1Mózes 1:14 (A Teremtés Könyve). És monda Isten: Legyenek fények az égboltozaton, hogy megvilágosítsák a földet, és elválasszák a nappalt az éjszakától; és legyenek jelek, évszakok, napok és éveknek,
15. És legyenek világosságok az ég mennyezetén, hogy világítsanak a földön. És így volt.
16. Isten megalkotta a két nagy fényt: a nagyobbat, hogy uralkodjon a nappalon, és a kisebbet, hogy uralkodjon az éjszakán; és a csillagokat.
17. És helyezte őket Isten az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre,
18. Uralkodni a nappal és az éjszaka felett, és elválasztani a világosságot a sötétségtől. És Isten látta, hogy ez jó.
19. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap.
A Biblia megemlíti az éjszaka és a nappal, a hét, az égi jelek, az évszakok, az év és az évek (az évek hetekre és a jubileumokra csoportosítva) teremtését. Az első év első naptári napja szerdára, a hét negyedik napjára esett. A Nap mutatja az év ciklusát és évszakait (4), a két napéjegyenlőségen és a két napfordulón keresztül. Az égi jelek azt mutatják, hogy egy évnek hány periódusa van (12), az egyes hónapoknak megfelelően, az égen lévő hold pedig azt, hogy a nap ezeken a jeleken keresztül hány napot utazik, vagyis az év hónapjainak számszerű összetételét.
A mai tudomány szerint egy évben 365 nap, 5 óra és 48 perc van. Az év hóldfázisainak (napjainak) gyakorisága körülbelül 29 nap és 12 óra. Tehát a lehetőség az volt, hogy egy hónap 29 vagy 30 napos legyen. A 29 napos opció 348 napos évet hozott volna létre, 12 hónapra csoportosítva, négy évszakkal. A 30 napos opció 360 napos évet hozott volna létre. Egy alternatív lehetőség 30 és 31 napos váltakozó hónapokkal, összesen 366 nappal, egy plusz nappal. Van az a lehetőség is, amelyben a hónapok váltakozása 30, 30, 31 között van, így minden évszak egyenlő, mivel mindegyik 91 napos, egy nappal kevesebbel a mai naptárhoz képest (364 nap).
Mi a legjobb megoldás ezek közül a lehetőségek közül? Nyilvánvaló, hogy bármelyiket veszük, naptári szökőéves beállítást igényel. Pontosan ezért hozta létre Isten a hétéves hetet, jelezve, hogy hétévente szükség volt egy plusz hétre a naptárban, ezt jelezte tulajdonképpen a szombatév. A szökőév (latinul: annus bissextilis, annus intercalarius) olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárat 4 évente szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel.
Ha a naptár nem helyes, komoly időrendi eltérések keletkeznek, mint például a Nisan 14, 2024-ben március 24-én volt, vasárnap, 2025-ben április 12-én, szombaton, 2026-ban, csütörtökön, április 2-án lesz.
Viszont a 364 napos naptár szerint „a hónap egy bizonyos napja minden évben a hét ugyanazon napjára esik; például újév napja mindig szerdára esik. Egyes teológusok az utolsó vacsora datálási problémájának megoldásaként azt javasolták, hogy Jézus e naptár szerint ünnepelje a húsvétot, azaz kedd este”. (A. Jaubert, Az utolsó vacsora dátuma, 1963. Biblia szótár)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése