Isten neve magyarul
Isten neve magyar változatban "Jehova". Eredeti kapcsolata nincs a „Jehova Tanúi” csoporttal, mert Magyarországon később jelentek meg, így nem ők hozhatták be Magyarországra. Egy Károli Gáspár nevű református pap (Nagykároly 1529 – Gönc 1592) híres fordításában a név hétszer szerepel „Jehova” hosszú alakban, és 2-szer a „Jah” rövid alakban. Az 1589-ből származó Biblia előszavában Karoli megemlíti, hogy „Isten neve lénye szerint J E H O V A”.
Azok a helyek, ahol Karoli visszaadta Isten nevét
1Móz 22:14, 1Mózes 32:9, 2Móz 6:3 2Móz 15:3, 2Móz 17:15, Bírák 6:24, Zsolt 83:19, Zsolt 68:5 (Jah)
Azt is leszögezi, hogy ebben a fordításban sok jámbor tudóst követtem, akik a héberből, amelyben az Ószövetség íródott, valóban lefordították a Bibliát, mint például Vatablus, Pagnius, Münster, Tremellius, aki természeténél fogva zsidó volt, és nem sokkal később lefordította a Bibliát. Követtem a Vulgata-kiadást is, valamint azokat a doktorokat Biblia, akik magyarázták..."
Ez a Tremellius volt a legbefolyásosabb Karolira, ő először katolikus hittérítő volt zsidóból, és csak azután lett református. Így az Isten nevével kapcsolatos magyarázatainak forrása meglehetősen valószínű, hogy Tremelliustól származik.
Zsolt 83:19 Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, felmagasztaltatsz az egész földön.
Zsolt 68: 5. Énekeljetek Istennek, énekeljetek az Ő nevének; Készíts utat annak, aki a pusztában jön, akinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
Isten neve az elmúlt korok magyar dalaiban is szerepelt.
Így Rimay János 16. század végi XXVIII. dala tartalmazza a „Jehova” nevet. Rimay János (Alsóstregova, 1570 körül - Divény, 1631. december 9.) politikus, költő, a késői magyar reneszánsz legjelentősebb írója.
"Kegyes Jehova – Irgalmas Jehova, nézz ránk a mennyből"
Isten neve egy 1774-es újévet nyitó himnuszban is szerepelt a református énekeskönyvekben: Ez esztendőt megáldjad, / Ez esztendőt megáldjad, / Kegyelmedből, Úristen!, / Bőséggel ékesítsed, / Bőséggel ékesítsed, / Te szent Jehova Isten! / Téged áldnak, / Kik lakoznak e földnek szénén. / És a puszta heleik is / Bőséggel, Halmok áhítozódúd / Víg kewdvel. / Boldog, kit magadnakj váltál, / Sionnak királya!
: Áldd meg ezt az esztendőt, áldd meg ezt az évet, Uram Isten kegyelmedből.... Te szent Jehova Isten / Áldottak téged azok, akik a föld színén élnek. / ..... Sion királya.
Isten neve egy magyar versben (1645)
Zrínyi Miklós költészetében is helyet kapott Isten neve.
..."Szent, szent, szent mindenható Isten, Jehova,"
...Az az jó, az igaz, az nagy Jehova,
Zrínyi Miklós (1620 – 1664): Szigeti vesedelem
Pars decima quinta
(Tizenötödik ének)
... "Szent, szent, szent mindenható Isten, Jehova"
...Ez jó, ez igaz, nagy Jehova,
Zrínyi Miklós (1620 – 1664): Pusztulás Szigetnél
Pars decima quinta
(Tizenötödik ének)
Jehova vagy Jáhve?
Egyesek azt mondják, hogy Jehova, vannak, akik Jahve, mások pedig másképp...? Melyik a helyes?
Igen, van az a lehetőség is, hogy bár ismered, nem tudod szeretni ezek miatt a kérdések miatt. Mert a Sátán különféle akadályokat állított az utadba. Egyesek szerint Istennek nincs neve, vagy nevét nem ismerik, illetve több vélemény van róla, vagy több neve van, stb..
Íme, amit RAJ TAMAS zsidó főrabbi, Nehemia Gordon karaita rabbi, valamint egy Júda törzséből származó Románia-i rabbi és mások mondanak Isten nevéről:
EGY ZSIDÓ RABBI TANÚSÁGA LÉVI TÖRZSÉBŐL
Az Újszövetség Arad-i fordítója, Viorel Raţiu professzor, a baptista felekezethez tartozó, Şega közösség tagja találkozott egy zsidó rabbival a Lévi törzséből, aki valahol egy üdülőhelyen, egy szállodában szállt meg. És megkérdezte tőle, hogyan kell kiejteni Isten nevét:
"Kérdeztem egy zsidó rabbit (Lévi törzséből), hogy melyik a helyes kiejtés, de nem akarta kimondani. Aztán javasoltam neki, hogy erősítse meg Istenük nevének egyik változatát, amire azt mondtam: IAHVE, amire ő azt válaszolta: NEM; vagy JEHOVA, amire azt válaszolta: IGEN."
Azt mondják, hogy az Isten nevét alkotó négy betű Yehowah (ejtsd: Jehova) formáját – a tetragrammatont – a korai keresztény korszak szemita és görög fonetikus szövegei és műtárgyai tanúsítják. A Jehova fordításának egyes támogatói, köztük a karaita zsidók, mint például a tudós Nehemia Gordon, azt állítják, hogy a „Jehova” jobb, mint a „Jahve”, azon következtetésük alapján, hogy a tetragrammaton háromszótagú volt, és ezért Isten neve három szótagból áll.
A közvélemény figyelmébe ajánlom a 2010-ben elhunyt magyarországi Raj Tamás főrabbi magyarázatát a YHWH név kiejtésével kapcsolatban: A YHWH Isten neve három Ye+HoW+aH szó egyesüléséből (összevonásából) jött létre, tehát háromtagú szóról van szó, és nem kéttagúról van szó, mint a Yah+We esetében. A válaszokat időszakonként publikálta az őt kérdezőknek, a "Kérdezd a rabbit!" cikkben.
Vö. Jelenések 1:8 versével: Van, volt, eljövendő.
Raj Tamás (Budapest, 1940. február 9. - Budapest, 2010. március 8.) magyar történész, főrabbi. Élete során számos könyvet publikált, legtöbbjük azzal a céllal, hogy közelebb hozza a zsidó vallást és megismertesse más vallásokkal.
Ahogy már bemutattam, a magyarországi főrabbi, RAJ TAMAS az Isten nevéről azt mondta, hogy három szó Ye+HoW+aH egyesüléséből jön létre, tehát háromtagú szó, és nem kéttagú, mint a YaH+WeH esetében.
Mégis, hogyan értelmezhető az, hogy a bibliai teoforikus (istenes) nevekben és szavakban a "Jah" változat is előfordul? Mivel ez az Isten nevének összevont alakja: lásd J(ehov)ah vagy Y(ehow)ah. Héber nyelvi szabály szerint a Jah szóalak mindig a teoforikus nevek vagy szavak végén van, sosem a szavak elején: Pl. Hallelu-jah, Éli-jah, Jeremi-jah. De amikor a név rövidítése nem tartalmazza az utolsó szótagot, mindig a szavak elején van: Jeho-shua, Jeho-ram, Jeho-yakim, Jeho-shafat, Jeho-nathan.
Ha összevonjuk mind a két teoforikus nevet, megkapjuk a teljes nevet: Jehovah, de héber szokás szerint nem ejtjük ki az utolsó betűt, tehát, marad Jehova.
“In the Even Bohan (the so called Shem Tov's Matthew) (I’m looking at Ms. Heb. 28 Bibliotheek der Rijksuniversiteit, Leiden, which is Ms A in Howard’s edition), the Tetragrammaton is abbreviated with a hey (ה) followed by an acute accent mark (‘ה) which indicates an abbreviation for Y-H-V-H.
In the Du Tillet, a unique sign is used for the Tetragrammaton, which looks like a large cursive L with three dots in the middle. I’ve attached the page of the manuscript with Matt 28:2, “…for an angel of Y-H-V-H came down…” and an arrow indicating the symbol used for the Tetragrammaton.
For the Münster, I only have the 1551 edition of Quinquarboreus, and in this text, the Tetragrammaton is fully written in the Hebrew script, i.e., יהוה.”
Ma van ókori bizonyíték arra, hogy a Shem Tov, Du Tillet és Münster féle Máté Evangéliumban levő Isten neve, illetve annak változata, nem feltétlenül egy későbbi kéz javítása, hanem ott volt mindig is.
“The ‘Gilyon[im]‘ and the [Biblical] books of the Judæo-Christians ["Minim"] are not saved [on Shabbat] from fire; but one lets them burn together with the names of God written upon them.” R. Jose the Galilean says: “On week-days the names of God are cut out and hidden while the rest is burned.” R. Tarphon says: “I swear by the life of my children that if they fall into my hands I shall burn them together with the names of God upon them.” Rabbi Ishmael says: “If God has said, ‘My name that has been written in holiness [i.e., in the "jealousy roll" mentioned in Num. v. 21 et seq.] shall be wiped out by water, in order to make peace between husband and wife,’ then all the more should the books of the Judæo-Christians, that cause enmity, jealousy, and contention between Israel and its heavenly Father. . . . As they are not saved from fire, so they are not saved when they are in danger of decaying, or when they have fallen into water, or when any other mishap has befallen them”
Érdekes módon, nem csak a zsidókeresztyének használták Isten nevét, hanem még a Jézus Krisztust elutasító zsidóság elöljárói közül is:
See another examples:
Speaking of Rahab the harlot – “What reward did she receive? Some of her daughters were married into the priesthood and bore sons who stood and performed service upon the altar and entered the sanctuary, where, uttering the INEFFABLE NAME OF GOD, they would bless Israel.”Midrash Rabbah Numbers VIII:9
“In the temple they pronounced the DIVINE NAME as it is written, but in the country by its substitute.” Mishna – Tamid 7:2, Talmud – Tamid 33b
“Some say also of the High Priest when he pronounced the DIVINE NAME on the Day of Atonement – from Jericho they could smell the odour of the compounding of incense.” Mishna – Tamid 3.8, Talmud – Tamid 30b
“Our Rabbis taught: Ten times did the high priest pronounce the NAME on that day: Three times at the first confession, thrice at the second confession, thrice in connection with the he-goat to be sent away, and once in connection with the lots.” Talmud – Yoma 39b
“And Ezra blessed the Lord, the great God. What does ‘great’ imply? — R. Joseph said in the name of Rab: He magnified Him by pronouncing the INEFFABLE NAME.” Talmud – Yoma 69b
“Any benediction in which the DIVINE NAME is not mentioned is no benediction.” Talmud – Berachoth 40b
“During the Second Temple period the TETRAGRAMMATON was pronounced during the ceremony of blessing the people by the priests and in other prayers, but only in the Temple. Outside of it the substitution Adonai (Lord) was used.” The Classic Midrash – Tannaitic Commentary On The Bible, Reuven Hammer, Paulist Press, p 168
“NAME, the TETRAGRAMMATON, as written in the verse here, must be pronounced by the priests. The word Adonai meaning Lord is substituted for the actual NAME of God when the blessing is recited outside the Temple.” The Classic Midrash – Tannaitic Commentary On The Bible, Reuven Hammer, Paulist Press, p 223
There are many other references, but these few demonstrate that the Tetragrammaton was pronounced during and before the times of Jesus. Thus, the assertion that “the Tetragrammaton was not pronounced at all” is pure myth – an habitual occurrence in modern biblical scholarship – yet, it is a myth that is unfortunately perpetuated ad nauseam, in spite of conclusive evidence to the contrary.
“R’ Chanina was punished for pronouncing the Tetragrammaton in public, and his wife was punished for not preventing him for doing so.”
This was in the second century, after the third jewish revolt ended in 135.
1.Used by jewish non-christians like Rabbi Chanina (Aboda Zara)
