Amikor nagyfejedelmeink (Levedi, Árpád) családtagjai (Dzsilki, Álmos) muzulmánok voltak

A Kuma folyó menti Magyarország, Etelköz és Levédia

Történelem, a magyarok korai országairól, korai nagyfejedelmeink őseiről, egy kis vallásos tudnivalóval: a korai magyarok tűzimádók voltak, azaz iráni, ázsiai eredetűek.  

Tűzimádók, 

Zoroaszter által alapított vallás hivei. L. Parszik, Parszizmus és Tűztisztelet. (A Pallas nagy lexikona)

Be nem ismert történelmünk, rabok vagyunk a tévhiteinknek, ameddig az igazság nem tesz szabaddá. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy Zoroaszter vallása vagy az iszlám hit iránt keltsen érdeklődést vagy szimpátiát (továbbra is kiállok a keresztény hit mellett), egyszerűen felvázol bizonyos nézeteket és téziseket a magyarok ősi történelméről.

“Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket ..."

János Evangyélioma 8. fejezet 40. vers

Sikerült még egy-két kis darabka történelemcikket visszaszereznem, plusz két csatolmányt Álmosról.

Köszönet druszámnak, M. Jánosnak. Most kiegészítem egy picikét és közszemlére teszem.

A Kuma folyó melletti Madzsar város romjai egy fontos türkmén város volt. Régen, a magyarokat türkménekként (khvárezmiekként vagy baskirokként) is ismerték. Bendefy László (1904-1977) történész Madzsart egy valamikori kaukázusi keresztény magyar államalakulat központjaként írta le. 1332/1333-ban járt Madzsarban a nagy arab utazó, Ibn Battuta. Szerinte Madzsar az egyik legszebb türkmén város.

Innen látható, hogy őseink valahonnan Perzsia határvidékéről (Khvárezmi régióból), Ázsiából indultak el, majd az Európa-i alánok földjére telepedtek, az európai őshazának egyik neve Dentu-Mogheria (Don-Magyarorszag). Ez a Don  és a Volga (Atil, Itil, Etel) folyó közelében volt. Innen ered a magyarok ősi hazájának neve is: Etelköz.

A Kazár Birodalom szomszédságában élő magyarok 834-ben lerombolják a Don jobb partján épült kazár erődöt, ezért a kagán a magyarok ellen felépítette Sarkel várát a Don bal partján. Innen feltételezhető, hogy az ázsiai magyarok a Don és a Volga nyugati oldalára kerültek, az Azov-i tenger északi részére (a régió görög neve Meotis).

"ATIL vagy ITIL (törökül "folyó"), a *kazár főváros a Volgán (maga is Atil vagy Itil néven ismert). Az arab történész, al-Masʿūdī Murūj al-Dhahab című műve szerint a kazár fővárost *Szamandarból a Volga menti helyre helyezték át a kaukázusi első arab inváziók során (hetedik század). A hetedik és nyolcadik századi arab-kazár háborúkról szóló beszámolók al-Bayḍāʿ-ra utalnak, amely nyilvánvalóan a Volga fővárosának korai arab neve. Atil fennmaradt leírásai a kilencedik és tizedik századból származnak. Akkoriban kettős város volt, amelynek nyugati részét, a Volga jobb partján, fallal vették körül, és főként nemezsátrakból és néhány agyagházból álltak. Egyes beszámolók megemlítik, hogy a citadella egy szigeten állt. Az atil-i muszlimok pénteki mecsetjének minaretje állítólag magasabb volt, mint a vár. Számos keresztény élt Atilban, püspökük joghatósága alatt. A város keleti kereskedelmi részét, amely a Volga bal partján fekszik, nem részletezi. A kettős városra több török ​​név is utal: Sarighshin (ebből valószínűleg a későbbi Saqsin származik), amelynek első része (vö. sari) feltehetően ugyanarra a jellegzetességre utal, mint az arab al-Bayḍāʿ, „a fehér” név; a másik fele pedig Khanbaligh vagy Khamlikh (Khamlij). Hibának tűnik az utóbbit „a kán városaként” értelmezni; Sarighshin nyilvánvalóan a város nyugati, Khanbaligh pedig a keleti felére utal. Atil pontos helye jelenleg nem meghatározható, de M. Artamonov körülbelül 144 km-re *Asztrahantól* helyezi el, Jenotayevka-Szelitrjanoje régiójában. L.N. Gumiljov, aki másokkal együtt 1959-ben régészeti felmérést végzett ezen a helyen, nem talált Atil nyomaira." Jewish Enciklopedia 

