Népszerű bejegyzések

2012. december 31., hétfő

Kommentárok felvetődő kérdésekre


Gondolatok 2007.06.18
1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 
1Mózes 1:1
Kérdés: Mit jelentett az ó héber embernek az a szó hogy Isten?
Válasz: Az Isten szónak megfelelő ó héber szó az "El", "Eloah" és "Elohim". Mint látható, a szó gyökere az "El" szó, az "Eloah és Elohim" pedig az "El" szótő változatai. Az "El" ó héber szó szószerinti jelentése "hatalmas, erős".
"Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, a Jehova (Yhvh), a te Istened (Elohim), féltőn szerető Isten (El) vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek;" 5Mózes 5:9
"És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent (Eloah), teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját. ... 
Ördögöknek áldoztak, nem Istennek (Eloah); isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok." 5Mózes 32:15,17
Amikor az egyedüli Istenre van utalás az "Eloh-im" szó által a bibliai, ó héber nyelvben, ez többes számban szerepel és jelen esetben a többes szám nem szószerint "Istenek"-et (Hatalmasokat, Erőseket) jelent, hanem elvont fogalma van és az elvont főnevek kifejezésére szolgál. A zekun-im  szó is többes számban van, de nem öregségeket, öregkorokat jelent, hanem öregséget, öregkort, a neur-im is többes számban van, de nem fiatalságokat, nem ifjúkorokat jelent, hanem fiatalságot, ifjúkort. Ugyancsak többesszám az "adama-tu" amely sötétséget, nem pedig sötétségeket jelent. Ezért az egyes számú alak (Elóah) Istent (Hatalmast, Erőst) jelent, míg a többes számú Elohim helyes fordítása inkább Hatalmasság, Erősség lenne.
Az ó héber nyelv sémi nyelvcsaládú nyelvtana, eltér az indó európai és a finnugor nyelvek nyelvtanától, ezért figyelembe kell venni az eltéréseket. Még az indó európai és finnugor nyelveknél is fontos eltérések vannak: pl. a román (indó európai) és magyar (finnugor) között: a román elöször a lovat látja azután a ló szinét, mig a magyar először a ló szinét látja, azután a lovat: "Am vazut (Láttam) un (egy) cal (lóvat) alb (fehér)", vagy a románban "Multi oameni sunt pe camp" vagyis "Sok ember van a mezőn", az  "ember" szó többes számban van (oam-eni), mig a magyarban egyes számban. Nos, gondolhatja-e a román forditó, hogy a magyar tulajdonképpen csak egy embert látott a mezőn, mert az ember szó egyes számban van?
Az a teológiai elgondolás, hogy az ó héber "Elohim" szót Istenre (A Hatalmasra, Erősre) alkalmazva, több személyre utal az Istenségen belül, és ezek szerint a triádot vagyis a háromságot mint "egy Isten" fogalmat támasztja alá, puszta filózófiai elgondolásból ered és téves utón jár, mert nem következetes. Valójában ez egy többes számu alak amikor több istenre értendő, de amikor egyedi személyekre mutat és egyedi istenségekre, akkor az értelme elvontá válik:
1 Példa: 2Mózes 7:1. Az Úr (Jehova) pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé (Elohim) teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen. 
Nos, mivel Mózes a többes számú Elohim-nak volt nevezve, három tagú triádlény lenne? A szöveget le lehet ellenőrizni, hogy nem utal arra "mint Elohim", hanem szószerint "Elohim" - Károli jól forditja, nem található a szövegben a "mint" szó.
2 Példa: 2Királyok 19:37. "És lőn, mikor ő a Nisróknak, az ő Istenének ("Elohim" többesszám) templomában imádkozék, Adramélek és Sarézer, az ő fiai, levágták őt fegyverrel: magok pedig elszaladtak az Ararát földébe, és az ő fia, Esárhaddon uralkodék helyette." Nos, a pogány Nisrók isten is egy triád (háromság) volt és három személyből ált?
Következtetés: A magyar nyelvben az "Isten" szavunk értelme elmosódott, ősi jelentését a mai magyar ember nem érti. Kevés szavunk van melynek ősi jelentését is értjük: pl. farkas (a hosszú farkáról lett elnevezve: fark és as), persze a fark jelentését már nem értjük. Ami az Isten szavunk jelentését illeti, komoly viták vannak efelől a finnugor és a türk népcsoportokhoz tartozást valló tudósaink között. Lehetséges, hogy egy más néptől átvett szavunk (közel áll a kinai Tien vagyis Ég szóhoz) és valamikor magyar szóelemmel szinkretizálták (elegyitették), magyarositották. Hasonló lehet a dolog az uj héber (németesitett) jiddisben is, van akinek semmit sem mond az Elohim, vagy a Hallelu Jah. De az ó hébereknél ez nem igy volt, nem csak beszélték, hanem értették is a nyelvüket, az ó héber ember számára minden bizonnyal az Isten szó, nem volt egy puszta szó, hanem telve volt értelemmel és "A Hatalmast, Erőst" jelentett, illetve ha az elvont értelemben használta akkor "A Hatalmasságot, Erősséget" jelentett:
"Kezdetben teremté A Hatalmasság az eget és a földet (B’reishit bara’ Elohim)." 1Mózes 1:1
2007.06.20
Kommentárok felvetődő kérdésekre 3
"Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:" Zsoltárok 82:6 
Kérdés: Ha csupán egyetlen egy Isten (Elohim - Hatalmasság) van a szó szoros értelmében, miért nem tiltotta be ez az egyetlen egy Hatalmasság az Elohim szó használatát más személyekre?
Példák:
Zsoltárok könyve 82. rész
Aszáf zsoltára. "Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek (elohim) között. 
Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela. 
Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! 
Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki. 
Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog. 
Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan: 
Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember. 
Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek." 

2Mózes 7:1. Az Úr (Jehova) pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé (Elohim) teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen."
2Királyok 19:37. "És lőn, mikor ő a Nisróknak, az ő Istenének ("Elohim" többesszám) templomában imádkozék, Adramélek és Sarézer, az ő fiai, levágták őt fegyverrel: magok pedig elszaladtak az Ararát földébe, és az ő fia, Esárhaddon uralkodék helyette." 
János 1:1-2. "Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. 
2. Ez kezdetben az Istennél vala."

2Korintus 4:4 "A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe." 2Korintus 4:4

Válasz: "Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható), arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!" János 10:34-36
Az egyetlen egy égi Hatalmasság bizonyára az ó héber ember bizonyos relativista mentalitása miatt engedélyezte ennek a szónak az elvont értelmében történő használatát. 
Következtetés: Jézus Krisztus Urunk ebben az ó héber szellemi mentalitásban (gondolkodásmódban) jártasan, joggal nevezhette volna magát "Hatalmasságnak" (Elohim-nak), de nem annak az egyes egyedüli Hatalmasságnak, akit ő is, a tanitványai is, a héber nép is és az izráelita prozeliták is imádtak. Ő azt vallotta magáról, hogy az égből jött és az egyetlen egy égi Hatalmasság Fia és ezt az egyetlen egy égi Hatalmasságot "Édesapjának" vallotta. Ez a kijelentés nagyon felbőszithette a szadduceus irányzatú zsidó papokat, akiknek a kezében volt a vallásos hatalom, már csak azért is mivel aláásta azt a tanitásukat mely szerint az egyetlen egy égi Hatalmasság egyes egyedül van az égben. 
A szadduceus tanitás szerint nincs angyal és nincs szellem, tehát végérvényesen a Hatalmasság egyes egyedül van az égben. Valószinüleg azon igyekezetből állitották fel ezt a szélsőséges emberi tanitást, hogy a bálványimádást korlátozzák. 
"Mert a sadduczeusok azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek (szellem); a farizeusok pedig mind a kettőt vallják." Apostolok Cselekedetei 23:8
Hogyan vélekedtek az apostolok?
"En arché hén hó logosz, khai hó logosz hén prosz ton theon, khai theosz hén hó logosz. Outos hén en arché prosz ton theon." János 1:1,2
Vajon a héber kulturában nevelt és az Úr Jézushoz hasonlóan az ó héber kulturában gondolkodó János apostol mit érthetett a szavak puszta csengésén tul? Vajon ezt?
"Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala a Hatalmasságnál, és Hatalmasság vala az Íge. 
Ez kezdetben a Hatalmasságnál vala." 
2007. 07. 01








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése