári könyvtárban tárolták őket, Nagy Konstantin császár is olvasta, aki úgy idézett az erithrai szibillából (Áriusz ellen), mintha azt Isten ihlette volna.

A keresztény hitismeretben gyengébb keresztények egy része, mint Nagy Konstantin, de még előtte is, úgy gondolta, hogy Isten pogányokon keresztül is szól – pogány jóslatok és pogány vallásfilozófusokon keresztül, ezért mertek hinni néhány tanítást ebből a szférából.

Ancyrai Marcellus püspök (4. század), aki részt vett a nikeai zsinaton – egy ökumenikus fórumon, amelyet Nagy Konstantin császár hívott össze saját költségén, 325-ben – figyelmeztette az „ariomániákusokat (Áriusz követőit)” (az általa használt kifejezést pontosan reprodukáltam), hogy elkezdték prédikálni az Istent, a Hermész és Platón doktrínájának kifejezéseivel (Püthagorasz iskolájának követői). Tehát a IV-dik században, a Nikea-i zsinat után már az áriánusok is letértek a Bibliától, és kibékültek Nagy Konstantin császárral, ennek tanait követve.

Így olyan szavak és gondolatok kerültek be a keresztény szótárba, amelyek sehol nem találhatók meg a Bibliában, mint például: monád, diád, triász.

A Monád (Első Isten): a monádikus teológia megpróbálta megmagyarázni, miért van olyan sok isten, és honnan származnak, mint az istenek három mennyországának panteista látomása.

A Diad (második isten): A görög filozófusokat lenyűgözte, hogy a Monád után ki volt a második fontos isten. Diadnak, Demiurgosznak vagy Deuteros Theosnak hívták. Ez egy második isten teológiája volt, a Monád után második helyen.

A Triád (a hármas isten): A pogány püthagoreus filozófusok hármassága vagy "szent háromszöge" egy szemmel a középen, a legfelsőbb istenek világának ikonográfiai ábrázolása volt. A pogány világban azt hitték, hogy három legfelsőbb isten létezik. Az egyik fő középen, az egyik jobbra, a másik pedig balra.

Románia egykori főrabbija, Shlomo Sorin Rosen (főrabbi 2007-től 2011-ig) a következőket írta a zsidó vallásról:

"A "Szentháromság" gondolata teljesen idegen a judaizmustól. A judaizmus nem fogadja el az "Atyaisten", a "fiú" és a "szellem" létezését, mivel ezek teljesen ellentétesek a zsidó elképzelésekkel. A judaizmus hisz abban, hogy Isten egyedi és oszthatatlan, és nem "részekből" áll." (a rabbi dvartora weboldala szerint)

És most tedd fel magadnak a kérdést: Honnan származik a három részből álló isten, személyek, megnyilvánulások, hiposztázisok, vagy minek nevezzük őket elképzelése? A Bibliából vagy a pogány írásokból?

A Szentírást követjük, vagy a „Szent Filozófusokat”?

Lássuk pl. mit hittek 130 körül Rómában (egy régi görög szöveg szerint):

Apostoli Hitvallás:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott szent szellemtől, született szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a halottakhoz, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek szent szellemben. Hiszem az egyetemes egyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a testem feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten áldjon meg minket az Ő igazságával! Ámen!