Miért nincs „Karácsony” szó a Bibliában? Honnan jön ez a titokzatos szó?
---------------------------------------------------------------------------------
Vajon december 25-én született e világra a csecsemő Jézus?
A Bibliának mégis igaza van (Werner Keller) című könyv szerint:
„Azon a vidéken pásztorok is voltak, akik a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett” (Lukács 2:8).
"A történészek és a csillagászok mellett, fontos véleménnyel rendelkeznek a meteorológusok, ami segíthet nekünk több információt szerezni Krisztus születési dátumának megállapításában.
A meteorológusok pontosan jegyezték fel a hebroni hőmérséklet-változásokat. Ez a terület a júdeai hegyek déli részén található és egyforma éghajlati körülményekkel rendelkezik, mint a közelben fekvő Betlehem. A meteorológiai mérések szerint, a következő hőmérsékletek elemezték a területet a három téli hónap közben: december – 2,8°C; január – 1,6°C, február – 0,1°C. Decemberben és januárban mérték az év legnagyobb csapadék mennyiségét is: 147, illetve 187 litert négyzetméterenként.
A létező adatok szerint, Palesztina éghajlata majdnem egyáltalán nem változott az utóbbi 2 000 év alatt, tehát figyelembe vehetőek az ilyen nagymértékű pontossággal rendelkező modernkori adatok az ókori eset vizsgálatában.
A karácsonyi időszakban Betlehemet fagy lepi le, vagyis egyetlen nyáj sem tud kint ülni a mezőn. A Talmud is kiemeli, hogy Betlehem körül márciusban mentek ki legelni a nyájak és, nyolc hónap letelte után, novemberben tértek vissza. Palesztinában manapság is Karácsony körül mind az állatok, mind a pásztorok, meleg menedékben tartózkodnak. Lukács beszámolója tehát megerősíti, hogy Jézus születése a tél kezdete előtt történt meg."
Az Úr Jézus tudta, hogy télen hideg van és nem egy megfelelő időszak menekülésre (Máté 24:20). Télen hideg van, mivel ez egy esős és havas időszak, ezt a 2Sámuel 23:20, a Példabeszédek 31:21 és a Jeremiás 36:22 is megerősíti. A Nehémiás 1:1-ben találkozunk a „kiszlév” hónappal. Ez november-december időszaknak felel meg. Ezsdrás 10:9 egy olyan eseményről számol be, mely a kilencedik hónap – azaz kiszlév – huszadik napján történt, mely a mi naptárunk szerint december elejére esik. Ezt az időszakot a 13. vers következő képen elemzi: „a záporesők időszaka van, nem állhatunk idekint”, tehát a nyájakkal sem a mezőn. Ezzel egyet ért a Daily Life in the Time of Jesus című könyv szerzője is: „télire menedékbe vitték a nyájakat” (228. oldal; lásd még Clarke’s Commentary, 5. kötet 370. oldalát). Az eső ártott volna a juhoknak, fagy esetén a nedves gyapjú megfagy és megbetegíti a juhokat és azok életüket is veszthették.
Vajon csodálkozik-e valaki, hogy a sokak által szeretett „karácsony” szó nem is szerepel a Bibliában. Vajon miért?
Egyes tudósok úgy vélik, hogy etimológiailag a magyar nyelvű „karácsony” és a román nyelvű „crăciun” idegen eredetű szavak, az ószlávok nyelvéből. Az ószláv mitológiában létezik egy Korcun (átlépő) nevű isten, akit az év végen ünnepeltek és az élet és halál feletti hatalmat tulajdonították neki (mint Odin, a skandinávoknál és a germánoknál). Ezen isten nevéből ered tehát a „Karácsony” elnevezés, ahogyan a római "Szaturnália" Szaturnusz isten nevéhez fűződik. (Referencia> Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein, 71 oldal, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1996)
Vajon miért lett a „pogány hagyomány” ilyen erősen begyökerezve nálunk, hogy még az ünnep nevét sem cserélték ki, hanem meghagyták benne az eredeti isten nevét, akit annakidején Európa ezen a táján tiszteltek ezen ünnep által? Mégis észrevettem, hogy egyes kolozsvári újprotestánsok nem „Boldog Karácsonyt!” kívánnak egymásnak, hanem egy „Legyen egy boldog Urunk születése!” féle mondattal köszönnek. Lehet, hogy ők is arra következtettek, hogy valami nincs rendben. Viszont így is, enyhén szolva, egy tévedést ünnepelnek, mert az igazság tisztán látható: A kisded Jézus nem akkor született. Akkor miért erőszakoljuk a dolgokat és miért tartunk olyan ünnepeket, melyek pogány mítoszokra és szertartásokra alapulnak?
Isten áldását kívánom minden egyes olvasóra, egyszülött dicső Fia, a Krisztus Urunk Jézus nevében!
Először is köszönöm a kérdés komolyságát – látszik, hogy nem felszínes „karácsonyellenes” hangulatkeltés, hanem őszinte vágy arra, hogy biblikusan gondolkodj. Pont ezért válaszolok részletesen, de igyekszem egyszerűen, érthetően fogalmazni.
VálaszTörlésAlapvető szempont:
katolikusként két külön dolgot kell szétválasztanunk:
1. Történeti-kronológiai kérdés: pontosan mikor született Jézus?
2. Liturgikus-ünneplési kérdés: mikor és hogyan emlékezik az Egyház Jézus születésére?
A kettő nem azonos, és a Biblia sem követeli meg, hogy az ünneplés dátuma 100%-ig azonos legyen a történelmi nappal. A keresztény ünnep lényege nem a naptári szám, hanem az, hogy Krisztus megtestesülését ünnepeljük.
Menjünk pontról pontra.
1. „Nem decemberben születhetett, mert a pásztorok kint voltak a mezőn”
Idézetted Lukács 2,8-at, és egy modern meteorológiai érvelést: „Karácsony körül hideg van, esik az eső, a juhok ilyenkor menedékben vannak.” Ebből azt a következtetést vonja le a szerző: télen nem lehettek kint a pásztorok – tehát Jézus biztosan nem decemberben született.
Erre több szinten lehet válaszolni:
1.1. A Biblia sehol nem mondja, hogy Jézus december 25-én született
Ezzel teljesen egyetértünk. A katolikus egyház sem tanítja dogmaként, hogy biztosan december 25-én született. A dátum ünneplési, nem pedig történelmi bizonyosság.
A kérdés tehát nem az, hogy:
„Pontosan december 25-én született?”
hanem:
„Szabad-e Krisztus születését december 25-én liturgikusan megünnepelni?”
Ez már más kérdés – és itt a válasz: igen, szabad.
1.2. A pásztorok és a „télen biztos nem kint legeltettek” érv
Ez az érv elsőre logikusnak tűnik, de több gond is van vele:
1. Palesztina éghajlata nem azonos Közép-Európáéval. A telek jellemzően enyhék, hó ritka. A modern Betlehem környéki telek sem olyanok, mint egy Kárpát-medencei tél.
2. A forrás, amit idézel, modern, spekulatív rekonstrukció: „valószínűleg ekkor és ekkor vitték be a nyájakat”. Ez nem Isten kinyilatkoztatott igéje, hanem emberi következtetés.
3. A Talmud-idézet (nyájak március–november között kint) nem Szentírás, hanem utólagos rabbinikus hagyomány. Ha ezzel érvelsz, akkor lényegében nem bibliai, hanem rabbinikus normával akarod megállapítani Krisztus születésének dátumát.
4. A Lukács 2,8 annyit mond:
„Pásztorok tanyáztak a vidéken a szabad ég alatt és őrködtek éjjel nyájuk mellett.”
Ez nem bizonyítja, hogy nem lehetett hűvös éjszaka vagy esős időszak. A Biblia nem mondja: „épp nyár volt”, se azt, hogy „különösen meleg és kellemes idő volt”.
Egyszerűen fogalmazva:
– A „télen biztos nem legeltettek kint” nem tévedhetetlen történeti dogma, hanem egy modern meteorológiai spekuláció, amely ellen más történeti adatok is szólnak.
– Ha Jézus biztosan nem is december 25-én született, abból nem következik, hogy tilos ezen a napon ünnepelni a születését.
A keresztény hagyományban mindig is volt tudat arról, hogy a dátum liturgikus jellegű, nem pedig „születési anyakönyvi kivonat”.
2. „Télen nem alkalmas az idő menekülésre” (Mt 24,20) – ez bizonyítja, hogy Jézus nem télen születhetett?
VálaszTörlésAz érvelés kb. így szól: Jézus maga mondja, hogy a tél rossz időszak menekülni; ezért nyilván nem télen született, hiszen akkor nem mentek volna Betlehembe, nem lett volna szállás a fogadóban, stb.
Ez viszont finoman szólva is erőltetett logikai ugrás:
• Jézus prófétai módon beszél a jövőbeli ostromokról („imádkozzatok, hogy szökésetek ne télen legyen” – Mt 24,20). Itt ostromhelyzet, háború, üldözés van a háttérben.
• József és Mária nem menekülnek, hanem útjára bocsátották őket a népszámlálás miatt. Egy békeidőbeli, lassú utazás nem azonos egy hadsereg elől való futással.
A téli menekülés nehéz – ez logikus.
De ebből nem következik, hogy évszázadokkal korábban senki nem utazhatott télen, vagy hogy Isten nem engedhette meg, hogy Fia télen szülessen.
Ezt az érvet őszintén szólva túl van „hegyezve”. Nem biblikus logika, hanem ráolvasott következtetés.
3. „A Biblia nem használja a ‘karácsony’ szót – akkor ez nem lehet keresztény ünnep”
Ez két külön dolgot kever:
1. A szó maga („karácsony”),
2. A valóság, amit jelöl (Krisztus születésének ünnepe).
A Biblia nem használja sem a „Trinity / Szentháromság”, sem a „Biblia”, sem az „inkarnáció” (megtestesülés) kifejezéseket sem abban a technikai értelemben, ahogy ma használjuk – mégis mind biblikus tartalmakat jelölnek.
A kérdés tehát nem az, hogy
„Benne van-e a ‘karácsony’ szó a Szentírásban?”,
hanem az, hogy
• Biblikus-e megemlékezni Krisztus születéséről?
• Elfogadható-e, hogy a keresztény közösség liturgikusan ünnepelje Jézus megtestesülését?
Az angyalok nem elleneznek ünneplést, sőt ők maguk kezdeményezik az Isten dicséretét Jézus születésekor (Lk 2,10–14).
A pásztorok „dicsőítve és magasztalva az Istent” térnek vissza (Lk 2,20).
Simeon és Anna prófétai örömmel ünneplik a Gyermeket a templomban (Lk 2,25–38).
Vagyis: Jézus születése a biblia szerint is ünneplésre méltó esemény.
Az, hogy ezt az Egyház évszázadok óta évenként liturgikusan megünnepli, teljesen összhangban van a Szentírással.
4. „A ‘karácsony’ szó pogány eredetű, Korcun nevű pogány isten nevéből származik – tehát pogány ünnepet tartotok”
VálaszTörlésEz egy nagyon népszerű, de elég kétes értékű „népi etimológia”, amit gyakran idéznek bizonyíték nélkül.
Néhány pontot érdemes tisztázni:
4.1. A szó etimológiája nem dogma
Akár igaz, akár nem, hogy a „karácsony” szó egy szláv eredetű, „átlépés” (korcun, korcsun) jelentésű szóval áll kapcsolatban, ebből nem következik, hogy maga a keresztény ünnep pogány lenne.
A nyeltörténetben rengeteg szavunk pogány kultúrákhoz kötődik, mégsem tekintjük használatukat bűnnek:
• A „hétfő”, „kedd”, „szerda” stb. napnevek sem bibliai eredetűek.
• Az angol „Thursday” (Thor’s day) konkrétan egy pogány isten nevét hordozza – mégsem bűn csütörtökön imádkozni.
• A hónapnevek (január – Janus, mars – Mars isten, stb.) pogány mitológiákra mennek vissza.
A kereszténység alapvető logikája nem az, hogy minden pogány eredetű szót és naptári kifejezést száműzünk, hanem az, hogy:
„Nem az teszi tisztátlanná az embert, ami kívülről megy be bele…” (Mk 7,15)
A kérdés: ma, a keresztény számára mit jelent a „karácsony” szó?
• Nem egy szláv istent, nem Korcunt,
• Hanem Jézus Krisztus születésének ünnepét.
A katolikus nem „Korcun-szertartást” tart, hanem Krisztus születését ünnepli. A név etimológiájának esetleges ősi rétege ebből a szempontból teljesen közömbös.
4.2. Az „átlépés” jelentés még inkább Krisztusra mutathat
Ha a „karácsony” szó tényleg a „korcun” („áttörés / átlépés”) jelentésű szóra megy vissza, az akár pozitív keresztény újraértelmezést is kaphat:
• Krisztus születése: az idő teljességébe való átlépése (Gal 4,4);
• Az örökkévaló Ige „átlépése” az emberi történelembe;
• A sötétségből a világosságba való átmenet.
A kereszténység logikája mindig az volt:
nem a pogányságot ünnepeljük, hanem Krisztust, aki beteljesíti, megtisztítja és átformálja mindazt, ami jóra használható.
Nem az a megoldás, hogy minden népi hagyományt „kinullázunk”, hanem hogy Krisztus uralma alá vonjuk.
5. „Miért ünnepeljük akkor is, ha nem akkor született Jézus? Nem tévedést ünnepelünk?”
VálaszTörlésItt érzed a lényeget:
– Ha a katolikus azt hinné, hogy bizonyítottan december 25-én született Jézus, akkor tévedne.
– De a katolikus nem ezt hiszi dogmaként, hanem azt, hogy:
jó és helyes, ha évente liturgikusan ünnepli Isten Fia születését, és a hagyomány szerint erre a napra esik az ünnep.
Ez ugyanaz a logika, mint a húsvéti dátumnál:
• Tudjuk, hogy Jézus egy pészah idején halt meg és támadt fel;
• A húsvét dátuma évről évre változik a naptárban;
• Mégsem mondjuk, hogy „mivel nem mindig a ‘valódi’ történelmi napra esik, ezért hazug és pogány”.
Nem „tévedést ünneplünk”, hanem egy misztériumot:
Isten Fia emberré lett, megszületett értünk, és az Egyház ezt a misztériumot szemléli karácsonykor.
6. „Pogány hagyományok, pogány gyökerek – miért ragaszkodtok hozzájuk?”
Két fontos megkülönböztetés:
1. Pogány eredetű szokás,
2. Pogány tartalom.
Nem minden, ami egykor pogány kontextusban létezett, marad pogány, ha a kereszténység tartalmát, célját, értelmét megváltoztatja.
• A fa, a gyertya, az ajándékozás, az öröm, az éneklés önmagukban nem pogány dolgok.
• Lehetnek pogány rítus részei – de lehetnek keresztény tartalommal megtöltött, teljesen ártatlan, sőt szép szimbólumok is.
A katolikus szemlélet nem „fóbiás”, nem fél mindentől, ami nem szerepel szóról szóra a Bibliában. Amit keresünk:
• Nem imádunk más isteneket,
• Nem hiszünk babonákban, varázslatban,
• Nem tulajdonítunk „varázserőt” tárgyaknak, napoknak.
Ha a fa azért kerül be a házba, mert Krisztus születésének örömét szeretnénk megjeleníteni – nem Baalt, nem Korcunt, nem Odin-t – akkor az tartalmában keresztény dolog.
Pál apostol logikája is ez volt:
„Minden szabad, de nem minden használ.” (1Kor 10,23)
Az a kérdés, hogy Isten dicsőségére tesszük-e, és hogy nem visz-e bűnbe.
Egy hívő katolikus, aki karácsonykor:
• Misére megy,
• Megemlékezik Jézus születéséről,
• Imádkozik,
• Családjával hálát ad,
• Ajándékot ad szeretetből,
az nem pogányságot gyakorol, hanem keresztény életet él.
7. Záró gondolat: „Miért erőszakoljuk a dolgokat, és miért tartunk ilyen ünnepeket?”
VálaszTörlésEgyszerű, tiszta válasz:
• Mert Jézus születése örömhír az egész világnak (Lk 2,10–11).
• Mert az Egyház a kezdetektől fogva ünnepelte Krisztus misztériumait (pászka/ húsvét, vasárnap, majd később karácsony).
• Mert jó dolog évente emlékeztetni magunkat és gyermekünket arra, hogy
„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16)
Nem a naptári rubrika a lényeg, hanem az, hogy:
• Krisztus valóságosan testté lett,
• Belépett a mi történelmünkbe,
• Fény gyulladt a sötétségben – és ezt a Fényt ünnepeljük.
Lehet vitatkozni azon, melyik hónapban született.
Lehet pontosabb történeti rekonstrukciókat készíteni.
De az az állítás, hogy:
• „A ‘karácsony’ szó nincs a Bibliában,
• a dátum nem pontos,
• a név talán pogány gyökerű,
• ezért pogány ünnepet tartotok, és Isten nem örül neki”
– nem következik sem a Szentírásból, sem a józan észből.
A kérdés végső soron ez:
ha az angyalok ünnepeltek, ha a pásztorok ünnepeltek, ha Simeon és Anna ünnepeltek, akkor bűn-e, ha az Egyház is ünnepel?
Katolikusként a válaszunk nyugodt szívvel ez:
Nem bűn, hanem kötelesség és ajándék.
Karácsonykor nem tévedést, nem pogányságot, hanem Jézus Krisztust, az Isten Fiát ünnepeljük, aki emberré lett a mi üdvösségünkért.