Népszerű bejegyzések

2012. november 24., szombat

22. A vérkérdésről. Történelmi adatok Jehova Tanúinak


A Golden Age (Aranykorszak - majd Vigasz, ma Ébredjetek!) 1923 január 3, 214 oldalán (angolban), az Őrtorony Társulat (képviselői által) nyilvánosan állást foglal a védőoltással kapcsolatban. Mivel sok védőoltás alapanyagát a vérből vonták ki, a Társulat illetékesei úgy döntöttek, hogy a védőoltások sértik Isten parancsát a vér meg nem evését illetően. 

A Golden Age 1931, február 4, 293 oldalán a Társulat megerősíti álláspontját - "Érvek az oltás írásellenes volta mellett" című cikkben. Az ezt követő években (Golden Age 1932 március 30, 409 oldalán (angolban), Golden Age 1936 Szeptember 23, 810 oldalán (angolban), Golden Age 1937 Szeptember 8, 773 oldalán (angolban) a Társulat karikaturistáinak gúnyrajzai kikacagják a védőoltás híveit. 

A Golden Age utódában, a Consolation (Vigasz, ma Ébredjetek) 1940 december 25, 814 oldalán (angolban) hősként van bemutatva egy orvos, aki vészhelyzetben a saját vérét adta egy betegnek. Ez szöges ellentétben volt a Társulat 1923 óta folytatott a vérevést értelmező állásfoglalásával, azt mutatván, hogy a Társulatban olyanok is voltak akik kifogásolták a Társulat addigi álláspontját. Habár e reformirányzat végül is megbukott és a hagyományos irányzat hívei felülkerekedtek Az Őrtorony 1945 július 1, 198-203 oldalain bemutatva mint nem helyes dolognak a vérátömlesztést, e reformirányzat is befolyásolhatta azt az oltásokat nagyban érintő változást amely Az Őrtorony 1952 december 15, 764 oldalán (angolban) által bejelentette: "Teljesen biztos, hogy nem lehet észérvekkel vagy az Írásokkal bizonyítani azt, hogy az oltáskor a beoltott személy vért enne vagy inna vagy vérátömlesztést kapna (…) Így az oltás elleni összes ellenvetés nélkülözni látszik a szentírásbeli alapot." Viszont a mai napig, csak a vérkivonat nélküli, aktív oltások engedtetnek meg a Társulattól. A passzív oltások, mely vérkivonatból készülnek, mint pl. a kígyóméreg ellen, a veszettség ellen, tiltva vannak. Ha egy tanút megmar egy mérges kígyó vagy egy veszett állat és nincs más ellenszer csak vérből kivont passzív ellenszer, védőoltás, a Társulat elvárása szerint az érintettnek inkább vállalnia kell a legsúlyosabb következményeket is (a biztos és szörnyű, kínos halált) mint a vérből való ellenszert. Utólag a "virslicipó virsli nélkül politika" csupán a vér fő elemét tiltja. 

Az 1952 előtti időszakban több tanú missziónárius, tanúk és tanúk gyerekei haltak meg himlőben, vérhasban, stb. amely megakadályozható lett volna védőoltás által, rossz fényt vetítve ezáltal a Társulatra, a Társulat védőoltás elleni politikája miatt. A.H Macmillan (a vezető testület elhalálozott tagja) - Faith on the March - című könyvében megemlíti, hogy egy országban nem engedték be őt és a Társulat többi kongresszusi küldötteit csak ha felmutatták, hogy be vannak oltva egy bizonyos védőoltással és ő engedte, hogy beoltsák, majd a többiek is, habár először zúgolódtak. 

Habár a vérátömlesztést csak 1945 óta nem nézték jó szemmel a Társulatban, lényegesen Az Őrtorony csak 1961 Január 15 számában, 63,64 oldal (angolban), kérte azok kiközösítését akik vért fogadnak el valamilyen módon. Mark Heber Miller - Messianic Confession (volt tanú missziónárius) élettapasztalát leíró könyvében beszámol arról, hogy voltak USA-beli vének akik nem alkalmazták a Társulat által kért kiközösítéseket. 

A Társulat nyilvánosan állást foglal a szervátültetés ellen 1967-ben. Az Őrtorony 1967 november 15, 702 oldalán (angolban) ez olvasható: "Van valamilyen biblikus ellenvetés az ellen, hogy valaki a testét orvosi kutatásra adományozza, vagy ilyen forrásból szerveket fogadjon el átültetés céljából? (…) Azok akik ilyen operációknak vetik alá magukat, ilyen módon egy másik ember testéből élnek. Ez kannibalizmus." Végül is ezt a drasztikus értelmezést 1980-ban törölték, megengedve a szervátültetést. 


A nagy kérdés amivel a Tanúk szembe kell nézzenek

Igazságos-e és következetes-e a "Társulatjuk" a vérkérdésben?

Az állatorvosi és más illetékesek szerint a vér nem folyik ki teljesen egy megölt állatból, hanem bizonyos százaléka visszamarad az állat húsában (lásd a mellékelt angol anyagot). Ezért piros árnyalatú az állat húsa, a szalonna pedig fehér mert kevés vért tartalmaz. Egy 100 kg-os állat kb. 7 liter vért tartalmaz a testében. 100% kivérzés nem lehetséges, olyan 30 százalék körül (kb 2 l) visszamarad az állat húsában, piros árnyalatot adva a húsnak. Minél több vér marad vissza az állat húsában annál pirosabb az állat húsa. Ezek szerint azok az emberek akik húsevők, a hússal együtt egy bizonyos mennyiségű idegen vért is megesznek. Mindezt a Teremtő tudta amikor parancsba adta Noénak a vérevés tilalmát, de elfogadhatónak tekintette a húsban visszamaradt e bizonyos százalék megevését. Jehova Isten tudta, hogy egy komoly húsevő egész élete alatt több kg. alvadt vért is megehet a hússal együtt, anélkül, hogy a húsevőnek tudomása lenne arról, hogy tulajdonképpen vért is eszik a hússal együtt. Mégis a Teremtő megengedte a húsevést. Nos, igazságosan tekinti a Társulat a vérkérdést, amikor a húsevőknek megengedi, hogy ilyen mértékben egyenek vért, de ellenez egy vérből kivont védőoltást, amely nagyon kevés vért tartalmaz ahhoz viszonyítva amennyit megeszik egy komoly húsevő? A válasz egyértelmű. A Társulat értelmezése igazságtalan. Mint be volt mutatva, egy tanú aki húsevő, de nem fogad el egy vérből kivont védőoltást, nem következetes, hiszen valójában több vért eszik mint amennyi van egy védőoltásban. A Társulat értelmezése következetlen.

"Blood loss as a percentage of body weight differs between species: cows, 4.2 to 5.7%; calves, 4.4 to 6.7%; sheep, 4.4 to 7.6%; and pigs, 1.5 to 5.8%. Blood content as a percentage of live weight may decrease in heavier animals since the growth of blood volume does not keep pace with growth of live weight. Approximately 60% of blood is lost at sticking, 20-25% remains in the viscera, while a maximum of 10% may remain in carcass muscles. Different stunning methods may modify the physiological conditions at the start of exsanguination and, also, the neural responses to exsanguination. Electrically stunned sheep lose more blood than those stunned with a captive bolt, but they also have more blood splashes in their carcasses."

E témakörhöz kapcsolódó további ingyenes információt bőven találsz a világhálón (interneten) honlapján fogod megtalálni, több nyelven. 

A Társulat először tiltotta, majd megengedte a szervátültetést. Ahhoz, hogy egy szervátültetés sikeres legyen, az átültetendő szervnek kell tartalmaznia egy bizonyos mennyiségű vért. A vér nagy szerepe az átültetéskor jól megfigyelhető az alábbi két megtörtént esetben. 

Egy ember véletlenül levágta az ujjait és vizes zacskóba tették a levágott ujjakat. Mire a kórházhoz ért, a víz igen jelentős mennyiségű vért szívott ki az ujjakból és így nem tudták visszatenni őket a megfelelő helyükre. A másik ember levágta véletlenül a karját, de jég között szállította el a kórházhoz, a vér pedig megfelelő mennyiségben megmaradt. A műtét sikerült, a karját megmentették. Hasonló eset áll fenn a szervátültetéskor is, egy bizonyos mennyiségű vér hiányában egyetlen átültetendő szerv sem lenne életképes. Nos, igazságosan tekinti a Társulat a vérkérdést, amikor a szervátültetőknek megengedi, hogy ilyen módon vegyenek idegen vért a testükbe, de ugyanakkor ellenez egy vérből kivont védőoltást? A válasz egyértelmű. A Társulat értelmezése igazságtalan. A Társulat értelmezése következetlen. Kinek kinek, más más mércével méri a vért és az igazságot.

Hogyan tekintene ma az Isten Fia a vérkérdésre?
A vérkérdés problematikája nagyjából hasonlít egy, az i.sz. első századi problematikához, a hetedik napi shabbat (szombat) körül felmerült kérdéshez. A farizeusok annyira szőrszálhasogatók lettek a shabbat megtartásában, hogy figyelmen kívül hagyták a szeretetet és a könyörületet a betegek iránt, elítélve Jézus Krisztus shabbatnapi gyógyításait mint hétköznapi munkát. De még a tanítványok pár kalásztépését is elítélték, ugyanakkor következetlenek voltak gondolkodásukban, hiszen készek voltak részt venni a vagyonukat képező állatok megmentésében, kimutatva ezáltal, hogy inkább vagyonszerető mint emberszeretők voltak (Máté 12:1-14). Mint látható az evangéliumi beszámolóban, az Úr Jézus nem tekintette a szombat napi gyógyítást egy Isten ellenes közönséges hétköznapi munkának, hanem egy lehetőséget arra, hogy Istent dicsőítse azáltal, hogy a beteg embereken segít. Munkája nem Isten parancsa ellen volt, hanem Isten dicsőségére. Hogyan tekintene ma az Isten Fia a vérkérdésre, oly módon mint a szőrszálhasogató, embertelen farizeusok, vagy mint a mindenben igazságos égi Atyja?

Hogyan tekintsünk a vérkérdésre? "Szabad-e shabbaton jót tenni vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni egy lelket?" (Márk 3:4) - "Szabad-e (a vérrel) jót tenni vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni egy lelket?" - Egy kérdés mely Jehova Tanúinak lelkiismeretéhez szól!!!

Jehova Isten Noénak és családjának határozott parancsot adott a vérevés tilalmával kapcsolatban (1 Mózes 9:4) és ezt a tilalmat az apostolok és a vének Jeruzsálemi tanácsa is megerősítette - a Mózesi törvényre hivatkozva (Cselekedetek 15:20,21,28,29), amelybe szintén bele volt foglalva (5 Mózes 12:16,23). Tehát vért enni tilos. Ez egy etikai, morális parancs, amely által a Teremtő fel hívja a figyelmet arra, hogy az élet a vérben van, ezért az élet szent és Ő felelősségre fogja vonni azokat akik felelőtlenül fognak bánni az élettel. De szabad volt-e meg nem engedett hétköznapi munkának minősíteni és tekinteni a szombat napi gyógyítást? Nem!!! Hasonló módon, nem szabad meg nem engedett vérevésnek minősíteni és tekinteni a vérkezeléses gyógymódokat (oltást, transzfúziót, gyógyszereket). A Biblia által tiltott vér evésről csak akkor beszélhetünk amikor az egyén a szájába veszi és lenyeli a vért, mint eledelt vagy italt. Ha Krisztus csodás szombat napi gyógyításait nem lehet közönséges hétköznapi munkának nevezni, a vérkezeléses gyógymódokat sem lehet közönséges vérevésnek nevezni, mert ahogy Urunk Jézus vélekedett: "Szabad-e shabbaton jót tenni vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni egy lelket?" (Márk 3:4) - "Szabad-e (a vérrel) jót tenni vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni egy lelket?" - Egy kérdés mely Jehova Tanúinak lelkiismeretéhez szól!!!

Ugyanakkor, egy lelkiismereti kérdéssel állunk szemben, amit ráerőltetni sem szabad senkire. Vannak akik nem tekintik bűnnek a vérkezeléses gyógymódot, de ugyancsak biztonsági okokból (AIDS, stb.) nem igénylik. Vannak akik nem félnek hogy meg fognak fertőzni, és sok esetben így is van, sok fertőzést pedig kezelni lehet, sokan pedig vállalják a fertőzés kockázatát, mivel úgy vélik jobb fertőzötten élni mint fertőzetlenül meghalni. Mindenkinek tisztelni kell a lelkiismeretét.

Az orvosi technika ma lehetővé teszi mindenki számára a saját vérével való gyógymódot, azáltal hogy pár héttel a sebészeti beavatkozás előtt, előre lecsapolhatják a páciens vérének egy bizonyos százalékát, amit letétbe helyeznek és szükség esetén visszajuttatnak a szervezetbe. A páciens szervezete a lecsapolt vért egy bizonyos idő alatt újból visszaállítja. 

Egy másik jó módszer a sebészeti beavatkozás alatt elfolyt páciens vérét felfogni, átszűrni és újból bejuttatni a vérkeringésbe.


Jehova Tanúi, a tehenek és a vérfrakciók

Jehova Tanúinak vezetői nagylelkűen megengedik a vörös sejt nélküli vérfrakciók orvosi célokra való használatát. Gratula! Olvastam, hogy egy Jehova Tanúja számára tehénvéréből vették ki ezeket.
De vajon ez őszinte vagy csupán "egyház-politikai" engedékenység? Nem engedjük meg a teljes embervér orvosi célokra való használatát de megengedjük a vérfrakciók használatát? Ezt a vérfrakció kivonatot csak úgy tehetik meg, ha az embervért lecsapolják, azután pedig kivonják a vörös sejt nélküli vérfrakciókat. De mit tesznek a vörös sejteket tartalmazó frakciókkal? Eldobják? Ami a legfontosabb? De ezt szabad? Egyáltalán milyen bibliaversekkel indokolható ez a különbség? Lecsapolom a vérem, aztán kivonom a vörös sejt nélküli frakciókat és a többit (ami a legfontosabb) eldobom? Kérlek benneteket tisztelt Jehova Tanúi, magyarázzátok meg, bibliaversekkel alátámasztva.
Nem tudom, ezt a vérkérdéses dolgot meddig lehet nyújtani emberi okoskodásokkal. 
Na, de furcsa ez az egész dolog, miért csak a frakciókat? 
Hogyan tekintenél egy forróvirslis (hot dogos) árusra, ha az azt mondaná, hogy a zsemlyés, mustáros-kecsupos-majonézes, stb. forróvirslijét nem morális, nem etikai, nem egészséges, nem jó, veszélyes, pogány, nem Bibliai stb. egyben virslistől megenned, de a forró virslitől eltekintve mindent - mindent megehetsz belőle??? Nem azt mondanád, hogy nála valami nincs rendben??? Képletesen szólva, éppen ezt akarja elfogadtatni velünk ez a modern egyházi arisztokrácia vagyis Őrtorony "papság" a vérrel kapcsolatban, amikor ellenzi az embervér felfogását, átadását és ezáltal bármilyen módra való orvosi használatát (szerintük még a saját véredet sem szabad letétbe helyezned), de viszont nagylelkűen megengedi a vérszegényeknek és más betegeknek a vér bizonyos elemeinek a használatát. De miért tehénvérből?
Mivel ezeket a megengedett vérelemeket nem lehet más módon előhozni, csak úgy a semmiből (Kérek egy x y vérfrakciót! - Mindjárt küldjük! - Na, jó napot, jöttem, én vagyok az x y vérfrakció, miben szolgálhatok? Állok rendelkezésére!), hanem csakis a vér felfogásával, feldolgozásával és a kért elemek (frakciók) kivonatával.
A megengedett vérelemek (frakciók) kivonatához, a betegek állapotához képest igen nagy mennyiségű vérmennyiségről van szó. Legyen tehát inkább tehénvér. 
És most néhány igen megdöbbentő tudnivaló a vérfrakciók kivonatával kapcsolatban:
Például az albulin kivonatához - amit az Őrtorony hierarhia klérusainak a "virslicipó virsli nélkül" féle egyházpolitikája "nagylelkűen" megenged, és amit a tűzben, savban és egyéb elemben károsult elégett emberek és a komoly vérzések kezeléséhez használnak, elég sok vér lecsapolása, tartósítása, sok időre való tárolása és feldolgozása szükséges: egy 3 fokos, olyan 30-50 százalékig a testén való égési sebekkel óriási kínokban testileg-lelkileg szenvedő beteg gyógyításához minimum 600 g albulin kell. Ezt ez a modern és divatos egyház egyházpolitikája "nagylelkűen" megengedi, tehénvérből, ezzel nincs semmi gond, nagyon jó amit tesz, sőt dicséretre méltó (reméljük nem gondolja meg magát).
Régebbi adatok szerint minimum 10 liter vér, az önkéntes vérétől függően, ezért minimum 22 önkéntes jelentkezésére van szükség (egy önkéntes maximum 0,4 l vért adhat, legfeljebb 5-ször egy évben). Ezért jobbak a tehenek.
Hasonló a helyzet az imunoglobulinokkal (gama globulinok) is, amit a rettenetes kolera járvány megelőzésére adnak be szérumként, csak hogy itt kevesebb vér kell, egyetlen beadásra 3 liter, tehát 6 önkéntes. De ne feledjük hány adag kell és hány önkéntes. Ezért jobbak a tehenek.
 A hemofiliában szenvedők is, nagyban használják, egy gyerekkorától 70 évig élő hemofilikus beteg életben tartásához (ezek kivételes esetek), sok liter (!!!) emberi vér kell, és sok önkéntes, ez a mai napjaink előrehaladott technikájával, pénzel és a megfelelő önkéntesekkel kivitelezhető, de az áldott kérődzőkkel (tehenekkel) még inkább. És nincs AIDS-uk sem. Ezért a JT egyház "virslicipó virsli nélkül" féle egyházpolitikája "nagylelkűen" megengedi.
Szóval, most már engedik a vörös vérsejtek nélküli frakciókat, de mint egy esetben olvastam, a tehén véréből vették az illetőnek. Gondolom, ez sokkal olcsóbb. De biztonságosabb is (kergekór)? Nincs semmi komplikáció, stb. stb. stb.?
Várom hogy felvilágosítsanak.


Figyelemre méltó statisztika - egy orvostól!!!

Egy orvos szerint, aki élete során Jehova Tanúkat kezelt, olyan adatokat tett közzé mely szerint kb. 80 százaléka a Jehova Tanú pácienseknek elfogadta a vörösvértesteket tartalmazó kezelést (bármit is jelentsen ez). És ezt minden megszorítás vagy kényszer nélkül. 
http://marvinshilmer.blogspot.ro/2011/04/80-accept-blood-transfusion.html

Nem ez az egyetlen visszajelzés, hogy Tanúk, minden kényszer nélkül, a Társulatéval ellentétes döntéseket hoznak e téren... Sajnos, a Társulat félremagyarázza ezt a topikot és bizonyára a Tanúk érzik, hogy ez a dogmájuk nélkülözi a valós, bibliai alapot. Én kíváncsi lennek, hogy ha holnap, a Társulat felmondana a hagyományos értelmezésével, hányan tartanának ki a régi mellett? Azt hiszem mindenki örömmel felsóhajtana: Na hála Jehovának, végre megértettük mi is!

Még sokkolóbb az, hogy a "vérkezeléses gyógymód ellen" dogma tulajdonképpen Nagy Babilonból ered, a hamis vallás világbirodalmából, ugyanis ezt jóval Russell előtt ellenezték, amikor is ellenezték a védőoltások vérből való kivonását, stb..
A Társulat néhai ideológusai csak kölcsönvették ezt a botrányos, etikátlan és valós bibliai alapot nélkülöző nézetet Nagy Babilon téves félelmeiből és hiedelmeiből, mint általában minden vallásos térű tévedéseit. Egy nagytakarítás kellene! Ki kell takarítani végre ezt a "nagybabiloni" tévedést is mindörökké, 1914-el és más hasonló tévedéssel együtt. 

Referenciák
1. Samanta Adevarului (Az Igazság Magva mennonita lap)
2. Wikipedia
"Vaccination efforts have been met with some controversy since their inception, on scientific, ethical, political, medical safety, religious, and other grounds. In rare cases, vaccinations can injure people and, in the United States, they may receive compensation for those injuries under the National Vaccine Injury Compensation Program. Early success and compulsion brought widespread acceptance, and mass vaccination campaigns were undertaken, which are credited with greatly reducing the incidence of many diseases in numerous geographic regions."
http://en.wikipedia.org/wiki/Vaccination 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése