A Nílus volt az Édenkerti beszámoló második folyója, Gihon?

A középkorban úgy gondolták (vsz Josephus Flavius után), hogy itt a Nílusról van szó.

Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját
 Mózes első könyve, 2. fej. 8-9 RÚF

Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. A bibliai elbeszélés alapján tágabb értelemben az emberiség elképzelt ősi aranykorát (pl. a görög mitológiában), illetve az embert körülvevő érintetlen természetet is szokás paradicsomi állapotként jellemezni.
Wikipedia

Az Édenkert elhelyezése Izráeltől keletre volt.

Mózes I. könyve 2. rész

Mózes I. könyve 2. rész, a Károliban

  

  10. Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.

  11. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.

  12. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.

  13. A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.

  14. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.

Más visszaadásban:

10 Édenből pedig fakadt egy folyó, hogy a kertet öntözze; onnan aztán szétágazott, és négy ágra szakadt. 

11 Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. 

12 Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. 

13 A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Etiópia egész földjét. 

14 A harmadik folyónak Tigris a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.

Egyes tudósok ebben az összefüggésben Khús-t az ősi khasszita királyságként azonosítják, amely egy mezopotámiai területet foglalt magában, amelyet ismételten elönt a Tigris és az Eufrátesz. Hérodotosz történész beszámol két azonos nevű országról: egyik Ázsiában, egyik Afrikában volt. Ebből jöhetett a nézeteltérés.

Ez a Gihon folyó menti ország lehetett Ábrahám pátriárka szülőhelye.

Ur Khaśdim (a kháldeusok vagy más nevükön az arameusok városa) négyszer szerepel a héber Bibliában, a Teremtés könyvében (1Mózes 11:28, 1Móz 11:31, 1Mózes 15:7) és Nehémiás könyvében (Nehémiás 9:7).

Ezek szerint a Nílus folyó nem lehetett a Gihon. 

A képen Ur város romjai a modern Irakban, a jelenlegi tudományos konszenzus szerint Ur Khaśdim városáról van szó.