Miután a magyarok elvesztették ezt az országot egy új országot kaptak a kazároktól, Levediát. Levediáról kevesebbet tudunk. Azt tartják, hogy Levedi (jelentése Hattyú) volt a magyarok törzsszövetségének első (nagy) fejedelme. Az új országot, "Levediát", róla nevezték el eképpen. Miután az ellenzők (ellenpárt) kirugták az országból, száműzetésben halt meg, khazárföldön, ahonnan az első felesége származott (a khazár nagykán veje volt). A második felesége szláv volt.

A Wikipédia fontos adatokat közöl egy ilyen nevű folyóról is.

"Lybid

Név

A folyót a feltehetően mitikus Lybidről, Kijev legendás alapítóinak, Kyiv, Kyi, Shceknek és Khoryvnak a nőtestvéréről nevezték el. Mások szerint Lybid Kijev egykori uralkodója volt a Kijevi Rusz ideje előtt.

Történelem

A Lybid folyóra először 968-ból származó feljegyzések utalnak. A Lybid akkoriban viszonylag nagy folyó volt, egyes helyeken akár 20 méter mély is lehetett. A város déli határát alkotta.[1][2]

A 19. században a folyót széles körben használták malomiparra. Egyes helyeken elérte az 50 métert is. Három vízimalom helyezkedett el az egyik ilyen széles szakaszon, ahol a folyó egy kis szigetekkel ellátott víztározót alkotott. A legnagyobb vízimalom a Mihajlivszkaja volt. Hét vízimalom szegélyezte a folyót. Az őrlési üzletágnak köszönhetően a környező terület fejlődésnek indult, fogadókkal és kis falvakkal. A 19. század végén megkezdődött a vasút építése."

Aztán szóba kerül Álmos és Árpád. Árpádról többet tudunk, de Álmosról kevesebbet. Levediről pedig, nagyon keveset. Nagyon valószínű, hogy Lachyn (vagy Lechin) (jelentése Sólyom) lehetett, egy bolgár krónika szerint, Álmos nagybátyja volt, azaz Álmos édesapjának a testvére. Miért volt két neve, nem tudni. Lehetséges, hogy az egyik név becenév.

Egy bolgár krónika szerint Álmos apja Dzsilki (vagy másképpen Szelkej) volt, aki muzulmán hitre tért és muzulmán országot akart alapítani. Ennek országát örökölte fia, Álmos. Álmos Dzsilki nevezetű apjáról, a magyarok nem tudnak semmit.

Ki volt Dzsilki, Álmos apja, a Dzsagfár Tárihi szerint?

Nagyanyja révén aki nagyon sokat élt, fölül a száz éven, rokonságban állt a khazár uralkodói házzal. Nagyanyja nagyon ragaszkodott ehhez a rokoni ághoz.

A fent említett krónika szerint, Álmos apja, a Bolgár Birodalom baltavarja volt. Azaz uralkodója. Csakhogy... Egyesek szerint ez a cím a Kazár Birodalomban a harmadik legnagyobb méltóság volt. Mivel a Bolgár Birodalom, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt állt, ezt a méltóságot a kazár nagykán osztotta ki, annak akinek ő akarta. A baltavar méltóság a leigázott idegen népek felvigyázója volt. Ez némileg okos politikai módszer volt, de egyben veszélyes is. Okos, mivel ha fellázadt egy nép, a baltavar ment azt visszahódítani, saját csapataival, így kímélve volt a kazár erő. Veszélyes, mivel a baltavar, komoly befolyásra és csapatokra tehetett szert, amit azután függetlenségi irányba mozdíthatott. 

A DT krónika szerint, Dzsilki ezt a lépést meg is tette, egy muzulmán bolgár birodalmat alapítva, amiért ellenlépésként a kazár nagykán Dzsilki testvérét, Levedit (Lachynt ) nevezte ki baltavarnak. Bolgárország így kettészakadt, de a harcokban Levedit legyőzték, és ő Khazáriába vonult vissza. Azonban Dzsilki halála után, miután a kazároknak nem sikerült kibékülniük Álmossal, az új baltavarral, aki elutasította a neki ajánlott kazár khagán leányát, a kazárok Levedit újra trónra juttatták, a kabarok és a magyarok seregei élére téve és Álmos ellen irányították. Levedi elfogadta a khagán leányát és megkapta a címet és a katonai segítséget. Álmos, a saját seregei élén sikeresen küzdött nagybátyja ellen, míg érdekes módon, Álmos fia, Árpád, nagyapja testvérét, Levedit támogatta. Majd, látva apja seregének győzelmeit és erejét, amely körbenzárta őt és Levedit, átállt a győztesekhez, kinyitva az ostromlott város, Khorysdan (Putyvl, Sumi Oblast, Ukraina), egyik kapuját. Álmos vérfürdőt rendezett, de megkímélte nagybátja életét, akit Khazáriába száműztött, de megtartotta Levedi fiát túszként. A szerencse mégsem kedvezett Álmosnak, mivel a trónra testvéröcsse került, Bat Ugyr Mumin. Ezekután, Álmos Kievben székelt, míg visszafoglalhatta a trónt. Egy 5000 fős muzulmán hitű bariny (varég) seger élén és Miháel kievi főmufti közbenjárásával, békésen visszaköveteli a trónt, az öcs pedig harc nélkül átengedi a fővárost (Bolghart).

A magyarok szláv forrásokban (Kijevi Krónika)
„Az ugorok (a magyarok szláv neve) a ma Magyar hegynek nevezett Kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort”. A Magyar dombnak vagy hegynek hívott helyszín a 11-12. században kapta ezt a megnevezést, egy szerzetes a magyarok bejövetelére utalt akkor ezzel. A szerzetes Olma (Álmos szláv neve) palótájáról is tudott.

A magyar krónikák hiányosságai, a Dzságfár Tárihi fényében

A Dzságfár Tárihi bolgár krónika

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsagfar_tarihi

A magyar krónikák szerint két verzió van, Álmos, Előd fia és Ügek fia volt. 

"A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt."

...

"Álmos Anonymus szerint Egyek/Ügyek és Emese fiaként született, más magyar krónikák szerint Ügek unokájaként és Előd fiaként."

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lmos_magyar_fejedelem

A Bécsi Képes Krónika, valamivel többet ír, e szerint Álmos Előd fia és Ügyek, Ed, Csaba és Attila unokája

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_kr%C3%B3nika

"↑ Chronicon Pictum - Almus qui fuit Eleud, qui fuit Vgeg, qui fuit Ed, qui fuit Chaba, qui fuit Ethele

Vgeg

Ed (Aedh)

Chaba (Chlochilaibh)

Full name (at birth) Chaba (Chlochilaibh)

Other given names Chlochilaibh"

http://en.rodovid.org/wk/Person:45713

A Djagfar Tarihi szerint Álmos Gabdulla Djilki (Dzsilki) fia. Ennek halála után, Gabdulla másik fia, Bat Ugyr "Mumin" lett uralkodásra emelve és uralkodott mint "Baltavar" az apja fővárosában, azaz mint legfelsőbb bolgár uralkodó. De egy bizonyos része a bolgár törököknek, a birodalom nyugati részein, Álmost tekintették Baltavarnak. Kievben, hatalmas és pompás sátrat emeltek számára, amely minden más sátor fölött állt. Később, Álmos megszerzi a bolgár birodalom többi részeit és átveszi a hatalmat a testvére kezéből, aki megadja magát harc nélkül a fővárosban.

Ez némileg talál azzal amit a magyar krónikák is mondanak Álmos sikeres Kijevi hadjáratáról.

Szláv (lengyel) forrás szerint, Álmos Alamutban született, ez abban az időben muzulmán térség volt. Ez is alátámasztja a muzulmán eredetet. Feltehetőleg Álmos apja Előd (Elögy -  El-Ögeszi) vagy Ügyek (Tat-Ügyek, Tat-Ögeszi) unokája.

Ügyek törzsfő (Wikipédia)

A név jelentése

Anonymusnál Vgec néven szerepel, mely alak később különféle magyarázatoknak lett alapja. A név elemzése körüli legújabb összefoglaló, B. Szabó János és Sudár Balázs tanulmánya[1] a név magyarázatának következő lehetőségeit adja:

Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.[2]

Ügek - Czuczor Gergely, illetve Fogarasi János a nevet a mongol nyelvből eredetezteti, ahol az ügek áldozati -vesszőt vagy -gyapjút ill. csomót jelent, és ugyanígy tesz feleségével Emesével, illetve apósával Önedbelia vezérrel, ahol a mongolul "becseset" jelentő önetei szóval azonosította a vezér nevét.[3]

Üge/Öge török méltóságnév - Györffy György szerint innen ered,[4] és ezt Pais Dezső sem zárta ki teljesen.[5] Az üge/öge jelentése: "bölcs" (melléknév ill. főnév), valamint "tanácsadó". A szó az újguroknál is előfordult, jellemzően el-ögeszi -az ország ögéje- formában. A herceggel és vezírrel áll egy szinten.[6] A legfőbb vezetők egyike volt, általánosságban pedig bölcs embert, tanácsadót jelentett.

Üge - Az utolsó ujgur fejedelem neve. Ráadásul az illető éppen akkoriban élhetett, mint Álmos apja, Ügyek: a IX. század első felében volt aktív, s 846-ban halt meg az Altaj hegységben.[7] B. Szabó és Sudár feltételezik, hogy az ujgur birodalom széthullásával egyes nemzetségeik nyugatra menekülhettek.

Egyes források szerint Önedbelia nem vezér volt, hanem Venedobel vezér felesége

Venedobel, a magyaroké

Avarius (a hun) fia, a magyaroké és [anya ismeretlen]

[testvér(ek) ismeretlen]

Önedbelia (ISMERETLEN) férje, Dentümogerből — házasodott [dátum ismeretlen] [helyszín ismeretlen]

Emese (Dentumogeria) apja, 

https://www.wikitree.com/wiki/Of_Hungary-49

Önedbelia (Olnedobel) Dentümogerből, korábban [vezetéknév ismeretlen]

[apa ismeretlen] és [anya ismeretlen] lánya

Venedobel (Magyar) felesége, a magyaroké — férjhez ment [dátum ismeretlen] [helyszín ismeretlen]

Emese (Dentumogeriai) édesanyja

https://www.wikitree.com/wiki/UNKNOWN-83608

A székely zászló

Pár éve annak, hogy egy cikket szerkesztettem a székely zászlóról és feltettem egy internetlapra, a székely zászlóról. Persze, ez egy vélemény. Lehet igaz vagy téves.

Szerintem a székely zászló elemei egy muzulmán zászló elemei: a csillag és a félhold. Egy egyszerű félhold csillaggal a legismertebb vallási szimbólum az iszlám hit számára.

De mi köze a székelyekhez az iszlám hit?

A székely név etimológiája

A székely név székelő vagy székhelyű, azaz bennszülött jelentésű lakosok. Mint a hunok hátrahagyott törzse lett fenntartva. De ettől még lehettek avarok. A magyarok bejövetelekor, már itt éltek, Ruthénia határában, a Tiszánál, Anonymus szerint, elöljáróik pedig túszokat adtak a magyaroknak. A kettős honfoglalás tézise szerint, a székelyek az avarok más neve. Persze ez csak egy tézis. Lehet igaz vagy téves. 

A Kijevi Krónika szerint az avarok „Háborút indítottak a szlávok ellen, és zaklatták a dulebeusokat, akik maguk is szlávok voltak. Még a dulebeus nőkkel is erőszakot követtek el. Amikor egy avar útra kelt, nem fogatott be sem lovat, sem ökröt, hanem parancsot adott, hogy három, négy vagy öt nőt fogjanak a szekerére, és vontassák őket. Még így is zaklatták a dulebeusokat. Az avarok nagy termetűek és büszkék voltak a szellemükre, és Isten elpusztította őket.”

A DT krónika szerint az avarok a kazár kán alattvalói voltak.

A magyarok bejövetele előtt az avar fővezérek (kánok) nevei zsidó eredetűek, ami feltehetően a kazár zsidó vallás gyakorlatára mutathat. Azonban a kazárok térvesztése után, feltehetően más vallás felé hajlottak. 

Ménmarót vezér és a muzulmán vallás

A Wikipedia Menumorut angol és magyar cikke szerint

"Menumorut vagy Menumorout (mai magyarul: Ménmarót) a Maros, Szamos és Tisza folyók közötti területek uralkodója volt a Kárpát-medence magyar honfoglalása idején, 900 körül, a Gesta Hungarorum, egy azonosítatlan szerző, Anonymus által 1150 után írt magyar krónika szerint. A történészek vitatkoznak arról, hogy Menumorut valódi uralkodó volt-e, vagy a szerző által megalkotott kitalált karakter, mivel a Gesta több személyről is beszámol, köztük Menumorutról is, akiket más elsődleges források nem azonosítanak, és nem nevezi meg a betörő magyarok ellenségeit, akikről a invázióról szóló más korabeli beszámolók írnak. Anonymus szerint Menumorut hercegségét elsősorban kazárok és székelyek lakták, és elismerte az akkori (meg nem nevezett) bizánci császár szuverenitását."

"Anonymus több jelzővel is ellátja az uralkodót, szerinte több felesége volt, és "bolgár szíve".[1]"

Ezek szerint, Ménmarót vezér, a megmaradt székelyek (azaz avarok) ura, nem lehetett keresztény, de zsidó vallású sem. Több felesége és bolgár szíve arra utal, hogy vagy pogány vagy iszlám hitű lehetett. De a dunai bolgárok már 865 óta keresztények voltak. Ezek szerint muzulmán lehetett.

A DT krónika szerint mivel a Dulóba-i bolgárokat a farangok (frankok) zaklatták, Álmoshoz fordultak, mivel a kazár kán már gyenge volt és keresztény hitre akart térni. Álmos vezér (baltavar) a volgai bolgárokkal és a magyarokkal jött ezek segítségére. A hadjárat Bolghárból indult ki, Suzdal és Ungvár (Ujgorod) között, minden szláv hercegséget átvett és megadóztatott. 

Ezek után, valami ismeretlen dolog történt. Magyar forrás szerint Álmost megölték Erdély határában, tehát Ungvár bevétele után, feltehetőleg a visszatérő úton, mint a DT közli. Ezután zajlik a Déli-Bug menti csata.

"A Déli-Bug menti csata a Déli-Bug folyó partján – közvetlenül a honfoglalást megelőzően – 895-ben a magyar törzsszövetség és egyesült besenyő és bolgár erők évek óta húzódó háborújának végső, döntő ütközete volt. Az összecsapás a Nagy Bolgár Birodalom csapatainak győzelmével végződött. A magyarokat a vereség, és a tény, hogy korábbi területeiket Etelközben a besenyők elfoglalták és oda vissza nem térhettek, arra kényszerítette, hogy elhagyják a dél-ukrajnai sztyeppét, és a Kárpát-medence keleti felébe költözzenek.[1]" Wikipédia, A Déli-Bug menti csata

Az időközben kibékült bolgár és bizánci seregek még egyszer próbálkoznak kiverni a magyarokat a Kárpát medencéből, de sikertelenül.