Ma olvastam két ellentétes véleményt. Ki a nyerő? Az aki jobban ismeri a Bibliát.
Omota József, baptista testvér szerint:
Jézust a kovásztalan kenyerek ünnepe előtti szerdán, a húsvéti szombat elött ölték meg, amely az évenkénti 7 szombatünnepek egyike. Így Jézus három napig és három éjszakán át a sírban maradt.
Akik nem ismerik azt, hogy évenkénti szombatok is vannak, nem csak hetednapi szombatok, amelyek más napra esnek mint a heted napi szombatok, azok mindjárt azt gondolják, hogy Urunk és Megváltónk egy hetednapi szombat előtt halt meg. És nemtudásukban még ők hetykélkednek ezzel, mondva: ”Ha megvizsgáljuk a bizonyítékokat, a péntek illik a legjobban az evangéliumi beszámolókhoz és a történelmi kontextushoz. .... Az előkészítés napja a szombat előtti nap volt.
A felkészülés napját mind a négy evangéliumi beszámoló megemlíti Jézus haláláról és temetéséről. Ez az a nap, amikor a zsidók ételt készítettek, és elvégezték a szombaton megtiltott, de még elvégzendő munkát. Mivel a zsidók számára ebben az időben elengedhetetlen volt a szombati munkától való elzárkózás, Jézus hívei biztosak voltak abban, hogy eltemessék, még mielőtt a szombat pénteken, napnyugtakor megkezdődött volna.”
Egy kérdezd felelek honlapon az alábbiakat mondja:
”Akik szerda mellett döntöttek, azt állítják, hogy azon a héten két Sabbat volt. Az első után (mely azonos a keresztrefeszítés estjével, ld. Márk 15:42, Luk 23:52-54), az asszonyok keneteket vásároltak – tudniillik szombat elmúltával (Márk 16:1). Ez az elmélet azt állítja, hogy ez a “Sabbat” a húsvét napja volt, (ld. 3 Mózes 16:29-31; 23:24-32, 39, ahol is a kultikus ünnepek nem feltétlenül a hét hetedik napjára estek, mégis Sabbatként említtetnek). Annak a hétnek a második Sabbatja a “normál” szombat volt. Figyeljük meg, hogy a Lukács 23:56-ban az asszonyok, akik megvásárolták a keneteket az első Sabbat után, visszatértek, és elkészítették a keneteket, aztán “Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint” (Luk 23:56). Az érvelés szerint nem lehet, hogy megvették a keneteket Sabbat után, majd elkészítették Sabbat előtt – kivéve, ha két Sabbat volt. A két Sabbatot feltételező nézet szerint ha Krisztus csütörtökön lett megfeszítve, akkor az ünnepi Sabbat (azaz a Húsvét) csütörtök naplementével vette kezdetét, és péntek naplamentével végződött. Így amennyiben az első Sabbat után vették meg az asszonyok a keneteket, akkor az szombati nap volt, tehát megszegték volna a sabbat-törvényt.
Ezért, szól az érvelés, az egyetlen megoldás, amely nem mond ellent az Ige kenetvásárlásról szóló beszámolójának, és ragaszkodik a Máté 12:40 szó szerinti értelmezéséhez, az az, hogy Jézus szerdán lett megfeszítve. A húsvéti Sabbat csütörtökre esett, tehát az asszonyok bevásárolhattak pénteken, még aznap elkészíthették a keneteket, megpihenhettek szombaton (normál Sabbat), majd a sírhoz vihették a keneteket vasárnap kora reggel. Jézus szerdán a naplemente ideje körül lett eltemetve, amely már csütörtök a zsidó naptár szerint. A zsidó kalendáriumot használva ott volt tehát a csütörtök éjszaka (első éj), csütörtök nappal (első nap), péntek éjszaka (második éj), péntek nappal (második nap), szombat éjszaka (harmadik éj), szombat nappal (harmadik nap). Nem tudjuk pontosan, mikor támadt fel Jézus, de tudjuk, hogy vasárnap napfelkelte előtt történt (János 20:1; Mária Magdolna odaérkezett “korán reggel, amikor még sötét volt”, és a követ elhengerítve találta, majd Péternek azt mondta, hogy elvitték az Urat a sírból), tehát Jézus már szombat naplemente után feltámadhatott, mely a zsidók szemében a hét első napjának kezdete.”
A hét évenkénti szombat, az izraelita nép ünnepei
(A 7 ünnepi nagy-szombat)
A zsidok egyetlen ünnepen sem dolgoznak. Minden ünnep nagy-szombatnak van nevezve, hogy külombség legyen a heti szombat között.
„a zsidók nem akarták, hogy a holttestek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy ünnepnap volt” (János 19:31).
1. A kovásztalan kenyér ünnepének első napja – 15 Niszán
3Mózes 23:5 – „Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján alkonyatkor van Jehova húsvétja. 6 És ennek a hónapnak a tizenötödik napján van Jehova kovásztalan kenyerének ünnepe; Hét napig egyél kovásztalan kenyeret. 7 Az első napon legyen szent gyülekezésetek; ne végezz szolgai munkát.”
2Móz 12:1–30 – a húsvét megszervezése Egyiptomban.
2. A kovásztalan kenyér ünnepének hetedik napja – Niszán 21
3Mózes 23:6-8 – „…a hetedik nap szent gyülekezés, ne dolgozz azon.”
2Móz 12:15–17 – parancsolat a kovásztalan kenyérrel kapcsolatban.
3. Hetek ünnepe (Shavuot) – 6 Sivan
3Mózes 23:15–21 – „...számlálj hét teljes hetet… Az ötvenedik napon szent gyülekezés lesz.”
2Mózes 34:22 – „Tartsd meg a hetek ünnepét...”
5Móz 16:9–12 – részletek az ünnepről.
4. A kürtök ünnepe (Yom Teruah / Ros Hashanah) – 1. Tishrei
3Mózes 23:23–25 – „...pihenőnap, kürtszóval hirdetve...”
4Móz 29:1–6 – az áldozatokkal és szertartásokkal kapcsolatos parancsolatok.
5. Engesztelés ünnepe (Jom Kippur) – 10 Tishrei
3Mózes 23:26-32 – „...az engesztelés napja... sanyargatjátok lelketeket...”
3Móz 16 – az egész fejezet leírja az engesztelés szertartásait.
4Móz 29:7–11 – részletek a felajánlásokról.
6. A sátoros ünnep első napja (Szukkot) – Tisrei 15.
3Mózes 23:33–36 – „...a hetedik hónap tizenötödik napja a sátorok ünnepe...”
3Mózes 23:39–43 – magyarázatok a sátorban való életről.
5Móz 16:13–15 – az ünnep örömével kapcsolatos parancsolatok.
7. Nyolcadik napi ünnep (Shemini Atzeret) – 22 Tishrei
3Mózes 23:36 – „...a nyolcadik napon legyen szent gyülekezésetek...”
4Móz 29:35–38 – az áldozatok erre a napra.
Most nem azért teszem ide, mert ma is ünnepelni kellene ezeket, csak hogy lássátok, hány ilyen nagy-szombat volt Izráelben. És lássátok pontosan ti is, hogy Niszán hó 15-én milyen szombat volt: nagy-szombat vagy hetednapi szombat?
Más fontos kalendáriumi dolgok az internetről
”Természetesen létezik más magyarázat is. Egy újabb keletű elmélet szerint Jézus nem csütörtökön tartotta az ünnepi vacsorát, hanem kedden. Ennek alapja az a tény, hogy a kumráni közösség nem a hivatalos naptár szerint élt, hanem saját naptáruk volt, amely a nap-évhez igazodott, s ezért néha jelentős eltérést mutatott a korabeli hold-naptárhoz képest. Ebben a naptárban az ünnepek mindig azonos napra estek, így a Páska ünnepe náluk mindig kedden volt. (Ha az esszénusok naptárát meg tudnánk fejteni, talán egészen pontosan meg tudnánk határozni Jézus halálának évét és napját.)”
------------------------------------------------
Bizonyos számítás alapján, Jézus halálának napja feltehetően - az Esszénus naptárt figyelembe véve - szerdai nap
A halálának dátuma Niszán 14 - ha az Esszénus naptár Niszán 1-je a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, az Esszénus naptár szerint Niszán 1 mindig szerdára esett, ezek szerint Niszán 14 egy keddi napra esett, kedd estéjére, mivel a zsidóknál a napok este kezdődtek. Tehát a halála napja valójában szerda délutánja. Vasárnapig bőven van három nap és három éjjel, úgy ahogy Urunk is megjövendőlte.
---------------------------------------
A Jubileumok könyvének kalendáriuma
Nevezik még Kis Genezisnek, vagy Mózes apokalipszisének is. Szövege és keletkezési ideje tekintetében ismét bizonytalanság uralkodik. Eredetileg héberül íródott, amely szöveg elveszett, ugyan egyes töredékek fennmaradtak a Qumranban. Görög fordításban élt tovább a szöveg, amelyből csak töredékek maradtak. Körülbelül a mű negyede latin fordításban maradt fenn. A mű teljes anyaga etióp nyelven maradt ránk. Ezen etióp fordítás a görögből készült, hasonlatosan a latin fordításhoz.
Eredetét tekintve valószínűleg farizeus-körökből származik Kr.e. 135-105-ből; mások szerint korábbról, Kr.e. 175 tájára teszik. A Qumranban Kr.e. 150-125 közötti időből származó töredékei léteznek.
Alaptémái: egy karakterisztikus kalendáriumot tartalmaz. S világ történeteiét tekinti át e kalendárium a teremtéstől a Sínai szövetségkötésig. Ezen időszakot 49 x 49 éves periódusban rögzíti. A 49 = 7 x 7 év, a jubileumi évforduló. Erről a rendszerből kiindulva nevezik Jubileumok könyvének.
Tartalmában a Teremtés könyvének elbeszéléseit veszi alapul, azokat foglalja össze, illetve bővíti e kalendárium formájában. A kalendáriumában a 364 napos nap-évet követi, amelyet 12 hónapra oszt, amelyek 30 naposak, és 4 közbeeső nap beiktatásával. Minden év és minden kalendáriumi hét szerdával kezdődik és azonos dátummal.
A mű az Egyiptomból eredő ősi kalendáriumot őrzi a Pentateuchus, Ezekiel, Krónikák könyve adatai alapján. A kalendárium a száműzetés előtti időszakra vonatkozik.
A hellenizmus korában a babiloni kalendárium terjed el a civil életben, amely a hold mozgása alapján szabja meg az idő beosztását. A makkabeusi korban a nap-kalendáriumot felcserélik a babiloni kalendáriummal a templomi használatban. A Dán 7,25 utal arra, hogy Antiochosz Epiphanes idejében megváltoztatták az időt és a törvényt. A Qumrani közösség elszakad az új kalendáriumtól, és megőrzi a nap-kalendáriumot.
Talán ezen polémiák ütközésében található a Jubileumok könyvének kihangsúlyozása, az ősi kalendáriumhoz való visszatérés, a hellenista újításokkal való ellenkezés. Ehhez a szembenálláshoz tartozik a szombat megtartása, az étkezési törvény, a körülmetélés megtartása, illetve a bálványimádás bevezetése ellen, a hellenista gymnazeionok szokásával szemben megnyilvánuló titlatkozás .
--------------------------------------------------------------------
A Jubileumok könyve (részlet)
30. A parancsolatok teljes ideje ötven és kettő hetet tesz ki, és ezek alkotnak egy teljes évet. Ez pedig felíratott és elrendeltetett a mennyi táblákon.
31. És nem lehet mellőzve (ez a parancsolat) egyetlen évre sem, vagyis évről évre.
32. És parancsold meg Izrael fiainak, hogy tartsák az évet ezen számítás szerint – háromszázhatvannégy naposnak, és (ez) tegyen ki egy teljes évet, és ne térítsék el az időket a (parancsolat) napjaitól és ünnepeitől; mert minden e bizonyság szerint fog megtörténni bennük, és nem marad ki egyetlen nap sem, és az ünnepek sem térnek el attól.
33. De hogyha mégis mellőzik és nem tartják meg azokat az Ő parancsának megfelelően, akkor összezavarodnak az összes évszakaik és az évek eltávolodnak ettől (a rendtől), [és összezavarják az évszakokat és az évek kimozdulnak helyükről] és szem elől tévesztik a rendeltetésüket.
34. És Izrael összes fiai el fogják felejteni és nem találják az évek menetrendjét, és elfelejtik az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat (szombatéveket?) és az évek minden rendszerét illetően hibáznak majd.
35. Mert tudom, és mostantól fogva kijelentem neked, és ez nem a saját elgondolásom; mert írva van az előttem levő könyvben, és a mennyei táblákon el van rendelve a napok beosztása, nehogy elfelejtsék a szövetség ünnepeit
36. és Idegen népek (Pogányok) ünnepei szerint járjanak eltévelyedésük és tudatlanságuk következtében. Mivel kétségtelenül lesznek olyanok, akik megfigyelik majd hold járását – hogy (az) hogyan befolyásolja az évszakokat és hogy évről évre mindig tíz nappal hamarabb érkezik.
37. Ennekokáért elkövetkeznek rájuk azok az évek amikor megzavarják (a rendet), és egy gyalázatos napot jelölnek ki a bizonyság napjául, és egy tisztátalan napot tesznek meg ünnepnapnak, és összekeverik a napokat, a szentet a közönségessel, és a tisztátalant a szenttel; mivel tévedésben lesznek a hónapokkal, a szombatokkal (szombatévekkel?), az ünnepekkel és a jubileumokkal kapcsolatban.
38. Ezért parancsolatot szólok és bizonyságot teszek neked, hogy te is tanúskodhass őelőttük; mert halálod után a te gyermekeid összezavarják (azokat), és így az év nem csak 364 napos lesz, ezért tévedni fognak az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat és az ünnepeket illetően, és mindenféle vért mindenféle hússal együtt megesznek majd.
A zsidó naptár. Szerzőnk sajátos nézeteit lásd Károly 18. kiadásában és a vi. 29-30., 32., xv. I. jegyzeteiben.
http://wesley.nnu.edu/index.php?id=2127
29 És elhelyezték őket a mennyei táblákra, mindegyiknek tizenhárom hete volt; egyiktől a másikig (telt el) az emlékezetük, az elsőtől a másodikig, a másodiktól a harmadikig, és a harmadiktól a negyedikig. És a parancsolat összes napja ötvenkét hét lesz, és (ezek teszik majd) teljessé az egész évet. Így van vésve és elrendelve a mennyei táblákra. És nincs elhanyagolás (ez a parancsolat) egyetlen évben sem vagy évről évre. 32 És parancsold meg Izrael gyermekeinek, hogy tartsák be az éveket e számítás szerint - háromszázhatvannégy nap, és (ezek) egy teljes évet alkotnak, és ne zavarják meg annak idejét a napjaitól és ünnepeitől; mert minden a bizonyságtételük szerint fog kibontakozni bennük. 33
Bár számos, Kumránban felfedezett dokumentum a naptáruk szerinti események ütemtervét tartalmazza, magának a naptárnak a működéséről a legjobb leírásokat valószínűleg a Jubileumok könyve és az Énók könyve tartalmazza.[3] Bár ezek a könyvek nem szerepelnek a mai Bibliánkban, mindkettőt nagyra becsülték Kumránban, ugyanolyan nagy tiszteletnek örvendtek, mint amilyeneket ma az Ószövetségben találunk.
A naptár évente 364 napból állt (plusz 7 nap a hetedik szombatévben), minden tavasszal szerdán kezdődött. Négy negyedévből állt, mindegyik pontosan 13 hétből, így minden negyedév szerdán kezdődött. Minden negyedév három hónapból állt, az első kettő 30 napos, a harmadik pedig 31 napos volt. A hónapokat 1-től 12-ig számozták, tavasszal kezdve. Így rendelkezett egy olyan tulajdonsággal, amelyet sok modern üzletember kívánt: annyira szorosan kötődött a héthez, hogy minden nap minden évben a hét ugyanazon napjára esett. Különösen a szent ünnepnapjaik mindig az 1. táblázatban felsorolt fix napokon voltak.[4]
Újév napja Szerda, 1. nap, 1. hónap 1. niszán (1. hónap) Pészah Szerda, 15. nap, 1. hónap 15. niszán
1. táblázat. A kumráni naptárban az ünnepek minden évben ugyanazon a napon voltak.
http://www.johnpratt.com/items/docs/lds/meridian/2003/qumran.html
Napnaptár a 4Q320 és 4Q321 naptári dokumentumok alapján
Isten kijelölt idejei (a 4Q320 és 4Q321 értelmezése szerint) [3Mózes 23]:
Sabbat (Szombat) minden hét hetedik napján [3Mózes 23:3].
Abib 14. = Pészah (Pasach) [3Mózes 23:5].
Abib 15-től 21-ig = Kovásztalan kenyér (Hag HaMacah); az első és a hetedik nap szent gyülekezések [3Mózes 23:6-8].
Abib 26. = Az (árpa)kéve/korai zsenge (Bikkurim) lengetése [3Mózes 23:10-14].
A második hónap 14. = második pészah [4Mózes 9:10-14].
Harmadik hónap 15. = Hetek ünnepe/Pünkösd/Zsenge ünnepe (Sávuot/Jom HáBikkurim) [3Mózes 23:15-22].
A hetedik hónap 1. napja = Emléknap/A sófár fújásának ünnepe [3Mózes 23:24-25]. A Ros Hásáná elnevezés is helytelen!
A hetedik hónap 10. napja = Engesztelés napja (Jom Kippur) [3Mózes 23:27-32].
A hetedik hónap 15-22. napja = Sátoros ünnep (Szukkot); az első és a nyolcadik nap szent gyülekezés [3Mózes 23:34-43].
Egyéb ünnepek:
1. Újbor ünnepe az ötödik hónap harmadik napján.
2. Új olaj ünnepe a hatodik hónap 22. napján.
3. Faáldozat ünnepe a hatodik hónap 29. napján.
Megjegyzések:
1. Az első hónap az Abib, ahogy a Tóra előírja [Exodus 13:4]; ezt megerősíti a 4QpaleoExod.
2. Minden hónap 30 napból áll, kivéve a napéjegyenlőséggel és napfordulóval záruló hónapokat (azaz a 3., 6., 9. és 12. hónap).
3. A harmadik hónap végéhez hozzáadott köztes nap a nyári napfordulót jelenti; a naptárban SS-sel jelölve.
4. A hatodik hónap végéhez hozzáadott köztes nap az őszi napfordulót jelenti; a naptárban AE-vel jelölve.
5. A kilencedik hónap végéhez hozzáadott köztes nap a téli napfordulót jelenti; a naptárban WS-sel jelölve. 6. A tizenkettedik hónap végéhez hozzáadott interkaláris nap a tavaszi napéjegyenlőséget jelöli; a naptárban VE-vel jelölik.
7. Minden negyedév tizenhárom teljes hétből áll (52 hét egy évben), összesen 364 nap.
8. Minden kijelölt időpont minden évben a hét ugyanazon napjára esik; valójában minden negyedév egy ismétlődő mintázatot képvisel.
9. Egy nap akkor kezdődik, amikor a nap pályája éppen a horizonton nyugszik; más néven "alkony" (lásd az ábrát).
http://members.cox.net/laschuetz/HaDerech/DSS/Calendar/QumranCalendar.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése