Tényleg nem volt nyelvünkben a szellem szó? A Tatrosi Biblia tanúsága

A magyar közösségben sok vita tárgyát képezte a lélek és a szellem közötti különbség. Tényleg nem volt a mi nyelvünkben szellem szó?

 

Vagy kitiltották mivel a katolikusokat és protestánsokat megelőzően a magyar husziták adták ki az első magyar nyelvre lefordított Bibliát? A katolikusok ezt a Bibliafordítást nem látták jó szemmel és ürügyet kerestek arra, hogy nevetségessé tegyék. 

Az első magyar nyelvű Bibliát a magyar husziták, 1466-ban nyomtatták ki, Moldvában.

(Müncheni kódex, Jászay-kódex: 125 levél terjedelmű, a négy evangélium fordítását tartalmazó magyar nyelvű kézirat. - 1466: Németi György másolta a moldvai Tatrosban.)

Ebben a magyar Bibliában ez olvasható:

Lukács 23:46 És Jézus, nagy hangot hangozván, ezt mondta: "Atyám! A kezedbe teszem a szelletem! Ezt mondva kilehelte szelletét."

Mi a lélek és mi a szellem?

 

Lukács 12:19 és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 

Érdekes, hogy a fenti szöveg szerint, a lélek a testben van de külső dolgokkal áll kapcsolatban és külső dolgokat vesz be, pl. eszik, iszik (ezért érzéki állapot, innen az "érzéki ember" 1 Korintusi 2:14-16).

 

Lukács 1:46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem (gr. psyké) az Urat, 47 És örvendez az én szellemem (pneuma) az én megtartó Istenemben.

 

A fenti szövegből pedig látható a szellem és a lélek közötti eltérés. A szellem is bent van a testben, de belső dolgokkal van kapcsolatban (örvend, azaz elmebeli állapot), a testi lélek pedig kivitelezi ezeket. A test magátol nem tudna tenni semmit, a szellem magátol nem tudna semmit, de mindkettő közösen tud. Ha öröm van bennem akkor magasztalom Istent! Ez lehet ima, lehet ének, lehet beszéd. Ezeket a lelkem adja át Istennek: Magasztalja az én lelkem az Urat!

 

 

Hallottál-e Dévai Bíró Mátyásról, Magyarország Lutheréről?

• Dévai Bíró Mátyás (Déva, 1500 körül – Debrecen, 1545) az első magyar reformátor. Mivel az első magyar reformátor volt, a „magyar Luther” névvel illették. 

  
  Élete
  Felváltva Budán, a Krakkói és a Wittenbergi Egyetemen tanult.  1530-ban kezdte el reformátori tevékenységét. Budán írta 52 tételét, melyekben a reformáció rendszerét, célját foglalta pontokba. Kassán bevezette az úrvacsora két szín alatti vételét és a nemzeti nyelvű istentiszteletet. Hite miatt elfogták és börtönbe zárták. 1535-ben kiszabadult és 1536-ban külföldre ment. Wittenbergben meglátogatta egykori tanítóit, Luthert és Melanchthont, hogy nekik eddigi reformátori működéséről jelentést tegyen.  
  Azon véleményen volt, hogy mindenkinek el kell sajátítania az írás-olvasást, hogy „a község es olvashassa az szentírást" és „hogy egymásnak mindenikönk írhasson".
  Dévai írásban rendkívül higgadt előadó, modora nem bántó. Önérzetesség és mértéktartás jellemzi. 

  A keresztény hit főbb ágazatait egy énekben is összefoglalta: "Minden embernek illik ezt megtudni".  Révész Imre az egész éneket közli Dévai Életrajzában és Szilády Áron, Régi Magyar Költők II. 127–128. l. jegyzetekkel.

   

   Dévai Bíró Mátyás: A lélek alúvásáról 

  Dévai kiadott és kiadatlan munkái között ez a tanoktatás is benne van:
  - Disputatio De Statu in quo sint Beatorum Animae post hanc vitam, ante ultimi iudicij diem. Item de praecipuis Articvlis Christianae Doctrinae… His addita est Expositio Examinis quomodo a Fabro in Carcere sit examinatus (Bazel, 1537)
  - A szentek aluvásáról

   

  Referencia
  

   A szentek aluvása. Dévai Mátyás és a Patrona Hungariae-eszme protestáns bírálata (De dormitione sanctorum. Matthias Dévai and Protestant Criticism over Idea of 'Patrona Hungariae') - Ács Pál, "Elváltozott idők". Irányváltások a régi magyar irodalomban („Tempora mutantur”. Changes is Ancient Hungarian Literature) . Budapest, Balassi Kiadó, 2006 (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 6.), 11-34.

  
  

  
  

Honnan jöhetett a "gyom" (konkoly) a korai keresztyének közé?

Honnan jöhetett a "gyom" a korai keresztyének közé?

Mert ugyebár Sátán veti a gyomot, de erre embereket ihlet:

Máté 13:25 de mialatt az emberek szunnyadtak, eljött ellensége, gyomot (konkolyt) vetett a búza közé, majd odébbállt.

• Bizonyos tudnivalók: Az Új Szövetség beszámolója szerint Jézus Urunk első követői sikeresen meghódították Szamáriát. Csakogy ebből gondok is akadtak, mivel egyesek a maguk módján fogták fel a dolgokat. Első volt Simon, a mágus (a perzsa dualista vallás papja). Péter apostol dorgálása nem igen segítette sok ideig. Új, keresztyén és máguselemekkel ötvözött szektát alapított es persze ebbe dívott a a mágusok tana. 
• Kik voltak a mágusok? A mágusok varázslást gyakoló keleti papok voltak, tehát pogányok. Vallásukba a zsidó vallás néhány elemét is bevitték, mint látjuk az evangéliumban. Vallásukat "zoroasztrizmusként" ismerték, melyben héber elemekkel kevert ősi dualista pogány vallást követtek. Hitük szerint a perzsák főistenének, Zurvánnak - az idő urának, két ikerfia lett, Ahura és Angra. Ahura a szellelmi jó értékek, Angra pedig a testi gonosz értékek ura lett. Szerintük, halál után a lélek felszállt és a halott testet kitették a hegyekbe vagy a halottas tornyokba, a vadaknak és a madaraknak, nehogy gonosz lelkek költözzenek beléjük. Nem temették el a testet, mivel a föld szentnek volt tekintve, a testet pedig gonoszak vélték. Nem égették el a testeket, mert a testet gonosznak vélték, a tűzet pedig szentnek, Ahura tulajdonságának, így az égetés által a tűz "bepiszkolodott" volna.
• Hét hét isten szolgált mindegyiknek. Mithra volt az Ahurát szolgáló istenek feje és egyben Irán védője, Tangra volt a barbár népek védője és egyben a rossz “bajkeverője”. 
• Egy Zaratrusztra nevezetű mágus, akinek kapcsolatai voltak bizonyos zsidó emberekkel, héber elemekkel ötvözte az ősi perzsa pogány hitrendet és meghirdette a szent háborút Tangra hívei ellen. Eképpen jött létre a zoroasztriánus vallás. Ezt tudva, el lehet képzelni milyen furcsa ötvözet jöhetett létre abból amit Simon mágus csináltatott a keresztyén és a mágus vallás elegyéből. Simon mágus egy korai gyom volt a keresztyénségben. Általa, a Sátán zoroasztrista (dualista) elemeket ültetettt a keresztyének közé (pl. hogy a test gonosz és ezért nem támad fel).
  
• Egy másik korai gyom, Theodoulis (vsz tévesen elírva Theobulis) prozelita volt. Egyesek szerint Pál apostol tanítványa volt, aki letért a keresztyén hitről, de nem teljesen, hanem a korabeli zsidó szekták tanításait ötvezte keresztyén tanokkal (. Jakab, Jeruzsálem első püspökének halála után, Theobulis megpályázza a püspöki széket, de elvetik. Titokban nem ismeri el a megválasztott püspököt és új szektát alapít. Theobulis egy korai hamis elem volt a keresztyénségben. Általa, a Sátán a zsidó szekták hitét ültette a kereszytének közé.
  
• A harmadik korai gyom-elem, azok voltak akik csak titokban hittek, pl. sokan a zsidó papság közül. Ezek a papok, bizonyára titkos keresztyének voltak. Titokban maradtak, hogy megtarthassák jogaikat is. Mint titkos – félig keresztyének – nem ragaszkodtak szigorúan a hithez. És, hogy a keresztyének jóakaratát is élvezzék, bizonyos engedményeket tettek a keresztyének felé. Jeromos (i. e. 342-420), tudását Hegeszipposzra, Alexandriai Kelemenre és Josephus zsidó történészre alapozva, szintén tudja ezt, amikor azt mondja „Kitűnő férfiak élete” című művében, hogy „Egyedül ő [Jakab] élvezte azt a kiváltságot, hogy beléphessen a Szentek Szentjébe, mivel valóban nem viselt gyapjút, hanem csak vászonruhát, és egyedül ment be a templomba, és imádkozott a népért, úgyhogy a térdéről azt mondták, hogy olyan érzéketlenséget szerzett, mint a teve térdének. ” és Jézus távozása után „az apostolok azonnal Jeruzsálem püspökévé nevezték ki”. – „Kitűnő férfiak élete” 2. fejezet. Általuk, a Sátán azt a nézetet vetette el a keresztyének közé, hogy hazudni és a hitet elrejteni természetes dolog, ha a körülmények nehézséget szülnek a hit számára.
  
• A negyedik korai gyom elem: az esszénusok. A keresztyénekkel eggyütt a Jordánon túlra menekültek, i.e. 70 előtt. Bizonyos források szerit, itt vagy talán még hamarabb egyesültek a zsidó-keresztyénekkel és gyomot vetettek közéjük, ugyanis az esszénus ideológia szerint két messiást kell várni. Egy tanító-messiást, Áron törzséből, amely szenved és ezután egy hős-messiást, Júda törzséből, Dávid házából, aki harcol és győzelemre viszi a zsidókat a pogányok felett, világurakká téve őket… Nem hiába vonta kérdőre – miután be lettek perelve bizonyos zsidóktól – Trajanusz császár Jézus Urunk megmaradt rokonait, akik Galileából Jeruzsálembe költöztek. Ők pedig elhatárolódtak ettől az esszénus nézettől. Ez bizonyítja, hogy az esszénus agitáció, a második messiás utáni várás, azaz a politikai messiás várás, megvolt az akkori keresztyének között is. Ezért nem meglepő, hogy  egy bizonyos forrás szerint 10000 katonát adtak a szintén davidházi Bar-Kochbának, aki feltehetően esszénus ideologiájú vagy esszénus befolyás alatt volt, és csak azért vonulnak ki a felkelésből, mert Kochba, Akiba főrabbi ellenzésére, nem engedte meg, hogy Jézust tanító-messiásnak tekintsék.
  
  

  
  

A halottaknál az idő megáll (Mikor leszünk halhatatlanok?)

Mikor leszünk halhatatlanok?

Ami a legfontosabb: üdvösségünket Isten adja, hit által, kegyelemből, Fia, Jézus Krisztus által. Az általa felkínált kegyelemhez társul egy nagyszerű ajándék, az örök élet, amely a feltámadáskor kezdődik meg. Törekedjünk a letisztult látásra, minden bibliai részletet figyelembe venni.

A Biblia válasza világos: csakis a feltámadáskor, amikor örök életünk lesz.

“Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,     

És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.” (János 5:28,29)

“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)

Ha az örök élet (halhatatlanság) csakis a feltámadáskor van, mi van ezzel az igével: “Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!

Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lukács 23:42-43)?

Nos, eljútt már az Úr Jézus a királyságába, azon az esten? Nem.
János 20:17 „Ne nyúlj (haptou) hozzám! – szólt hozzá Jézus –, hisz még nem mentem fel az Atyához. Menj el azonban testvéreimhez és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.”

Tehát, az Úr Jézusnak az égbe kelltett mennie, az Atyához és a tőle kapott hatalommal visszajönni. Elmenni elment, de visszajött már? Nem! Visszajövetele hozza el majd a feltámadást is, amikor minden halott meghallja az ő szavát, ahogy fentebb olvastuk.

A bűnbánó lator ott a kereszten jutott üdvösségre, ami azt is jelentette, hogy már aznap este halhatatlan lett?

– Nem! Kegyelmi ajándékul – örök életet nyert. Azonnal megkezdhetteörök életét? – Nem. Ő meghalt, de “szoftvere” elmentődött (DNS-e, összes testi-lelki információja, emlékezete, tettei, gondolatai, hajlamai, kimondott, leírt szavai), amelyből Isten akárhány évezred (évmilliók) múltán is képes őt önazonosságának megfelelően – feltámasztani.

1529-ben keltezett egy ének a reformáció korszakában, amely helyesen fogalmaz:

„Én lelkemet Isten nagy kezében hagyom,

A Te királyságodig, alszom.”

A Lukács 23:42-43 titkát egy “Curetoninak” nevezett szír fordítás (IV-V század) és egy “Vaticanusznak” (IV század) nevezett görög kézirat fejti meg:

“Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!

Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked ma, velem leszel a paradicsomban.”

Teljesen érthető. A Paradicsom nevű hely, amit Ádám és Éva elvesztett, csak a jövőben lesz meg újra, a feltámadáskor. Addig, egyetlen halott sem él. Aki meghal, annak számára az idő megáll a feltámadásig.

Az Utolsó Ítélet napján azonban a halottak megelevenednek, és számukra kiderül: haláluk óta semmi más nem történt velük, mint hogy tudatlanul aludtak.

 

Hova tesszük helyesen a vesszőt a Lukács 23:43-ban?

A feltámadás körüli vitapontok, amelyeket egyesek felsorolnak valóban problémát jelentenek számukra. Egyfelől azért az okból, mert egyesek nem ismerik a Szentírásban való feltámadásról szóló kijelentéseket, másfelől azért mert azok akik ezeket ismerik nem fogadják el ezeket és ezért nem hisznek például abban, hogy a feltámadásig a halott ember testestől-lelkestől halott. Másképpen minek támadna fel, ha már a feltámadás előtt lelkével a menyben él boldogan, Isten mellett? Más szóval, minek támadna fel, ha meg sem halt valójában, hiszen a halál ekképpen csak egy átmeneti ajtó?

 

Ezek két dolgot kérdőjeleznek meg:

 1. Számukra a halál nem valódi halál

 2. Számukra a feltámadás nem valódi feltámadás

A hozzászólásuk félremagyarázza ezt a két dolgot, mivel hitbeli elődeik, akiktől hitüket nyerték, a helytelen ismeret által (más alapvetőbb kérdésekben is), helytelen hitet eredményezett és mivel a helytelen hit megtévesztő hazugságon alapszik, veszélyes forrásra vezethető vissza.

A  görög szövegben az 1Timóteus 4:1 eképpen van fogalmazva:
4: 1 Τὸ δὲ πνεῦμα ῥητῶς λέγει ὅτι ἐν ὑστέροις καιροῖς ἀποστήσονταί τινες τῆς πίστεως, προσέχοντες πνεύμασιν πλάνοις καὶ διδασκαλίαις δαιμονίων,
4: 1 To de pneuma rhētōs legei hoti en hysterois kairois apostēsontai tines tēs pisteōs, prosechontes pneumasin planois kai didaskaliais daimoniōn,
A szellem pedig kifejezetten azt mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, odafigyelve a szellemek csábításaira és ördögök tanításaira,
 

Sajnos, ez a helytelen ismeret, helytelen következetetéseket eredményezett, akkor is amikor a Biblia szövegét másolták vagy fordították. Ezért a Biblia szövegének a helyes megértése, másolása (szövegátadása) és fordítása lényegretörő és életfontosságú a szélsőségek elkerülése végett. 

 

Példa erre a Lukács 23:43 - egy nagyon viatatott szöveg, már az ókorból.

Hova tesszük helyesen a vesszőt?

A Lukács 23:43-ban található írásjelek esetében három lehetőség kínálkozott: vesszőt tenni a „ma” szó elé, a „ma” mögé, vagy a „ma” szó elé és után vesszőt tenni. – Lásd J. Hong „Understanding and Translating ‘Today’ in Luke 23.43”, megjelent: „The Bible Translator”, 2. évf. 46, 1995, 408-417.

A korai görög kéziratokban volt néhány írásjel, és esetenként néhány MSS-ben megtalálható. Ez a helyzet itt a Lukács 23:43-ban, ahol a B-nek (a Vatikáni 1209-es kézirat) alsó pontja van (hipostigma) a semeron (ma) után. A használt írásjelekkel kapcsolatban a hipostigma vesszől jelentett (AT Robertson, „A Grammar of the Greek New Testament”, Nashville, 1934, 242. o. ) 

A B kódexben szereplő unciális betűk tintája egykor kifakult barna színű volt és a Lukács 23:43-ban a vessző tintája megegyezik a szöveg eredeti betűivel, így az i. e. negyedik századra vezethető vissza. Az ógörög vessző tehát nem egy késői betoldás. A Vatikán 1209 más helyeken is használ írásjeleket. 

A Curétóni szír (i. e. V. század) így fordítja a Lukács 23:43-at: „Ámen, azt mondom ma neked, hogy velem leszel az Édenkertben.” – F. C. Burkitt, „The Curetonian Version of the Four Gospels”, Vol. I, Cambridge, 1904.

Az alábbiakban három görög forrásból való idézet van kiemelve, latin átírással és magyar fordítással, ókori véleményekkel a Lukács 23:43 olvasata felől:

Tines men houtos anaginoskousin* _Amen lego soi semeron*_ kai hypostizousin* eita epipherousin, hotiet’ emou ese e to paradeiso._
(Néhányan valóban így olvassák: »Bizony mondom neked ma«, és vesszőt tesznek; majd hozzáteszik: „Velem leszel a Paradicsomban.” – Jeruzsálemi Hesychius egyházi író, aki i.sz. 434 körül halt meg. Forrás Patrologia Graeca, Vol.93., 432., 1433. oszlop.

Alloi de ekbiazontai to rhema, stizontes eis to <> hin’ e to
legomenon toiouton* <> eita to, <> epipherontes. (Mások azonban ragaszkodnak ahhoz a mondáshoz,
írásjelet téve a „ma” mögé, hogy kimondják
így: „Bizony mondom neked ma”; majd hozzáadják a következő kifejezést:
„Velem leszel a Paradicsomban.””) – Teofilakt, egy egyházi
író, aki i. e. 1112 körül halt meg. Kiadás: Patrologia Graeca, Vol. 123,1104. oszlop.


alloi — to rheton ekbiazontai* legousin gar dein hypostizontas (254: hypostizantas) anaginoskein* amen lego soi semeron*>> eith’ houtos epipherein to* met’ emou ese stb. mert azt mondják, ezt úgy kell olvasni, hogy egy vesszőt így kell tenni: „Bizony mondom neked ma”, majd hozzáadva a következő kifejezést: „Velem leszel” stb.”) – Scholia 237, 239, 254. A szöveg a Novum Testamentum Graece-ben található, editio octava kritika maior, szerző: C. Tischendorf, Vol. Én, Lipcse, 1869, Lukács 23:43 alatt.

 

Ebből látszik, hogy az ókorban voltak olyanok akik nem értették és voltak olyanok akik megértették Lukács 23:43 szövegét „Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.” 

Azon a napon, amikor az Úr Jézus meghalt, a halálban volt, a sírban, nem pedig a Paradicsom (Zsoltárok 16:8–11; ApCsel 2:22–32). Halott volt, és a sírban volt egészen a harmadik napig, majd feltámadt, mint a feltámadás „első zsengéje” (Cselekedetek 10:40; 1Korinthus 15:20; Kolossé 1:18). Így a Lukács 23:43-ban található „ma” szó a feltámadással áll kapcsolatban, nem a halottak állapotával. A feltámadást beállítani mint a léleknek az égből való lejövetelét és a testbe való bemenetelét, majd újra az égbe menni mint "feltámadott", teljesen értelmetlen és a Bibliával nem egyeztehtető. A megtért lator nem ment az égbe aznap, hogy majd a feltámadáskor visszatérjen a testébe és újra az égbe menjen. 

A "ma" szónak ugyanz a jelentése mint az alábbi versekben: MA tettem neked bizonyságot, azaz MA adtam szavam reá.

5Móz 4:26
Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy elveszvén hamarsággal elvesztek a földről, a melyre átmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt; nem laktok sok ideig azon, hanem pusztára kipusztultok róla.
5Móz 30:19 
Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;

Mi lenne ha Isten nem avatkozna bele az emberiség dolgaiba?

A világot komoly veszedelem fenyegeti, ezt akár az egyszerű emberek, akár a világ ügyeivel foglalkozó szakemberek is elismerik.

Szemünk előtt pusztul a világ. A szárazon nő a szeméthegyek száma, a vízben pedig szemétszigetek keletkeznek. Az emberek között pedig sokasodnak és nőnek a problémák. Növények és állatok pusztulnak el teljesen, erdők pusztulnak ki és nő a sivatagosodás, titokzatos betegségek ütik fel a fejüket, nyomornegyedek és élelem nélküli haláltanyák sokasodnak az emberek között. A víz sok országban egy lukszuscikk lett. Veszedelmes lehet a világ, ha nem az Isten útjait járjuk, nem csak az emberre, hanem magára a Földre is... , jó példakép erre Hirosima és Nagaszaki agyonbombázása.

Felmerült a kérdés ha az emberiség magától képes ilyen méretű felelőtlenségre vagy van valaki a háttérben aki ilyen méretű felelőtlen dolgokra ösztönzi?

Jób könyve betekintést ad erre a kérdésre.

Először is egy Sátánnak nevezett égi személy úgy van bemutatva mint aki a Földön nagyon sokat jár, persze láthatatlan formában.

Jób 1:6. Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is közöttök.
7. És monda az Úr a Sátánnak: Honnét jösz? És felele a Sátán az Úrnak és monda: Körülkerültem és át meg át jártam a földet.

Miért jár a Sátán ilyen sokat a Földön? És mi a következménye ennek?

Sátán Földi tevékenységének az oka az, hogy imádatot keres, azaz imádtatni akarja magát.

Máté 4:9 És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.

Az imádat egyik formája az, amikor valaki teljesen aláveti és kiszolgáltatja magát másvalakinek. Ezt akarja Sátán maga iránt.

Mivel Isten nem engedi az égi lények fizikai megjelenését az emberek között, Sátán tevékenysége titokban történik és eképpen vezeti félre az emberiséget.

Jelenések 12:9 És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.

Háttérhatalmának megvalósulása iránt, Sátán bizonyos emberi ügynököket használ.
Jézus Urunk előre figyelmeztette az emberiséget, hogy ezek egyik sajátos jellegzetessége az álcázás, azaz másnak adják ki magukat, habár teljesen más az amit magukról mondanak:
Máté 7:13. Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
14. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.
15. Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
16. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?
17. Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19. Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik.
20. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.

Mire oktat bennünket a fenti beszédében az Úr Jézus?
Hogy veszedelmes világban élünk, nem csak a hit számára, hanem minden téren. Hamis próféta nem csak egy hitámitó, hamis prédikátor lehet, hanem egy hazug politikus, egy csaló kereskedő és egy ezek kezébe szorult, bológató Jánost (yes man) játszó tudós is.

Akik nem értik, hogy van egy jó Isten, az égi Atya és van egy gonsz Ördög, az égi Sátán, nem is cselekszik az Isten akaratát és nem is cselekedhetnek helyesen, ezért a világ olyan amilyen, a pusztulás szélén, mivel félrevezetve hagyják magukat. Bizony elpusztulna a világ, ha Isten nem avatkozna bele:
Jelenések 11:18.    
És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják.
Csakis a helyes cselekedet az igaz út. Ott ahól nincs igazság, csak gazság van. Ha nincs igaz hitünk Istentől, a szellemi csőd a teljes káosz és pusztulás felé sodor majd, úgy minket, mint a Földet... 

A Gonosz oldalán nincs jövő, sem az emberiségnek, sem a Földnek. Akik követik az ő útját és ihletett hazugságait és akik szeretik és szollják azokat, függetlenül attól, ha tudatában vannak ennek vagy sem, a veszedelemre mennek. Mert káros hatása van minden hiábavaló szónak és tettnek, ezt az Úr Jézus mondja.
    
    “Valaki pedig megkérdezte tőle: – Uram, kevesen üdvözülnek? Mire ő így szólt hozzájuk: –
    Küzdjetek, hogy bejussatok a szűk kapun, mert azt mondom nektek: sokan keresik majd a bejutást, de nem lesz rá erejük!” Lukács 13, 23-24.

Hála a jóságos Istennek, ez az áldatlan földi állapot nem fog örökké tartani, mivel Ő véglegesen és teljes mértékben be fog avatkozni az emberiség dolgaiba. Ha Ő ezt nem tenné, félő, hogy az élet a Földön pár évtizeden belűl teljesen megszünne, mint ahogy ezt bizonyos szakemberek becsülték.

Dániel 2:21     
És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

Dániel 2:44    
És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

Máté 6:10    
Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

Mikor a Cyropaediát olvastam megdöbbentem mennyire találóan illik be a Bibliai képbe - mint egy kiegészítés az amit Belsacárról - mint egy önkényű, harácsoló, hazug és felelőtlen zsarnokról - mond ez az ókori mű.
https://en.wikipedia.org/wiki/Cyropaedia 

Dániel 5:25. És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!
26. Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.
27. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál.

Vegyük számba minden dolgunkat és mérjük meg saját magunkat az igazság mérlegén, nehogy Isten vegye számba és hijjával találtassunk.

Kicsoda az Isten Fia (Máté 16:13-16)? Jézus Urunk égi származása

Ez a cikkem keresztyén és muzulmán felebarátaimnak egyaránt szól.

Ő a legfontosabb lény a világegyetemben, az Atya után. Ahhoz, hogy megfelelően megértsük személyiségének ezt az aspektusát, szigorúan ragaszkodnunk kell tanításához. Nem szabad nagyobbra vagy kisebbre tenni, mint amilyen volt, van és mindig is lesz.
Ahhoz, hogy megértsük, mit mond a Biblia a Fiúról, egyesülnünk kell a tanításával, nem pedig balra vagy jobbra menni tőle.
Ez az igaz hit: ragaszkodj ahhoz, amit mondott.
János 8:31 És monda a benne hívõ zsidóknak: Ha kitartotok az én beszédem mellett, valóban az én tanítványaim vagytok;
32. És megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket."
Ha Isten Fia világossá tette, hogy a mennyből szállt alá, hogyan jöhetnek egyesek, és tagadják ezt, de mégis azzal dicsekedhetnek, hogy keresztények?
János 6:38 38. Mert nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.
Ő volt, van és mindig is az lesz, az Atya után a világegyetem legfontosabb lénye.
Világossá tette, hogy az Atya nagyobb, mint a Fiú. Hogyan jöhetnek egyesek, és tagadják ezt, de mégis dicsekedhetnek azzal, hogy keresztények?
János 14:28. Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszatérek hozzátok. Ha szerettek Engem, örülhettek volna, hogy azt mondtam nektek: "Az Atyához megyek"; mert az Atya nagyobb nálam.
Aki ezt nem hiszi el, az nem igaz.
Aki ezt a két igazságot félremagyarázza, az félre fogja értelmezni a másikat is.

Aki azt állítja, hogy az Atya nem nagyobb, mint a Fiú, vagy azt állítja, hogy a Fiú nem létezett a mennyben, és nem a mennyből szállt alá, mint emberré vált Isten Fia, az téved.
Isten az igaz hitre hív bennünket. Vagy elhisszünk mindent, vagy elengedjük. Isten csak az igaz hitet fogadja el.
A Biblia konkrétan megmondja, hogy ki az Isten Fia.
A Fiú Isten elsőszülötte, akinek születése az Atyaisten lényéből van. Tehát van égi kezdete is, nem csak földi kezdete.
Mielőtt még angyalok és a világegyetem lett volna, Isten életre hozta Fiát az Ő lényéből.
Bibliai bizonyítékok ezzel kapcsolatban
"Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtés elsőszülötte." Kolossé 1:15
- Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és mint Isten volt az Ige.
Kezdetben Istennel volt.
Mindent ő általa lett; és semmi sem készült el nélküle. János 1:1-3 NSB
- És az Ige testté lett, és közöttünk lakott, (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét), telve kegyelemmel és igazsággal.
És láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét. János 1:14
- Aki dicsőségének tükre és lényének lenyomata, és hatalmának szavával mindent megtart, megtisztította a bűnöksöket, és a Magasságos jobbjánál ült a legmagasabb helyeken, Zsidók 1. 3.
A Fiú maga vallotta be, hogy van Istene, az Atyja.
„Ne nyúlj hozzám – mondta Jézus –, mert még nem mentem fel Atyámhoz.
De menj a testvéreimhez, és mond el nekik, hogy felmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez. János 20:17
Ez a Fiú valódi azonossága, aki az Atya Isten Küldötteként szállt alá a mennyből.
János 3:13. Senki sem ment fel a mennybe, csak az, aki a mennyből szállt alá, vagyis az Emberfia, aki a mennyekben van.
16. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
János 17:3 Ez pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
4. Megdicsőítettelek téged a földön: elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál.
5. És most, ó Atyám, dicsőíts meg engem önmagaddal azzal a dicsőséggel, amely nálad volt, mielőtt a világ lett volna.
Igen, a Fiú egyedülálló, méltoságban lévén az Atyaisten és angyalok között. Egyetlen angyal sem volt, nem olyan, és soha nem is lesz olyan, mint ő.

Kik voltak a THNETOPSYCHITÁK? - "Halandólelkesek" (Diderot, Enciklopédia, THNETOPSYCHITES)

Érdekes névre bukkantam a Diderot féle Enciklopédiában: "Halandólelkesek". 

Hogyan bukkantam rájuk? Nos, valakinek azt mondtam, hogy a Biblia szerint, az emberi lélek is halott, a feltámadásig. Valószínűleg azt hitte, hogy ez egy új értelmezése a Bibliának, amit az adventisták találtak ki és tőlük vették át mások is. Azt vélte, hogy ezt a Bibliaértelmezési irányzatot az ókori és középkori  keresztyének közül senki sem vallotta, mivel ő utánanézett a történelemben és sehol sem találta. Könyvet is írt e témában és postán elküldte nekem (méghozzá ingyen).

Miután ezt válaszolta és a könyvét is olvastam, igen kiváncsivá tett a dolog és mivel én valamikor történész pályára készültem és nagyon érdekeltek a történelmi dolgok - föleg az egyetemes egyháztörténelem terén, elkezdtem én is kutatni, méghozzá az interneten (ő nem tudom hol keresett). Arra akartam komoly választ kapni, ha tényleg az adventisták voltak az elsők akik ezt hitték. Nagy megdöbbenésemre, de örömömre is, bejött egy francia cikk, amely valami ókori "Halandólelkesek" nevezetű keresztyénekről számolt be. Nem is középkoriak, hanem ókoriak voltak, Origenész idelyéből (élt 184 – 254 AD között).

 

Denis Diderot eképpen számol be róluk:

"THNETOPSYCHITES (HALANDÓLELKESEK), s. m. pl. (Az egyház története) ókori eretnekek, akik azt hitték, hogy az emberi lélek tökéletesen olyan, mint az állatoké, és a testtel együtt hal meg. Lásd.

Ez a szó a görög θνητὸς, halandó és ψυχὴ, lélekből áll.

Ezek az eretnekek sehol nem találhatók, kivéve Damaszkuszi Szent János, Tévtanok, 90-dik fejezetében, hacsak nem ugyanazok, akikről Eusebius beszél, Az egyház története, IX fejezet vs. xxxviij. ahol azt mondja, hogy Origenész idején Arábiában voltak eretnekek, akik azt hitték, hogy az emberi lélek a testtel együtt hal meg, de a világ végén testével együtt feltámad. Eusebius hozzáteszi, hogy Órigenész nagy tanácsban cáfolta ezeket az eretnekeket, és visszahozta őket tévedéseikből. Sz. Ágoston és Izidor, arab eretnekeknek nevezi őket.

Marsall a táblázataiban eltorzította ezt a szót, mivel nem hallott róluk, mert thnetopszichiták helyett azt írja, hogy thenopszichiták: ezeket is a hatodik századba helyezi, de nem lehet kitalálni, milyen alapon készítette."
Denis Diderot - Enciklopédia

 

A fenti enciklopédia szerzőjéről:

"Denis Diderot (Langres, 1713. október 5. – Párizs, 1784. július 31.) francia filozófus és író volt. Deista gondolkodó, a francia Enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója." Wikipedia

Diderot mint eretnekeknek mutatja be és becenevükön nevezi őket, de Istené az utolsó szó.

Ki volt ez az Origenész aki vitázott a "Halandólelkesekkel"? És miért győzte le őket vitáiban? Utánanéztem e dolgoknak.

Origenész keresztyén szülők gyermeke volt, de gnosztikus iskola tanulója és tanára lesz, eretnek irányzatú teológus, utazó, több nyelvet ismerő, író (még életében az alexandriai egyház kiközösítette, majd az 5-dik században az egyetemes nagyegyház is kiátkozta őt és műveit), bibliaforditó, misszionárus, zsinatokon fővitázó és elnöklő, stb.. Nagy fej, de szellemileg nagyon beteg!

Közel 1800 éve az ősi keresztény lélektan egyik fő megrontója és átformálója, rengeteget utazott, vitázott és írt, hogy ebben az ő és tanárai véleményét érvényesíthesse. És ez sikerült.

Teológiájának fő jellemvonásai és tanítói:

Alexandriában kezdte életét és feltornázta magát a katehumeni (tanítványképző) iskola élére. De mivel meg lett fertőzve a neo-pitagoristák és neoplatonisták gnosztikus tanaival, és a Szentírásokat allegorikusan értelmezte, olyan botrányos dolgokat hozott ki belőlük, hogy letiltották a keresztyén iskola éléről és mivel nem adta fel érveit kiközösítették. 

Origenész Ammoniosz Szakkasznak a tanítványa volt, nem csoda, hogy szimpatizált a pogány lélektannal.

Ki volt Ammoniosz Sakkasz, a gnosztikus tanár?

A III. századi alexandriai Ammonios Saccas, keresztény szülők gyermeke volt, de felhagyott a keresztyénség mainstream irányzatával és a gnoszticizmus téves tanaiba vegyült. Alapított egy iskolát, mely a keresztény és pogány vallási rendszerek és filozófiák pánteista egésszé ötvözését akarta megvalósítani, különösen az akkori idők nagy olvasottja, Platon műveinek szemléletén keresztül. Platonnak a lélektani rendszere már divatos volt bizonyos keresztyének körében és lehetővé tette egy olyan hatás fejlődését, amelyik tartósan befolyásolta a keresztény teológia lélektanát - Origenész lévén az a végső csatorna melyen keresztül a platoni lélektan végleg behatolhatott a keresztyén teológiába, teljesen átalakitva az eredeti keresztyén lélektant.

Origenész elődei: Pantaneusz és köre

Pantaneusz egy sziciliai származású rabszolga volt, aki Görögországba került. Mikor a rabszolgatartó ura áttért a keresztyénségre, felszabadította rabszolgáit és bizonyos pénzösszeget adott minegyiknek. Hálából, némelyikük keresztyénné vált. Egyik Pantaneusz volt. Ennek a pénznek a segítségével, Pantaneusz bejárta azt ami bejárható volt és megnézhette azt ami megnézhetni való volt, annak érdekében hogy összegyűjtse az akkori idők keresztyén írásait, különös vonzalma lévén a könyvek iránt. Igy ismerkedett meg a gnosztikus álkeresztyének írásaival is - és ezek néhol befolyásolták őt. Végül is Alexandriában telepedett le a mainstream keresztyének körében és összegyűjtött anyagából keresztyén könyvtárat és iskolát alapított – és mint keresztyén újplatonista filózófus lett ismert. Legismertebb tanítványa egy Kelemen nevezetű keresztyén volt, aki Origenész tanára lett (kb. 150–215). Szakkaszt, Pantaneuszt és Kelement követve Origenész is a platoni filozófiai hagyományokat a keresztény doktrínával igyekezett ötvözni.

Origenészék lélektana, legalább is az Alexandriai kiközösítése előtti időből, zavaros:

A lélek halhatatlan, de szüksége van kellő állapotba kerülnie, ahhoz, hogy Istenhez kerülhessen. Ezért bizonyos morális megértésre és ismeretekre van szüksége, keresztyén gnózisra. Ha életében nem jút el erre az állapotra, akkor a meghalt lélek visszakerül a világba egy újabb próbára kiküldve (reinkarnációs „feltámadás”). Ha mindent allegórikusan értelmeztek, akkor lehetséges, hogy a feltámadást is. A rosszakat addig küldik ki újjászületni amig jók lesznek, és azt vélték, hogy ezáltal végeredményben minde rossz jó lesz valamikor – és még maga a Sátán is üdvözülni fog. Egyesek szerint Origenész későbbi teológiája biblikusabb, eredeti eretnekségét megbánta és ennek a bizonyitéka az is, hogy Palesztinában való tartozkodása idelyén pappá szentelték. A gnoszticizmus fénykora is kezdett letűnni, mert erősségét a Szentírás félremagyarázásából és meghamisításából nyerte, és mivel ezt a vakmerőséget már leleplezték, az aki még próbálkozott volna, nem járhatott nagy sikerrel. Ezért a gnosztikus iskolák és szekták a harmadik századtól lassan és fokozatosan beolvadnak a mainstream keresztyének közé, mivel nem tudták védni téves eredetüket. Csak távoli területeken fognak még kevés ideig virágozni, ahol egyáltalán nem volt Biblia. A Biblia terjesztése vetett véget minden gnosztikus irányzatú eretnekségnek. Ezért nevezte valaki nagyon találóan Origenészt - az utolsó gnosztikus tanítónak. Lehetséges, hogy Origenész pártjának elődei - sőt ő maga is - nyíltan csaltak volna, azaz bibliaverseket írtak át, mint valaki merte állítani, csakhogy megnyerjék teológiai csatáikat?

Miért kellet Origenésznek és tanárainak ez a halhatatlan lélektan és az a sok allegórikus handa-banda magyarázat, mikor ott volt a Bibliában a feltámadásban való hit? Mivel nem hittek a szószerinti feltámadásaban.

Origenészék lélektana második századi véleményekkel összevetve

Nem indulok ki az első századi keresztények tanúvallomásából, mert azt mondhatja valaki, hogy ez az én véleményem, arról amiről ők valójában nem is hittek, azaz csak kiforgatom azt amit ők hittek.

Utánanéztem tehát a második századi keresztyén írók tanúvallomásának és megpóbálom, a lehető legtömörebben elmondani a véleményüket.

Dr. Perendy László patrológus szerint "A közismert Symbolum Apostolicum (Apostoli Hitvallás) jelenlegi formájában nem régebbi a 6. századnál." (Patrológia). Ősi formájában rövidebb és a második század harmincas éveire vezethető vissza.

A patrológus megemliti, hogy a lenti formájában egy jóval korábbi szöveg olvasható.

"A római keresztelési rítusban szereplő hitvallást Hippolütosz őrizte meg a számunkra a Traditio Apostolica-ban, amely a 200 körüli állapotot tükrözi (a Római egyházban):

Credo in Deum patrem omnipotentem

Et in Christum Jesum, filium Dei

Qui natus de Spiritu Sancto ex Maria Virgine

Et crucifixus sub Pontio Pilato et mortuus est et sepultus

Et resurrexit die tertia vivus a mortuis,

Et ascendit in caelis,

Et sedit ad dexteram patris

Venturus judicare vivos et mortuos

Et in Spiritum Sanctum et sanctam ecclesiam,

et carnis resurrectionem."

Magyar visszaadásban

Hiszek Istenben, mindenható Atyában

És Krisztus Jézusban, Isten Fiában

Aki született Szent Szellemből, Szűz Máriától

A keresztre feszítetett Poncius Pilátus alatt és meghalt és eltemették

És harmadik napon feltámadt a halottak közül,

És fölment a mennybe,

És leült az Atya jobbjánál

Jön ítélni élőket és holtakat

És a Szent Szellemben és a szent egyházban,

És a hús feltámadásában.

Mint látható, nincsen benne a mai "alászállt a pokolba". Mert nem volt ilyensmi az akkori Római egyház bibliai kézirataiban. Ez egy későbbi, negyedik századi hozzáadás.

Gheorghi Vasilievici Florovski († 1979) ortodox tudós kijelenti: "Az emberről szóló keresztény doktrína korai történetének feltűnő aspektusa az, hogy a második század VEZETŐ IRÓI, úgy tűnik, hogy határozottan tagadták a lélek halhatatlanságát. És ez nem tűnik önmagában néhány író kivételes vagy extravagáns véleménynek, inkább az adott időszak közös tanítása, és ezt a hitet egy későbbi időszakban sem hagyták teljesen el."

Mint látjuk, a második században a lélek halandónak számított a vezető püspökök körében és úgy vélték, hogy a testel együtt fog feltámadni.

Két példa erről

"Magasztallak téged, hogy méltónak számítottál engem erre a napra és erre az órára, hogy részt vehessenek a mártírok számában, Krisztus pohárjában, a lélek és a test feltámadásában az örök életre a Szent Szellem romolhatatlanságán keresztül." Szmirnai Polikárp püspök I-II század

"Isten halhatatlanná támasztja a te tested, a lelkeddel együtt; és azután - mivel halhatatlan leszel - meglátod a Halhatatlant, ha mostantól hinni fogsz benne." Antiokiai Teofilusz püspök II század

Nem meglepő ez, mivel az akkori idők bibliai kéziratai még nem voltak annyira megerőszakolva a mainstream keresztyén körökben, mint a mai időnkben, íme például, hogyan olvasták a második században a Máté 10:28 szövegét:

"És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, és azután semmit sem tehetnek; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában." Jusztin Mártir II századi visszaadása.

A Szentírás miatt - mivel ez a korai keresztény vezetők  kezében változatlan volt - egyesek kezdték megtámadni a Szentírás szövegének harmoniáját, és megváltoztatták a szöveget, ahol ez egyértelműen ellentétes volt a fogalmaikkal.

Iraeneus azt írja, hogy azok akik görög szokás szerint ortodoxoknak (igazhitűeknek) nevezték magukat elvetették a feltámadást és mindent megtettek azért, hogy az kikerüljön a keresztény tanrendből.
Miután nem sikerült nekik, az idők folyamán ezt a két ellentétes tételt úgy összepárosították, mint a szamarat a lóval, egy öszvérhez hasonló meddő tételt csináltatva maguknak. A két ellentétes tétel a feltámadás és a lélek halhatatlansága.

“Némelyek azok közül, akik ortodoxnak mondatnak, túlmennek azon az előre meghatározott terven, ami az igazak felmagasztalását illeti, és tudatlanok azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárás alapján kell felnevelődniük a romolhatatlanságra. Ily módon eretnek véleményeket táplálnak magukban. Mert az eretnekek a test üdvösségét be nem fogadva, azon a meggyőződésen vannak, hogy a halál után azonnal felkerülnek a mennyekbe. Így tehát azok a személyek, akik elvetik a teljes ember feltámadását, és mindent megtesznek azért, hogy az kikerüljön a keresztény tanrendből, semmit nem tudnak a feltámadást érintő tervről. Mert a maguk választásából kifolyólag nem kívánják megérteni, hogy ha valóban úgy lenne, ahogy ők állítják, akkor maga az Úr – akiben állítólag ők is hisznek – sem kelt életre a harmadik napon, hanem kimúlásakor azonnal a magasba szállt, testét a földön hátrahagyva. De a tény az, hogy az Úr három napon át a holtak birodalmában lakozott, ahogyan Jónás három napot és három éjjelt töltött a nagy hal gyomrában (Máté 12:40) … Dávid pedig eképp prófétált felőle: ‘Kiragadtad lelkemet az sír (seol; hádész) mélyéből.’ És miután harmadnap felkelt, ezt mondta Máriának: ‘Ne érints meg engem, mert még nem mentem fel az Atyához (János 20:17). … Hogy ne lennének ezek az emberek zűrzavarban akkor, amikor azt állítják, hogy a belső ember [lélek] itthagyva a testet, felszáll a legmagasabb mennyei helyre?”

Szmirnai Iraeneus, a Galliai Lugdunum (ma Franciaország, Lyon) város püspöke (II század), Az eretnekek ellen, 5-dik kötet

Ezek szerint dehogy voltak ortodoxok, csak dicsekedtek e magasztos titulussal.

"Mert ha olyanokkal találkozol, akiket keresztényeknek neveznek, de nem vallják a feltámadás igazságát és káromlást követnek el Ábrahám, Izsák és Jákob Istene ellen; akik azt mondják, hogy a halottak nem támadnak föl, és a lelkeik a halált követően a mennybe vitetnek: ne véld azt, hogy ők valóban keresztények;" Szamáriai Jusztin Mártir, Dialógus a zsidó Tryphóval, II század

Ezek szerint dehogy voltak keresztyének, csak használták a nevet.

Ha nem hittek a feltámadásban, akkor az elmarasztaló, kárhoztató ítéletben sem hittek és abban sem, hogy ez mikor lesz az Istennek ellenszegülő gonoszok számára fenntartva.

"És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet" Zsidók 9:27

"Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket" Zsidók 10:27

Mit mond az Apostoli Hitvallás, mikor lesz ez az ítélet, máris a halál beáltakor, vagy egy távolabbi ídőpontban?

"Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat" Apostoli Hitvallás, II század, Róma

Tehát ez csak Urunk eljövetele után lehetséges. Addig a halottak - igazak és hamisak  egyaránt - egy halottalvásban várakozó állapotban vannak és várják a feltámadást. A koimiteriont - temetőnek mondják, de szószerint “háloszobát” jelent a görögben – mert ez is ezt az állapotot mutatja. Miért feltámadás és nem puszta egyesülés? Mert ha élnének a halottak, nem beszélhetnénk feltámadásról, hanem egyesülésről.

Mit jelent - nagyító alá véve - Iraeneusnak az a kijelentése, hogy az eretnekek "mindent" megtettek azért, hogy a feltámadás igazsága kikerüljön a keresztény tanrendből?  

Amit ma sokan nem vesznek észre az, hogy ebben a korai időszakban (I – IV. század, sőt néhol utána is) ezek a magukat úgynevezett „ortodoxok” többnyire minden dokumentumot átszerkesztettek és felülvizsgáltak, hogy megerősítsék a gnosztikus irányzatú doktrínáikat. A híres egyháztörténész, Euszebiusz idézi Dionysziusz egyházatyát, Alexandria harmadik századi püspökét (Hist. Eccl., Bk. 4. 23), aki arról számol be, hogy saját leveleit a gnosztikus fél meghamisította: "Keresztény testvérek meghívtak, hogy levelet írjak nekik.... de az ördög apostoljai tele voltak konkollyal, kivettek (néhány dolgot) a szövegből és hozzáadtak mást. Számukra a jaj van fenntartva ".

John William Burgon idézve Gaiust: "Ezért merészen rávetették a kezüket az isteni szentírásokra, azt állítva, hogy kijavították őket. Mivel ebben a kérdésben nem hamisan beszélek róluk, bárki is akarja, megtudhatja. Mert ha valaki összegyűjti a megfelelő példányaikat, és összehasonlítja őket egymással, azt fogja találni, hogy például Asclepiadesé nem ért egyet a Theodotuséval. És ezek közül sok beszerezhető, mert tanítványaik figyelmesen megírták mindegyiküknek a korrekcióját, ahogy ők hívják, azaz a korrupciókat. A Hermophilusé ismételten nem ért egyet ezekkel, és az Apollonidé nem állnak összhangban egymással. Mert ha összehasonlíthatod azokat, amelyeket korábban készítettek, azokkal, amelyeket később megrontottak... "
Itt van a követett modell: a gnosztikus pártok oly sok példányt csináltattak, amíg el nem fedték a másolatok sokaságával, a Szentírás valódi példányait, a hamis példányok a nem bevatott közönség számára jobban hozzáférhetők voltak, mint a hiteles példányok. És így felborult az apostoli idők igazi mondanivalója.
A tudósok a kéziratok összehasonlítása által azt mutatják, hogy valóban, hibákat a hanyagság miatt is követtek el, de három szándékos trükk is történt.
Trükkök a szövegben:

1 eredeti szavak szándékos kihagyása

2 nem eredeti szavak szándékos hozzáadása

3. az eredeti szavak szándékos átirása, a mondat szó-sorrendjének szándékos megváltoztatása

Dr. FHA Scrivener szövegkritikus így ír: "A második században túl sok kísérletet látunk a Szentírás szövegének megváltoztatására, néhányuk csak gondatlanságból, mások becstelennek bizonyultak." Scrivener kijelenti, hogy "ez nem kevésbé igaz, bár paradox módon hangzik az a tény, hogy az Újszövetség legrosszabb hibáit eredetileg az (Újszövetség) megírását követő 100 éven belül tették, és hogy Irenaeus és az afrikai atyák, valamint az egész nyugat és részben a szíriai egyház "alacsonyabbrendű kéziratokat használt". (FHA Scrivener, Bevezetés az újszövetségi szövegkritikába).

Ernest Cadman Colwell, Melyik a legjobb újszövetségi szöveg ?, o. 119: "Az első két évszázad számos (különféle szöveg) variációt tanúsított, amelyek ma a tudósok számára ismertek. Az Újszövetség kéziratának legtöbb (különböző szöveges) változatát, azt hiszem, tudatosan tették."
Origenész, harmadik századi tanúvallomása: "A mai napban kiderült, hogy a kéziratok között nagyszintű változatosság létezik, akár az írástudók gondatlansága, akár az író emberek felháborító merészete miatt ..." 

Ez az út annak volt a következménye, hogy a második században a gnosztikus színezetű keresztény rivális csoportok (szekták) megsokasodtak, és mindegyik saját kánont és saját kedvenc szöveget készített.   

Időben visszatérve a Diderot könyvében levő arab "halandólelkesekhez", azt lehet mondani, hogy egy földrajzi kapocs lebeg a szemünk előtt Jeruzsálem és Petra között. A korai zsido-keresztyének, akik Jeruzsálem és Júdea pusztulása után a Jordánon túli Arábia Petraea-ba menekültek, azt hitték, hogy a lélek is meghal a testel együtt és majd feltámad a testel együtt, a feltámadáskor. Ezt tovabbadták az ottani araboknak, akiket aztán az eretnek Origenész tanító, elhódította az igaz hittől. Ő több utat tett Arábiába és Boszrában nagytanácsokat tartva más eretnek hitetőkkel, meggyőzte a hívőket (bizonyos részét), hogy álljanak el ez igaz hittől.