A latin nyelvben december a tizedik hónapot jelenti.
Magyar Katolikus Lexikon > N > naptár
naptár: időszámítási rendszer; az →év beosztása valamely elv alapján, adott
művelődési fokon. Nyomtatott változata a →kalendárium.
1. Izráelben a naptár a hold keringési idejéhez igazodott. Az év 12 (29 v. 30 napos) hónapból és 1
(bizonyos időközönként beiktatott) szökőhónapból állt. Ezen a holdéven kívül a
napév sem lehetett Izráelben ismeretlen (→hónap). Hénoch 72-82 és a
Jubileumok könyve kifejezetten követeli a 12 hónapból álló naptárt, ill. azt, hogy minden
hónap 30 napból álljon, minden 3. hónapban egy szökőnappal megtoldva. Ennek az
lett volna az előnye, hogy az év mindig ugyanazon a hétköznapon kezdődött volna
(minden valószínűség szerint szerdán), s az ünnepek nemcsak egyazon naptári napra,
hanem mindig a hét ugyanazon napjára estek volna. De a valóságban ez a naptár (mivel
csak 364 napból állt, nem 365-ből) - idővel nem kis eltolódást okozott volna a
természetes évszakokhoz képest. - Az →esszénusok naptára nem a Holdhoz
igazodott, mint a jeruzsálemi templomé, hanem a Nap járásához. Az volt az előnye,
hogy a nagy ünnepek minden évben a hét azonos napjára estek. Ezzel is a
szerintük törvénytelen papságtól különültek el. Az év kezdetének v. a tavaszi,
v. az őszi napéjegyenlőséget tekintették, így az újév mindig Niszán ill. Tisri
hónap első napjára esett. Tisri akkád megfelelője (a. m. 'kezdet') alapján,
valamint abból az adott tényből, hogy a földművelők számára az ősz új szakaszt,
új kezdetet jelentett, kézenfekvőnek látszik, hogy eredetileg az őszi
napéjegyenlőségtől számították az új évet, legalábbis a földművelők; a tavaszi
napéjegyenlőségtől vsz. a pásztorkodók kezdték el az új évet számítani. - A
hold- ill. napév beosztása: →hónap. - Kappadókiában vsz. használtak olyan naptárt
is, mely az évet hét 50 napos részre osztotta, amihez még csatlakozott 2x 7 v.
8 nap. Ez a naptár a húsvét és pünkösd közötti 50 nap és a palesztinai fellahok naptárában található néhány emléknap alapján feltehetően Palesztinában sem lehetett
ismeretlen. - A hónap kezdetét tapasztalati úton állapították meg, ezért attól
függött, hogy látták-e az újhold sarlóját. A hírközlési lehetőségek nem voltak
mindig megfelelők, így a későbbi időben előfordult, hogy a Jeruzsálemtől távol
eső vidékeken óvatosságból újra megülték az újhold napját. Vsz., hogy
eredetileg az →újhold napjait mind ünnepnek tekintették, melyen
tilos volt bármiféle munkát végezni (vö. Ám 8,5, továbbá: 2Kir 4,23; Iz 1,13;
Ez 46,3: az újhold napja és a szombat együtt szerepel), mégis a Lev 23,23 és a
Szám 29,1-6 csak a 7. hónapban kívánja meg újhold napján a teljes nyugalmat. Ez
kapcsolatba hozható azzal, hogy ez az újhold napja sokáig az új év kezdetét is
jelentette, és különleges jellegét még azután is megőrizte, hogy a hónapokat
Niszántól kezdték számolni (→évkezdet). Az újhold napjain a szokásos napi
áldozatokon kívül Izráel fiai még külön áldozatokat is bemutattak (28,11-15; vö.
1Krón 23,30; 2Krón 2,3; 8,13; 31,3; Ezd 3,5; Neh 10,34) és az ezüstkürtöket
fújták meg (Szám 10,2.10). Ezeket a napokat ünnepi öröm (Oz 2,13), ünnepi
lakoma (1Sám 20,5.24) és vallási összejövetelek (Iz 1,13; 66,23; Ez 46,1.3)
jellemezték. - Nem lehetetlen, hogy a hétnapos hét eredetét a holdszakok
váltakozásában kell keresnünk: újhold napja után minden 7. nap (a szabbat,
'szombat' és a sibat, 'hét' között nem lehetetlen az etimológiai összefüggés!)
megfelelt a hold egy bizonyos alakjának, és ezért megszentelt jelleget
ölthetett. Mivel egy holdciklus nem 28, hanem 29 és 1/2 napot tesz ki, minden
hétnek hosszabbnak kellett lennie 7 napnál. Kimutatható, hogy Izráelben már
nagyon korán szigorúan 7 napból álltak a hetek, így a szombat független volt az
újhold napjától. Ennek következtében - azzal párhuzamosan, hogy a szombat
jelentősége fokozódott - az újhold napjai vesztettek fontosságukból. A 7. napon
(→szombat) kívül a hét többi napjának nem volt külön neve. Az újhold napjain
és a szombatokon kívül még más →ünnepek is szerepeltek az izráeli naptárban, és számuk a
történelem folyamán jelentősen nőtt. - Az időszámítás segédeszközeként csak
korlátozott mértékben volt ismeretes a naptár Izráelben. A hónap napjainak
számlálására olykor külön e célra szolgáló eszközt használtak (amint ezt az el
Faréban és ed Auverben felszínre került leletek tanúsítják): egy 30 lyukkal
ellátott táblát. Ezekbe a lyukakba beleszúrtak egy botocskát és ezt minden nap
továbbvitték a következőbe (Kr. e. 10-7. sz.). Az ún. gézeri naptár egy 11 x 7
cm nagyságú mészkő táblácska, melyen 7 sor régies írás látható, vsz. a Kr. e.
10. sz-ból (W. F. Albright, S. Moscati); R. A. Macalister találta Gézerben
(1908). 12 hónapot sorol fel, közülük 8-at párosával, és arra utal, hogy ezekben
a mezőkön milyen munkákat kell elvégezni (vetés, aratás). Egy négyszögletű
lyukacskából, mely alapján feltehető, hogy fel lehetett akasztani, arra
következtettek, hogy naptár volt. Mivel az év hónapjait nem sorakoztatja fel pontos
sorrendben, hanem csak azokat a palesztinai parasztság körében ismert paraszti
teendőket veszi sorra, melyeket az év folyamán el kellett végezni, nem
tekinthető a szó szoros értelmében véve naptárnak. Annak alapján, hogy a rajta
található írás gyakorlatlan kézre vall, sok szakember isk. gyakorló táblának
véli, melyen a tanuló a betűvetésen kívül az év folyamán esedékes mezőgazd.
munkák menetét is gyakorolta ill. elsajátította. →mezopotámiai naptár -
2. Az Egyház naptára. Már az ókorban tudták, hogy 235 →holdhónap kevéssel több, mint 19 →napév, vagyis a holdfázisok
19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. Ezt a 19 éves
összefüggést, bár már a régi Babilonban is ismerték, a görög Meton csillagász
(Kr. e. 5. sz.) nevéhez fűzik, és Meton-ciklusnak nevezik. A ciklus lényeges
elemei: az aranyszám megmutatja, hogy egy adott év a 19 éves ciklusnak hányadik
éve; az epakta (hozzáadott nap): megmutatja, hogy hány nap hiányzik még a 12
holdhónaphoz a napév végéig, másképpen a Hold „kora” egy adott év első napján.
Értéke legfeljebb 30 lehet. - A vasárnapi betű: január elsejével kezdve
megbetűzhetjük a hét napjait ciklikusan az abc sorrendjében, A-tól G-ig. Ilyen
módon a hét azonos napjai egy adott évben mindig ugyanazt a betűjelet kapják. A
vasárnap jele a vasárnapi betű. A közönséges év (nem szökőév) 52 hét + 1 napból
áll, tehát az év első és utolsó napja ugyanazt a betűjelet viseli. Vagyis a
következő évben a vasárnapi betű eggyel ugrik, „hátrál”. Szökőévekben ez a
változás 2 betűnyi lenne. Ennek elkerülésére a szökőévek 2 vasárnapi betűt kapnak,
az egyik betű február 23. előtt, a másik 24. után érvényes, 23. és 24. ugyanazt
a betűjelet kapja. A vasárnapi betűk sorrendje 4 ´ 7 = 28 évenként pontosan
ismétlődik. Ez a ciklus a napkör.
Egy Meton-ciklus első évében jan. 1-jén éppen újhold van, tehát az aranyszám és
az epakta értéke egyaránt 1. Időszámításunkban (akár a julianusi, akár a
Gergely-naptár szerint) Kr. e. 1: január elsején újholddal kezdődött az év, ez
tehát egy Meton-ciklus első éve. **-P.B.K.
Knauz Nándor: Kortan. Bp., 1876. - BL:1308. -
Kirschbaum II:482. - Kroll 1993:220.
----------------------------------------------------------
Az esszénusok naptára
A korlátozottan rendelkezésre álló adatok szerint a Holt-tenger
melléki esszénus
--------------------------------------
A keresztre feszítés időpontja
A keresztre feszítés időpontját érintő viták sem
lesznek valószínűleg soha eldöntve. A pontos dátum kiszámítását problémássá
teszi a szinoptikus (egybehangzó) evangéliumok és János evangéliumának
beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az Utolsó
Vacsora egyértelműen a zsidó Húsvéti Bárány elfogyasztását jelentette (2Móz12
emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este
(a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap
15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de
már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az
arimátiai József – Pilátus engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi
előkészületek előtt helyezte el a közeli új sírba (Ján19:42), ami azt jelenti,
hogy az Utolsó Vacsorát legkésőbb a zsidó Húsvét előtti estén tartotta Jézus
tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt.
Egyfajta magyarázatnak az tűnik, hogy (Ján13:1 alapján) Jézus tudta, hogy
eljött az utolsó órája és emiatt az Utolsó Vacsorát előbbre hozta keddre vagy
szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti
eseményekre is.). Másfajta magyarázatot nyújthat, ha figyelembe vesszük, hogy
az esszénusok nem a hagyományos zsidó holdnaptár szerinti időszámítást
alkalmazták, hanem egy attól eltérő, szolikus naptárt. A Vatikán
jóváhagyásával, Jean Danielou bíboros úgy nyilatkozott, hogy Jézus utolsó
vacsorája valójában esszénus naptár szerint tartott húsvéti lakoma. Jézus az
esszénus naptárat használt (Egyiptomig, Mózesig megy vissza), eszerint húsvét
szerdára esett.
----------------------------------
Természetesen létezik más magyarázat is. Egy
újabb keletű elmélet szerint Jézus nem csütörtökön tartotta az ünnepi vacsorát,
hanem kedden. Ennek alapja az a tény, hogy a kumráni közösség nem a hivatalos
naptár szerint élt, hanem saját naptáruk volt, amely a nap-évhez igazodott, s
ezért néha jelentős eltérést mutatott a korabeli hold-naptárhoz képest. Ebben a
naptárban az ünnepek mindig azonos napra estek, így a Páska ünnepe náluk mindig
kedden volt. (Ha az esszénusok naptárát meg tudnánk fejteni, talán egészen
pontosan meg tudnánk határozni Jézus halálának évét és napját.)
------------------------------------------------
Bizonyos számítás alapján, Jézus halálának napja feltehetően - az Esszénus naptárt figyelembe véve - szerdai nap
A halálának dátuma Niszán 14 - ha az Esszénus
naptár Niszán 1-je a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, az Esszénus naptár szerint Niszán 1 mindig
szerdára esett, ezek szerint Niszán 14 egy keddi napra esett, kedd estéjére,
mivel a zsidóknál a napok este kezdődtek. Tehát a halála napja valójában
szerda délutánja, de még mindig Niszán 14. Vasárnapig bőven van három nap és három éjjel,
úgy ahogy Urunk is megjövendőlte.
---------------------------------------
A Jubileumok könyvének kalendáriuma
Nevezik
még Kis Genezisnek, vagy Mózes apokalipszisének is. Szövege és keletkezési
ideje tekintetében ismét bizonytalanság uralkodik. Eredetileg héberül íródott,
amely szöveg elveszett, ugyan egyes töredékek fennmaradtak a Qumranban. Görög
fordításban élt tovább a szöveg, amelyből csak töredékek maradtak. Körülbelül a
mű negyede latin fordításban maradt fenn. A mű teljes anyaga etióp nyelven
maradt ránk. Ezen etióp fordítás a görögből készült, hasonlatosan a latin
fordításhoz.
Eredetét tekintve
valószínűleg farizeus-körökből származik Kr.e. 135-105-ből; mások szerint
korábbról, Kr.e. 175 tájára teszik. A Qumranban Kr.e. 150-125 közötti időből
származó töredékei léteznek.
Alaptémái: egy karakterisztikus kalendáriumot tartalmaz. S világ
történeteiét tekinti át e kalendárium a teremtéstől a Sínai szövetségkötésig.
Ezen időszakot 49 x 49 éves periódusban rögzíti. A 49 = 7 x 7 év, a jubileumi
évforduló. Erről a rendszerből kiindulva nevezik Jubileumok könyvének.
Tartalmában a Teremtés
könyvének elbeszéléseit veszi alapul, azokat foglalja össze, illetve bővíti e
kalendárium formájában. A kalendáriumában a 364 napos nap-évet követi, amelyet
12 hónapra oszt, amelyek 30 naposak, és 4 közbeeső nap beiktatásával. Minden
év és minden kalendáriumi hét szerdával kezdődik és azonos dátummal.
A mű az Egyiptomból eredő
ősi kalendáriumot őrzi a Pentateuchus, Ezekiel, Krónikák könyve adatai alapján.
A kalendárium a száműzetés előtti időszakra vonatkozik.
A hellenizmus korában a babiloni kalendárium
terjed el a civil életben, amely a hold mozgása alapján szabja meg az idő
beosztását. A makkabeusi korban a nap-kalendáriumot felcserélik a babiloni
kalendáriummal a templomi használatban. A Dán 7,25 utal arra, hogy Antiochosz
Epiphanes idejében megváltoztatták az időt és a törvényt. A Qumrani közösség
elszakad az új kalendáriumtól, és megőrzi a nap-kalendáriumot.
Talán ezen polémiák ütközésében található a Jubileumok könyvének
kihangsúlyozása, az ősi kalendáriumhoz való visszatérés, a hellenista
újításokkal való ellenkezés. Ehhez a szembenálláshoz tartozik a szombat megtartása,
az étkezési törvény, a körülmetélés megtartása, illetve a bálványimádás
bevezetése ellen, a hellenista gymnazeionok szokásával szemben megnyilvánuló
titlatkozás .
--------------------------------------------------------------------
A Jubileumok könyve (részlet)
30. A parancsolatok teljes ideje ötven és kettő hetet tesz ki, és ezek alkotnak egy teljes
évet. Ez pedig felíratott és elrendeltetett a mennyi táblákon.
31. És nem lehet mellőzve (ez a parancsolat)
egyetlen évre sem, vagyis évről évre.
32. És parancsold meg Izrael fiainak, hogy
tartsák az évet ezen számítás szerint – háromszázhatvannégy naposnak, és (ez)
tegyen ki egy teljes évet, és ne térítsék el az időket a (parancsolat)
napjaitól és ünnepeitől; mert minden e bizonyság szerint fog megtörténni
bennük, és nem marad ki egyetlen nap sem, és az ünnepek sem térnek el attól.
33. De hogyha mégis mellőzik és nem tartják meg
azokat az Ő parancsának megfelelően, akkor összezavarodnak az összes évszakaik
és az évek eltávolodnak ettől (a rendtől), [és összezavarják az évszakokat és
az évek kimozdulnak helyükről] és szem elől tévesztik a rendeltetésüket.
34. És Izrael összes fiai el fogják felejteni és
nem találják az évek menetrendjét, és elfelejtik az újholdakat, az évszakokat,
a szombatokat és az évek minden rendszerét illetően hibáznak majd.
35. Mert tudom, és mostantól fogva kijelentem
neked, és ez nem a saját elgondolásom; mert írva van az előttem levő könyben,
és a mennyei táblákon el van rendelve a napok beosztása, nehogy elfelejtsék a
szövetség ünnepeit
36. és Idegen népek (Pogányok) ünnepei szerint
járjanak eltévelyedésük és tudatlanságuk következtében. Mivel kétségtelenül
lesznek olyanok, akik megfigyelik majd hold járását – hogy (az) hogyan
befolyásolja az évszakokat és hogy évről évre mindig tíz nappal hamarabb
érkezik.
37. Ennekokáért elkövetkeznek rájuk azok az évek
amikor megzavarják (a rendet), és egy gyalázatos napot jelölnek ki a bizonyság
napjául, és egy tisztátalan napot tesznek meg ünnepnapnak, és összekeverik a
napokat, a szentet a közönségessel, és a tisztátalant a szenttel; mivel
tévedésben lesznek a hónapokkal, a szombatokkal, az ünnepekkel és a
jubileumokkal kapcsolatban.
38. Ezért parancsolatot szólok és bizonyságot
teszek neked, hogy te is tanúskodhass őelőttük; mert halálod után a te
gyermekeid összezavarják (azokat), és így az év nem csak 364 napos lesz, ezért
tévedni fognak az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat és az ünnepeket
illetően, és mindenféle vért mindenféle hússal együtt megesznek majd.
----------------------------------------------------------------------------------------
The Jewish Calendar. For our author's peculiar
views see Charles's edition 18 and the notes on vi. 29-30, 32, xv. I.
29 And they placed them on the heavenly tablets,
each had thirteen weeks; from one to another (passed) their memorial, from the
first to the second, and from the second to the third, and from the 30 third to
the fourth. And all the days of the commandment will be two and fifty weeks of
days, and (these will make) the entire year complete. Thus it is engraven and
ordained on the heavenly 31 tablets. And there is no neglecting (this
commandment) for a single year or from year to year. 32 And command thou the
children of Israel that they observe the years according to this reckoning-
three hundred and sixty-four days, and (these) will constitute a complete year,
and they will not disturb its time from its days and from its feasts; for
everything will fall out in them according to 33 their testim
--------------------------
Essene Passover Dates
The point of the analysis below is to illustrate that only in A.D. 30
did the Essene Passover Eve fall 1 day before the Jewish Passover Eve. In all
other years the Essene Passover Eve fell in a different week or fell after (not
before) the Jewish Passover.
Consequently, A.D. 30 is the only year in which Jesus and His
disciples could observe the Essene Passover exactly one day before the Jews and
Pharisees etc. observe the Jewish Passover, and hence A.D. 30 is the only year
in which Jesus could both observe Passover in the upper room and then Himself
be the sacrificial Passover Lamb of God the following day on Jewish Passover.
No other year satisfies all the criteria to harmonize the gospel
Passion Week accounts, and hence A.D. 30 stands alone as the only
"fit" for the year of crucifixion.
Date and day
Julian March 22, 12 PM , Wed
Essene Nisan 1, Wed
Essene** April 4
Jewish April 5
Essene** April 2, Tues
Jewish April 3, Wed
--------------------
While several documents discovered at Qumran give schedules of events
according to their calendar, the best descriptions of the workings of the
calendar itself are probably found in the Book of Jubilees and the Book of
Enoch.[3] Although those books are not included in our Bible today, both were
held in high regard at Qumran, equal to others we now include in the Old
Testament.
The calendar had 364 days each year, beginning on a Wednesday every
spring. It had four quarters of exactly 13 weeks each, so that every
quarter-year began on a Wednesday. Each quarter had three months, the first two
having 30 days, and the third having 31 days. The months were numbered from 1
to 12, beginning in the spring. Thus, it had a feature desired by many modern
businessmen: it was so tightly tied to the week that every day occurred on the
same day of the week every year. In particular, their sacred feast days always
occurred on the fixed days listed in Table 1.[4]
New Year's Day Wed,
1st day, 1st month 1 Nisan
(1st month
Passover Wed, 15th
day, 1st month 15 Nisan
Table 1. Holy Days on the Qumran Calendar occurred on the same day
every year.
-----------------------------------------
Solar Calendar based upon Calendrical Documents 4Q320 and 4Q321
God's Appointed Times (as interpreted in 4Q320 and 4Q321) [Leviticus
23]:
Sabbath (Shabbat ) on the seventh day of every week [Leviticus 23:3].
14th of Abib = Passover (Pasach ) [Leviticus 23:5].
15th through 21st of Abib = Unleavened Bread (Hag HaMatzah ); the
first and seventh days are holy convocations [Leviticus 23:6-8].
26th of Abib = Waving of the (Barley) Sheaf/Early Firstfruits
(Bikkurim ) [Leviticus 23:10-14].
14th of the Second Month = Second Passover [Numbers 9:10-14].
15th of the Third Month = Feast of Weeks/Pentecost/Latter Firstfruits
(Shavuot /Yom HaBikkurim ) [Leviticus 23:15-22].
1st of the Seventh Month = Day of Memorial/Feast of the Blowing (of
Shofar) [Leviticus 23:24-25]. Rosh
Hashanah is a misnomer!
10th of the Seventh Month = Day of Atonement (Yom Kippur ) [Leviticus
23:27-32].
15th through 22nd of the Seventh Month = Feast of Tabernacles/Booths
(Sukkot ); the first and eighth days are holy convocations [Leviticus
23:34-43].
Other Feasts:
1. Feast of New Wine on the
third day of the fifth month.
2. Feast of New Oil on the 22nd
day of the sixth month.
3. Feast of Offering of Wood on
the 29th day of the sixth month.
Notes:
1. The first month is Abib as
is prescribed in Torah [Exodus 13:4]; this is corroborated by 4QpaleoExod.
2. Each month consists of 30
days except for the months culminating with equinoxes and solstices (that is,
the 3rd, 6th, 9th, and 12th months).
3. An intercalary day added to
the end of the third month accounts for the summer solstice; denoted as SS on
the calendar.
4. An intercalary day added to
the end of the sixth month accounts for the autumnal equinox; denoted as AE on
the calendar.
5. An intercalary day added to
the end of the ninth month accounts for the winter solstice; denoted as WS on
the calendar.
6. An intercalary day added to
the end of the twelfth month accounts for the vernal equinox; denoted as VE on
the calendar.
7. Each quarter consists of
thirteen complete weeks (52 weeks in a year) for a total of 364 days.
8. All appointed times fall on
the same day of the week every year; in fact, each quarter represents a
repetitive pattern.
9. A day commences when the
sun's orb sets just on top of the horizon; aka "twilight" (see
illustration).
-------------------------------
Last Supper was a
day earlier, scientist claims
LONDON (AFP) – Christians have long celebrated Jesus Christ's Last
Supper on Maundy Thursday but new research released Monday claims to show it
took place on the Wednesday before the crucifixion.
Professor Colin Humphreys, a scientist at the University of Cambridge,
believes it is all due to a calendar mix-up -- and asserts his findings
strengthen the case for finally introducing a fixed date for Easter.
Humphreys uses a combination of biblical, historical and astronomical
research to try to pinpoint the precise nature and timing of Jesus's final meal
with his disciples before his death.
Researchers have long been puzzled by an apparent inconsistency in the
Bible.
While Matthew, Mark and Luke all say the Last Supper coincided with
the start of the Jewish festival of Passover, John claims it took place before
Passover.
Humphreys has concluded in a new book, "The Mystery Of The Last
Supper", that Jesus -- along with Matthew, Mark and Luke -- may have been
using a different calendar to John.
"Whatever you think about the Bible, the fact is that Jewish
people would never mistake the Passover meal for another meal, so for the
Gospels to contradict themselves in this regard is really hard to
understand," Humphreys said.
"Many biblical scholars say that, for this reason, you can't
trust the Gospels at all. But if we use science and the Gospels hand in hand,
we can actually prove that there was no contradiction."
In Humphreys' theory, Jesus went by an old-fashioned Jewish calendar
rather than the official lunar calendar which was in widespread use at the time
of his death and is still in use today.
This would put the Passover meal -- and the Last Supper -- on the
Wednesday, explaining how such a large number of events took place between the
meal and the crucifixion.
It would follow that Jesus' arrest, interrogation and separate trials
did not all take place in the space of one night but in fact occurred over a
longer period.
Humphreys believes a date could therefore be ascribed to Easter in our
modern solar calendar, and working on the basis that the crucifixion took place
on April 3, Easter Day would be on April 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése